A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult hatmilliárd forintos beruházással egy új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jött létre, ahol a Szépművészeti Múzeum többszáz darabos gipszgyűjteménye is otthonra talált. Az új létesítmény oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát el interaktív múzeumi körülmények között.
A több mint három évig tartó munkálatok során Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján az erődépületet és környezetét teljes körűen felújították és bővítették egy új, többfunkciós kulturális központtal, modern kiállítótérrel is, amelynek köszönhetően a meglévő épület nettó alapterülete több mint 7000 m2-re növekedett. A felújítást megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően, ahol lehetséges volt, az eredeti állapotában állították vissza az erődöt.
Az új, kibővített komplexumban a 21. századi igényeknek megfelelően nemcsak kiállítóterek, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kaptak. Az ágyú- és lőállásokat visszaállították történelmi állapotukba, az udvaron pedig egy szabadtéri színpadként is használható területet alakítottak ki. Az erődrendszer két évig tartó felújítása során 32 ezer m3 földet mozgattak meg, 1200 m2-nyi kőfelületet újítottak fel, és 115 ezer darab bontott téglát építettek be.
Az épületben a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszmásolati gyűjteményének csaknem 300 jeles darabját helyezték el, az antikvitás korától a reneszánszig megidézve az európai szobrászat legkiemelkedőbb alkotásait. A nyitást követően a látogatók többek között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak minden részletében méretarányos másolatát, a milói Vénusz, a Laokoón szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának hasonmását is láthatják.
A kollekció az ország egyik legtöbb megpróbáltatást kiállt képzőművészeti gyűjteménye volt, amely a 20. század elején azzal a céllal készült, hogy a szobrászat átfogó történetét élethű másolatokon keresztül mutassa be a látogatóknak. Az anyag nagy része több mint hét évtizede raktárba került, illetve szétszóródott az országban, számos mű súlyosan sérült. Ez oldódott meg a mostani fejlesztéssel, a gyűjtemény legjelentősebb része – a szükséges restaurátori munkák elvégzését követően - került a kibővített Csillagerődbe.
"A felújított, bővített Csillagerőd, valamint a tereiben látható kiállítás jelentős mérföldkő a Szépművészeti Múzeum történetében és a magyarországi kulturális életben is. A múzeum teljes gipszmásolat gyűjteményének rehabilitálása, helyreállítása nemcsak magyarországi vonatkozásban jelentős, hanem közép-európai viszonylatban is példanélküli" – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget projekt miniszteri biztosa az új létesítmény átadóján. Az intézményt – ünnepélyes beszédét követően - Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nyitotta meg.
A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Az erődrendszer kialakítása az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni, megépítésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexumának számított. Ennek egyik fontos eleme, a Csillagerőd - egy korábbi palánkvár helyén - 1850 és 1871 között épült. Az Osztrák—Magyar Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta az erődöt, majd 1920 után a Magyar Királyi Honvédség lőszerraktáraként működött. A második világháború alatt rövid ideig internálótábor volt, majd ezt követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került és a cég zöldségraktárként használta a helyiségeit.
Az építkezésről látványos videó is készült: