Mecseki fűtár és gyógyszertár

Az emberben ösztönszerűen jelen van az óvásra és gyógyításra való hajlam. Pabian Zsófia diplomamunkájában egy gyógyszertárat tervezett, ami nem pusztán a szigorú követelményeknek felel meg és nem is az önkifejezés trófeája, hanem a jelenkor lenyomata a régi patikák tiszteletének fényében.

Bevezetés

A gyógyítás fontosságát az értelmiség, a lovagrendek és az egyház személyei mérték fel leghamarabb. Az egyházi és főúri patikák mellett a 18. században megjelentek a polgári alapításúak is. Az első nyilvános apotéka 1697-ben nyílt Seitz Nepomuk János „ad Aethiopem zum Mohren” néven Pécsett, melyet később Szerecsen patikára neveztek át. 1785-ben Arany sas néven megnyílik a második gyógyszertár is.

Ezek a patikák a mai napig fontos szerepet és értéket képviselnek építészeti szempontból is. Ilyen érték a Szerecsen patika enteriörje Zsolnay Vilmos unokaöccse, Zsolnay Gyula szobrász Szerecsen fiú ivókútjával gazdagítva. Az épület bejárata felett is megjelenő szerecsen fiú, a faragott tölgyfa bútorok (Hoffman Károly műhelyéből) virágos kerámia betétekkel (Zsolnay), a kiszolgáló pult, az edények mind különös gonddal elkészített tárgyak, a kor jeles művészeinek munkái. Ezen tárgyak összessége és apró kidolgozottsága eredményezi azt a miliőt, amely nemcsak egy kor lenyomata, hanem munkaterületét és közfunkciót ellátó ház. 

A tervezésről

A témaválasztásomban nagy szerepet játszott, hogy az elmúlt időszakban többször láthattam bele egy gyógyszertár működésébe, így testközelből tapasztalhattam meg, mi szükséges egy gyógyszerész munkájához. Ezek fényében alakítottam ki az épületet, amely a használhatóságon felül igényes, konszolidált munkaterületet biztosít, illetve a betegek felé bizalmat sugároz léptékével. A tervezés kezdetén úgy hittem, a választott funkciót másként nem is lehet megközelíteni, mint tényszerűen, a rendeleteknek megfelelően, szigorú keretek között. Ehhez steril, kötött tereket képzeltem el. A tervezés előrehaladtával az elsősorban funkcióból kiinduló előképeket visszafejtettem és megszabadítottam a puszta tények miatt létrejött részletektől. Eredményként egy emberközpontú, érzeteken alapuló épület gondolatához jutottam. Ugyan a gyógyszertár nem szakrális tér, de sokak számára a gyógyulás oltárát jelenti. Ezt tartottam elsődleges tervezési szempontnak. 

A feladat egy középület tervezése vidéki környezetben, ami léptékében, arányrendszerében illeszkedik a baranyai falvak házaihoz, viszont anyaghasználatában, megjelenésében szolidan eltér azoktól. Kívülről zárt, belülről nyitott, egy intim, bizalmi rendszer otthona úgy, hogy közben a funkcionalitás sem szenved kárt. A telek keskenysége miatt egy oldalhatáron álló épületet terveztem, amely csökkenti a benapozást. Megoldásként hosszanti tengelyek születtek, melyek szerint rendeztem a külső és belső tereket, valamint azok áthajlását. Így létre jött egy külső tér, amely mindenki előtt nyitott; egy belső kültér, amely a bentiek számára nyitott, a kintiek számára zárt; illetve egy belső tér, amely határa egyszer élesen jelenik meg, máskor elmosódik. 

A nyílások kiosztásában elrugaszkodtam a hagyományostól, egyrészt az előbb említett intimitás és kellő benapozás miatt, másrészt a nagyobb üveg felületekkel igyekeztem elérni a középület jelleget. Fontos szervező részei az épületnek a bútorok. Az officina két fő bútorelemből áll. Egyrészt egy széles kiszolgáló pultból, amely mögött egy többrétegű polcrendszer található. Ezt a térelválasztóként is működő „térbútort” többféle kiosztással láttam el, legalul a vékony fiókrendszer helyezkedik el, középen a polc, fent pedig az edényeknek kiosztott rácsozat. Utóbbi a régi patikaedények hagyományára emlékeztet, valamint a gyógyszertárba érkezők elsőként ezeket a gyógynövényeket tároló edényeket pillantják meg. Számomra ez egy többrétegű szimbólumrendszer, s mivel a Mecsek vidéke számtalan gyógynövénynek ad otthont, úgy éreztem a „remény oltárán” a legfelső szintre kell kerülnie. Az emögött lévő raktár helyiség mobilis polcrendszerrel rendelkezik, ahonnan könnyedén utántölthető az officina polca. Az officinában helyet kapott egy ivókút is, amely egyrészt az életerő és a tisztaság jelképe, másrészt így akartam elkerülni az újratölthető ballonos tartály alkalmazását.  

