Megnyílt az EUROPAN 13

Március elejétől nyitva van az EUROPAN 13 pályázat, amely keretében 49 európai helyszínre meghirdetett feladatra lehet pályázni, de nincs közöttük magyarországi. Az adaptív város tematikát folytatva idén is az önszerveződés, megosztás, folyamat van a pályázat fókuszában. 

A korábbi évek EUROPAN pályázataival kapcsolatos híreink: 

EUROPAN 10 | EUROPAN 11 | EUROPAN 12 | 

Az EUROPAN kezdete és a nevezés:
2015. március 2., hétfő

Az EUROPAN 13 oldalán megtalálható a nemzeti Europan szervezetek különböző témái, szabályai, leírásai, a találkozó részére javasolt helyszínek rövid bemutatásai és a nemzeti zsűrik listái. Az oldalról letölthetők a különféle helyszínek teljes mappái. Az internetes fórumon keresztül lehet feltenni kérdéseket a helyszínekkel és a szabályokkal kapcsolatban. 

Részhatáridők:
2015. május 15., péntek: kérdések leadásának határideje
2015. május 31, péntek: kérdések megválaszolásának határideje

Pályázatok leadása:
2015. június 30., kedd: a pályázat beadásának határideje
2015. július 3., péntek: a beadványok ellenőrzésének határideje

Kiválasztás:
2015. július – október: a nemzeti zsűrik kiválasztják a pályázatokat
2015 októbere: a kiválasztott ötletek összehasonlító európai elemzése
Városok és Zsűrik Fóruma
2015 novembere: a nemzeti zsűrik kiválasztják a végső nyertes projekteket

Eredmények:
2015. december 4., péntek: eredmények kihirdetése
2016 novembere: találkozóközi Fórum

EUROPAN 13 - 10 PONTBAN

1. Az Europan 40 év alatti, európai diplomával vagy európai munkahellyel rendelkező, az építészet és várostervezés területén tevékeny fiatal szakemberek számára kerül kiírásra. Minden csapatban legalább egy építésznek kell lennie.
2. Az Europan egy felhívás a várostervezés és építészet területére vonatkozó ötleteken alapuló projektek beadására, amelyet a projektek megvalósítása követ.
3. Az Europan a nemzeti szervezetek európai szövetsége, amely a versenyeket szervezi, amelyeket párhuzamosan indítanak az országokban egy közös témával és közös célokkal.
4. A szabályok és a bírálati szempontok azonosak minden résztvevő országban. A versenyek nyíltak, bárki által hozzáférhetők, európaiak és névtelenséget garantálnak. A versenyzők bármely általuk választott országban regisztrálhatnak.
5. Európai városok néhány programfüzettel bemutatott helyszínét javasolják a versenyzők részére. A versenyzők választják ki ezen helyszínek közül azt vagy azokat a helyszíneket, amelyekkel kapcsolatosan a projektjüket el kívánják készíteni.
6. Minden projektnek két pályaművet kell tartalmaznia: az első a verseny témájához, a városi kihívásokhoz és a helyszín területéhez kapcsolódó stratégiai reflektív projekt; a másik pedig a helyszín egy jól meghatározott részével kapcsolatos várostervezési-építészeti projekt. A beadás kizárólag digitális úton, az európai honlapon keresztül történik. Újdonság: A 3 panel és a digitális dokumentum mellett a beadvány 3 képet és a projekt leírásának rövid összefoglalóját is tartalmazza.
7. Minden országban egy szakemberekből álló nemzeti zsűri először kiválogatja helyszínenként a leginnovatívabb projekteket. Az Európai Tudományos Tanács ezt követően európai szinten összehasonlítja és elemzi ezeket a projekteket, ezzel egy Fórum keretében elindítva a helyszínek képviselői és a zsűri tagjai közötti szakmai vitát. Végül a nemzeti zsűrik másodjára is találkoznak, hogy eldöntsék a nyertes csapatok kilétét.
8. Minden nemzeti versenynek saját zsűrije van, amely kijelöli a nyerteseket és a második helyezetteket, akik díjazásban részesülnek. Néhány nem díjazott projekt külön megemlítésre kerülhet.
9. Ezt követően az Europan szervezői segítenek a díjazott csapatoknak, annak érdekében, hogy a projektek megvalósításra kerüljenek. Az eredmények kihirdetését követően minden helyszínen találkozókra kerül sor a város képviselői, a zsűri és a győztes csapatok részvételével.
10. A győztes projektek nemzeti szinten kerülnek bemutatásra és nyilvánosságra hozatalra. Az eredmények európai szinten kerülnek ismertetésre és egy Találkozóközi összejövetel is megszervezésre kerül, annak érdekében, hogy az eredményeket a győztes csapatok, a helyszínek képviselői, a zsűrik és a szervezők meg tudják vitatni.

EUROPAN 13 TÉMA

AZ ALKALMAZKODNI KÉPES VÁROS 2
Önszerveződés – Megosztás – Projekt (Folyamat)

Az Europan 13 részére javasolták, hogy folytassa az „alkalmazkodni képes város” általános témáját: alkalmazkodás a még fenntarthatóbb fejlődéshez, de alkalmazkodás a gazdasági válság összefüggéséhez is, amelyen az európai városok többsége jelenleg keresztülmegy. Három általános elképzelésen nyugszik ez az átfogó téma:

• Rugalmasság mint kihívás: a város (épített vagy tereprendezett) szerkezeti elemei identitásának kiterjesztése vagy újra megtalálása a jelentős változások kontextusában;
• Közösségi alkalmazkodási képesség mint cél: ezen szerkezeti elemek, valamint a továbbfejlődő használat és gyakorlatok koherenciájának megteremtése;
• Gazdaságosság mint módszer: a szereplők és módszerek különböző kontextusaiban a város átalakulásának levezetése korlátozott mennyiségű forrással, az „olaj utáni város” korában.

Ezen három téma figyelembevétele változásokat generál a várostervezési és építészeti rendben:

- a szereplők logikájában – jóléti állam <-> önszerveződés

Az európai város lényege a közösség egy bizonyos felfogása. Jelenleg egy változás figyelhető meg a „jóléti állam” csökkenése felől a nagyobb „önszerveződés” irányába. Mi lesz a közösségi- és magánszférák közötti új kapcsolat? Ki gondoskodik majd a közösségi szféráról, ha az állam kevésbé vesz ebben részt? És ez mit jelent az építészet és várostervezők munkája szempontjából?

- a tartalmakban – szegregáció <-> megosztás

A megosztás a városi szinten ösztönözheti a különböző kultúrák egymás mellett élésének fejlődését: a közösség megőrzésre kerül, míg a társadalom részére megfelelőbb szerveződés kerül megalkotásra. Hogyan lehet a megosztás annak a módszere, hogy olcsóbb és könnyebb megoldások jöjjenek létre a gazdaságos és fenntartható város építéséhez? Hogyan lehet a megosztás annak a módszere, hogy a vegyesen lakott környezetek feléledjenek?

- a tervezési fázisokban – tárgy <-> projekt (folyamat)

A kommunikációs eszközök és a közösségi hálózatok fejlődésével a kultúránk kevésbé lesz tárgy alapú; ez a jelenség befolyásolja az építészetet és a várostervezést is. Sok fiatal építész azáltal nyer elismertséget, hogy olyan projekteket valósít meg, amelyekben kevesebb fizikai tárgy szerepel és ahol a projektek alkalmazási területe mégis ugyanolyan fontos, mint a benne foglalt tárgyak. A tárgyak részben már létezhetnek, és a projekt vonatkozhat a már létező tárgyak felhasználására, a társadalmi szerkezettel való foglalkozásra, egy értelmi összefüggés kifejlesztésére és annak a kérdésnek a feltételére, miszerint „urbanisztika kevesebb növekedéssel, vagy anélkül”.

Az Europan 13 az európai városok alkalmazkodási képességét érintő legnagyobb kihívásokra tényleges fejlesztéseket javasol az egyes helyszínek képviselői által megadott rendben, amellyel a fiatal versenyzőknek a projekthez való, újszerű hozzáállását ösztönzi.

EUROPAN 13 helyszínek

Hogyan integráljuk az üres telkeket a városfejlesztésbe?

A gazdasági, közigazgatási vagy társadalmi változások jelentős üres területeket hozhatnak létre a városi tájképben: egész épületegyüttesek várnak új hasznosítókra, volt katonai területek, maradék zöldfelületek… Ezeket a területeket nem lehet belefoglalni a rendes / szerves városfejlesztésbe, mivel ezek túl nagyok és teljes átalakításra szorulnak. Hol keressünk olyan elemeket, amelyekkel ezt az ürességet feltölthetjük, és mikor vehetjük értékként ezeket figyelembe? Hogyan adhatunk értelmet az ürességnek és hogyan foglalhatjuk ezt bele a város fejlesztésének új irányaiba?

Hogyan használjuk az új inputokat a városi tér megváltoztatása érdekében?

Hogyan profitáljunk az új inputokból a városi tér átalakítása érdekében és hogyan továbbítsuk az így kapott pozitív dinamikát a szomszédos területekre egy új városi környezet teremtése érdekében? Hogyan kezeljük a lehetséges feszültséget a helyi és a helyközi tevékenységek között? Ezek az inputok általában vagy új közösségi közlekedési hálózati csatlakozásokhoz vagy új programszerű fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ezen beérkező, új városi dinamika a városi agglomerációktól az egész városra kiterjedhet.

Hogyan hozzunk létre pozitív dinamikát egy nehéz helyzetből?

Sok helyszín komoly problémákkal néz szembe. Ezen nehézségek gyökere a városi, gazdasági és környezeti faktorok által okozott problémákban, az eltérő értékekben, valamint a kulturális megértés hiányában található. Ezen nehézségek ellenére a helyszínek továbbra is kedvező alapot nyújtanak az új dinamika létrehozásához, amely a hagyományos építészeti és várostervezési eszközök megosztására és alkalmazkodására támaszkodik.

Hogyan változtassuk a fizikai akadályokat új összekapcsoló elemekké?

A „híd” alatt egy lineáris összeköttetést értünk különböző kontextusok között, amely átnyúlik egy akadályon, amely lehet egy folyó, vasúti pálya vagy más fizikai akadály. Néha úgy tudjuk átalakítani az akadályt, hogy az különböző értelemben és irányokban mozgásteret enged, és így inkább összekötő elemmé, mintsem elválasztó akadállyá válik. Az akadály lehet lakott, lakatlan vagy vegyes; lehetőség a sűrűség növelésére, bármely oldal funkciójának megváltoztatására, vagy egy új megközelítést ismert összefüggésbe helyezhet.