Megőrizni a balatoni falu hangulatát – betiltották az építkezést Paloznakon
Február 15-től szigorú rendelet lépett érvénybe a Balaton északi-partján fekvő, Veszprém megyei községben, Paloznakon. Az önkormányzati honlap közlése szerint az enyhe szabályozások miatt gomba módra nőttek ki az újabb épületek a térségben, ezért a helyben lakók érdekeire tekintettel a település teljes területén változtatási tilalmat vezettek be.
Czeglédy Ákos polgármester szerint több balatoni település is küzd a beépítési lázzal, amit kezdetben az építkezésekre vonatkozó nem túl szigorú szabályozások, majd a járvány, és a családi-, turisztikai állami támogatások fokoztak. Hangsúlyozta, hogy a balatoni falvakban, kisebb városokban, községekben ezáltal egyre nagyobb a nyomás, hiszen még többen szeretnének befektetési, nyaralóépítési, beköltözési céllal építkezni. Az alig 600 fős Paloznakon jelenleg is közel 40 építkezés zajlik és már többször merültek fel problémák a közművek tekintetében, hiszen az áram- , és vízszolgáltatásoknál is a falu korábbi igényeihez építették ki a hálózatot.
A paloznaki képviselő-testület úgy gondolja, hogy a hosszú távú megoldáshoz a településrendezési eszközök, szabályok felülvizsgálata és módosítása szükséges. Erre az időszakra az Étv. 20. §. felhatalmazása alapján 2021. február 15-től változtatási tilalmat rendeltek el a település teljes területén. A vizsgálatot törvény írja elő, amely alapján a kiemelt övezetek, köztük a Balaton-régió településeinek 2021. végéig felül kell vizsgálniuk a helyi építési szabályzatukat (HÉSZ), rendezési tervüket, összhangba hozva azokat az új jogszabályokkal. Az új HÉSZ elfogadásáig pedig egy másik jogszabály (Étv. (1997. LXXVIII tv.) értelmében életbe léptethetik a változtatási tilalmat.
A tilalom idején Paloznakon telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött változtatást végrehajtani nem szabad, kivéve a már bejelentett, vagy engedéllyel rendelkező, folyamatban lévő ügyeket.
A vizsgálat szakmai munkálataival egy tervező céget, a Völgyzugoly Műhelyt bízták meg. A polgármester tájékoztatása szerint az első körben megnézik, hogy az öt évvel ezelőtti rendezési tervük megfelel-e a közben lezajlott jogszabályi változásoknak, miben kell módosítani azt. Illetve, hogy a helyben beérkezett javaslatokat be lehet-e építeni az új szabályozásba és, hogy tudják-e korrigálni az időközben felmerült problémákat.
A település fejlesztési koncepció elkészültekor, annak elfogadását követően, az önkormányzat felülvizsgálja a rendelet fenntartásának indokoltságát és szükségességét. A tilalom legkésőbb a rendezési terv és a helyi építési szabályzat elfogadásakor szűnik meg, ennek ideje várhatóan egy, de maximum három év.
„Ha valaki bejelentés nélkül, vagy a változtatási tilalmat megsértve építkezni kezd, az önkormányzat településképi kötelezési eljárást indíthat egymillió forintos büntetési lehetőséggel. Ugyanígy az építési hatóság, a kormányhivatal is bontást rendelhet el, büntetést szabhat ki. Itt az érintett ráadásul nem is vitatkozhat, mert az általános tilalom minden építésre kiterjed. Mondjuk egy kemence még belefér, de egy úgymond “szerszámos kamráról" már szó sem lehet" - mondta a tilalom megszegésének lehetséges következményeiről a Balatontipp portálnak adott interjújában1 a polgármester.
„Az a cél vezet bennünket, hogy megőrizzük Paloznak falusias jellegét. Nem szeretnénk, ha a község valami kertvárosias területté alakulna. Egyesek csak annyi zöldterületet hagynának, ahol a szalonnasütő elfér, és egy grillpartit lehet csinálni. A hagyományos kertet magát felszámolnák, mert csak vacakolni kell vele. Olyan szabályokat szeretnénk, amik nem engedik ezt a folyamatot. Meg szeretnénk erősíteni a szőlőterületek védelmét is, hogy megakadályozzuk a még meglévő területek feldarabolását, beépítését" - fogalmazott.
Reményeik szerint a lakosság, a helyi civil szervezetek és vállalkozások, a tervezők, valamint az államigazgatási szervek együttműködésével olyan új előírásokat és szabályozásokat tudnak majd megfogalmazni, melyek maximálisan segítik a paloznaki táj értékeinek megtarthatóságát úgy az épített környezet, mint a tájhasználat oldaláról.
Paloznak egyébként az első balatoni település, amely 1998-ban Hild-díjat nyert a hagyományos falukép, a helyi építészeti értékek megőrzéséért. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1968 óta a Hild János-díjjal jutalmazza a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő települések, illetve személyek munkáját. 2010-ig összesen 55 település, valamint 71 személy részesült ebben a rangos kitüntetésben, köztük a balatoni község is.
Források:
1Győrffy Árpád: Paloznakon betiltották az építkezést – Elegük lett a befektetési céllal építkezőkből, balatontipp.hu (2021.02.12.)
paloznak.hu