Az épület programja

Az utcaképből finom átmenettel tűnik ki, hogy a ház nem lakóépület. Ezt egy nagyobb utcafronti megnyitással, illetve az az előtt elhelyezkedő, lyukacsos előtét fallal kívántam elérni. Ezen felül az átsejlő fények, a sziluettek, a mozgás jelzi a közfunkciót. Jelen esetben közforgalmú gyógyszertár tervezéséről van szó. Ennek pontos definíciója: a lakosság közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító olyan egészségügyi intézmény, amely magisztrális gyógyszerkészítést is végez. Működéséhez szükséges feltételek:

• egymástól elkülönített betegforgalmi- (szélfogó, légzsilip, légfüggöny, akadálymentes) és gazdasági bejárat;
• jelzőcsengő vagy kaputelefon, kiadóablak;
• homlokzat, melyen a „Gyógyszertár” felirat kötelező, egyedi elnevezés megengedett;
• a betegforgalmi bejáratnál: szolgálati rend, elérhetőség, legközelebbi ügyeletes gyógyszertár elérhetősége, nyitva tartása, legközelebbi felnőtt és gyermekorvosi ügyelet címe, elérhetősége;
• teljes alapterület min. 80 m²;
• officina (a betegforgalom lebonyolítására) min. 20 m², a várakozás helyét jelző felirat;
• laboratórium min. 12 m²;
• raktár min. 10 m²;
• tanácsadó hely vagy helyiségrészlet, mosogató, adminisztrációs, ügyeleti és szociális célt szolgáló helyiségek;
• megfelelő tárolás biztosítására alkalmas bútorzat, helyiségek, tárolóeszközök (gyógyszerek, kábítószerek, tűzveszélyes anyagok, maró anyagok, savak számára; hűtőszekrény, lejárt, kivonás alatti, selejt gyógyszerek, stb.).

Mindezt, valamint a 41/2007. (IX.) EÜM rendeletben írtakat figyelembe véve a következőképp csoportosítottam a helyiségeket. Az épület közlekedői, nyitottak és akadálymentesek. Az utcáról belépve egy átmeneti térbe érkezünk, majd egy szélfogóba, innen pedig az officinába. Ebben a helyiségben zajlik a gyógyszerek árusítása. A betegek számára elérhető tájékoztató rendszert, ahol maguk nézhetnek utána az egyes gyógyszerek hatóanyagainak, mellékhatásainak, egy falba épített, érintő képernyős számítógéppel teljesítettem. A kiszolgáló pult végén lévő lyuk egy lezárt gyűjtődoboz, melyben a lejárt, visszahozott gyógyszerek dobhatóak. Az officinából nyíló ajtón a beteg a kezelőbe juthat, ahol a gyógyszerész tanácsokkal láthatja el, illetve lázat, vérnyomást mérhet. A helyiség forgalma alacsony, ennek megfelelően egy kis alapterületű szobát kapott. Ezzel bezárult a betegek számára látogatható helyiségek száma.

A terephez illeszkedve, valamint a határozott elválasztást hangsúlyozva a járó szint az épület hátsó traktusában, -0,45 szinten folytatódik. Az officina mögött az egyik raktár helyezkedik el, ahonnan újratölthető a kínálati polc. A szintlépés könnyebbé teszi a gyógyszerek újratöltését. Az oldalsó alacsonyabb traktus biztosítja a közlekedőt, valamint itt kapnak helyet az alárendeltebb funkciók (hűvös raktár, savszekrény, drogszekrény, különböző tárolók), illetve a fényre érzékeny gyógyszerek. A következő helyiség a laboratórium és vényező, mely csak akkor lehet egy helyiségben, ha annak alapterülete 18 m² felett van, illetve külön mosogató biztosított. A tér közepén álló mosogató választja el a két funkciót, ugyanakkor az egybefüggő, nagy üvegfelület két oldalról összefogja és kellő természetes fényt nyújt a laboratóriumnak, továbbá szűrt fényt a közlekedőnek. Az öltöző, a WC és az iroda következik, majd a teakonyha, amely alkalmas külsős emberek (gyakornokok, ügynökök) fogadására is. Ezt követi az áruátvétel helye, raktár, göngyöleg raktár és a dolgozói parkoló.

Pabian Zsófia