Megújuló Kodály körönd – a Hübner Udvar építkezésén jártunk

Néhány hónappal ezelőtt beszámoltunk róla, hogy megkezdődött a Kodály köröndi Hübner Udvar jellegzetes, a második világháború során elveszett tetőidomainak rekonstrukciója. Az épület tetőterének beépítése és homlokzatainak felújítása azóta is folyamatosan zajlik, augusztusban meg is látogattuk az építkezést.

A pesti belvárost a Városligettel összekötő Andrássy út – eredeti nevén Sugárút – Budapest leglátványosabb útvonala, melynek előképe a világhírű párizsi Champs-Élysées. Kialakításának gondolata már a reformkorban felvetődött, ám megvalósítására csak a kiegyezés után került sor, összetett városfejlesztési koncepció részeként. Az út érdekességét adja, hogy a neoreneszánsz alkalmazásának köszönhetően stílusa többé-kevésbé egységesnek tekinthető, a telkek kiosztásában és az épületek kialakításában azonban a belvárostól kifelé haladva jelentős változások figyelhetők meg. A sugárutat két nagyszabású tér, a (mint a neve is mutatja) nyolcszögletű Oktogon, és a kerek Kodály körönd (eredetileg csak Körönd) osztja három szakaszra. A Deák tér és Oktogon közé eső szakaszon hagyományos, földszintjükön üzlethelységekkel kialakított bérpalotákat látunk, az Oktogon és a Kodály körönd közötti szakaszon a paloták mellett már szervízutat és fasort is láthatunk, a Kodály körönd és a Hősök tere között pedig elegáns, előkertes villák találhatók. Ez a felosztás igen esztétikus és kellemes, a Belvárostól a Városliget felé haladva az út egyre inkább természetközeli képet mutat.

Az Andrássy út horizontális hangsúlyainak segítségével végigvezeti tekintetünket az Oktogontól a Hősök teréig, ez alól csak a Kodály körönd jelent kivételt, mely égbetörő épületeinek köszönhetően az út leglátványosabb szakasza. Az itt álló épületek a neoreneszánsz különböző – német, francia és olasz – válfajait képviselik, tömegalakításuk miatt azonban egységes képet alkotnak. (A négy épületet három építész, Bukovics Gyula, Petschacher Gusztáv és Kauser József tervezte, a térről bővebben Bán Dávid írásából tájékozódhatunk.)

A tér északi oldalán, a Hősök tere felé eső végén áll a Hübner Udvar (vagy más írásmódban Hübner-udvar), mely Bukovics Gyula alkotása. A nagyszabású bérház 1884-ben épült Hübner Nándor megbízásából, aki a székesfehérvári Hübner-cég vezetője volt. Hübner maga is építészként végzett. Szakmájában nem volt kifejezetten tehetséges, üzletemberként azonban annál inkább. A Sugárút mentén több telket is vásárolt, melyekre bérházat épített. Az épületek közül többet maga tervezett, ám ezek nem képviselnek különösebb művészettörténeti értéket, inkább városképi szempontból bírnak jelentőséggel. A Kodály köröndi épület tervezését másra, a tehetséges Bukovics Gyulára bízta, akit leginkább a Kossuth téri Földművelésügyi Minisztérium és a turai Schossberger-kastély tervezőjeként ismerünk. A háromudvaros elrendezésű, eredetileg háromemeletes épület a Kodály köröndre, a Szinyei Merse Pál utcára és az Aradi utcára néz. Két utóbbi homlokzata elegáns, ám visszafogott, a körönd felé forduló homlokzat azonban igazán látványos, követi a kör alakú tér ívét, középen pedig cour d’honneur, vagyis díszudvar látható, melyet az utcától bonyolult kovácsoltvas kapu választ el. A homlokzat síkjából négy, enyhén előreugró rizalit emelkedik ki, melyeket erkélyek, balusztrádok és féloszlopok díszítenek. A rizalitok fölött emelkednek az épület jellegzetes sziluettjét adó tetőidomok, melyek miatt a kiugró épületrészeket a köznyelvben gyakran „toronynak" nevezik. (A négy tetőfelépítményből sajnos kettő megsemmisült a második világháborúban, bombatámadás következtében, a jelenleg zajló tetőtérbeépítés során azonban elkészül rekonstrukciójuk.)

A belső terek is hasonló impozáns kialakítással készültek. Kiemelendők a boltozott, rozettákkal és gazdag mintázatú stukkókkal díszített kapualjak. A lépcsőházak közül természetesen a bérlők számára készítettek a nagyobb szabásúak, ám a cselédek számára kialakított csigalépcsőkön is míves öntöttvas korlátokkal találkozhatunk. A kapualjak padlózatát borító mintás járólapok, illetve az egyik lépcsőházban látható vasszerkezetes és üvegezett felvonó ugyan az 1920-as évekből valók – tehát nem szigorúan véve „eredetiek" – ám kiválóan illeszkednek a házhoz, és értéket képviselnek.
Az épület magas presztízsű elhelyezkedése miatt a lakások is igényes belső kialakítást kaptak. Látványos cserépkályhákat, stukkódíszeket és ablakokat helyeztek el bennük, ezek közül szerencsére több a mai napig megtalálható.

Az épület állapota az utóbbi évtizedekben erősen leromlott, ugyanez elmondható a Kodály körönd többi házáról is. Elsőként a szintén Bukovics Gyula által tervezett, a Hübner Udvarral szemben elhelyezkedő Andrássy-udvar épülete újulhatott meg, a Kauser József által tervezett úgynevezett Vasutasház helyreállítása pedig már a célegyenesben van. (Az épületben történt változásokról egy későbbi cikkünkben kívánunk beszámolni.) A Petschacher Gusztáv által tervezett, sgrafittóval díszített homlokzatú, jelenleg állami tulajdonban lévő épület felújításáról sajnos még nincsenek hírek, a Hübner Udvar tetőtérbeépítési és homlokzatrestaurálási munkálatai azonban 2020-ban elkezdődhettek. A koncepcióról legjobban a tervező Studio KVARC által az Építészfórum rendelkezésére bocsátott műszaki leírásból tájékozódhatunk.

FUNKCIONALITÁS
Koncepciónk szerint olyan együttes létrehozása a cél, amelyben a meglévő épület és a tervezett tetőtér egy egységes képet mutat, a meglévő épület tisztelete és az új részek frissessége mellett. Az ilyen, az épület számára életmentő tetőtérbeépítések esetében is fontosnak érezzük, hogy a ráépítés ne egy szükséges kényszer legyen a házon, hanem tudjon egy hozzáadott értéket képviselni. Az épület funkcionális rendjét megtartva terveztük a bővítést, a tetőtérbe is lakófunkció került. A meglévő főlépcsőházak a tetőtérben is folytatódnak, orsóterükben lifttel. A tetőtéri lakások megközelítését a függőfolyosók feletti új, a tető tömegébe bevágott körfolyosók biztosítják. A belső udvarok, akárcsak az alsóbb szinteken, össze vannak kötve, mely tűzvédelmi szempontból is kedvező. Valamennyi új lakás kétszintes, galériázott, nagyvonalú terekkel és udvari teraszokkal rendelkezik.

ANYAGHASZNÁLAT
A tető tömegére egységesen kiselemes, természetes palahéjazat kerül, az eredeti építészeti szándéknak megfelelően, a francia reneszánsz stílushoz igazodva, helyenként azonos elemméretű üvegpalával. A tető felületén megjelenő nyílászárók fém és üveg kombinációi. Az udvari tetők tömegében lévő bemetszések felületei üveg és kültéri építőlemez burkolatok.

PARKOLÓ
A nívós, magas minőségű lakások kialakítása miatt igény jelentkezik épületen belüli parkolóhelyek építésére. A köröndi cour d´honneur alatt egy kétszintes, 17 autó elhelyezésére alkalmas parkolót terveztünk. Növénytakaró és fák elhelyezésére továbbra is van mód, így az udvar beépítetlen díszudvaros jellege nem változik. A körönd hosszú távú közlekedési stratégiája szerint a tér alá tervezett mélygarázs rendszerével összeköttetés kiépítésére lenne lehetőség.
A személygépkocsik - akárcsak hajdanán a lovaskocsik - a körönd felőli bejáraton keresztül jutnak be a telekre (jelenleg is van kiépített közútcsatlakozás), ahol a cour d´honneur egységét nem zavaró parkolólift segítségével zajlik a vertikális közlekedés.

FELÚJÍTÁS
A műemlék épület homlokzatai és közös terei meglehetősen rossz és elhanyagolt állapotban vannak. A teljes épület és környezetének átfogó, szakszerű felújítása szükséges, értékvédelmi dokumentáció szerint. Az Andrássy úti homlokzat felújítása korábbi tervdokumentáció alapján elkezdődött, a többi homlokzatot e mintahomlokzat tapasztalatainak figyelembevételével kell befejezni. A feltárások során kiderült, hogy a nyílászárók párizsi zöld színűek voltak eredetileg, mely szín az elkészült homlokzaton a homokkő színével harmonikus egységet alkot.

Az udvarok jelenleg rossz állapotban vannak, nagyméretű lebetonozott felületekkel. Ezeknek esztétikus felújítása és mindenekelőtt zöldítése a cél, a kellemesebb belvárosi lakókörnyezet kialakítása érdekében. A főhomlokzat felújításával párhuzamosan a Kodály körönd többi épületének díszkivilágításával azonos világítás kialakítása is a tervek közt szerepel, kiemelve ezzel a műemlék épület városképalkotó jelentőségét.

A projekt legizgalmasabb eleme természetesen a tetőtér beépítése, mely a látványos tetőidomok rekonstrukciójával, illetve felújításával is együtt jár. A műszaki leírásban a következőket olvashatjuk: