Migráció és építészet – Kortárs művészeti és építészeti könyvajánló III.

A világban zajló migrációs folyamatok kulturális-társadalmi hatásai az épített környezetre is befolyással bírnak. Az ISBN könyv+galéria könyvajánló sorozatának legújabb részében Istvánkó Bea olyan kiadványokat válogatott össze, amelyek különböző eszközökkel és más-más fókusszal, de ezeket az építészeti-urbanisztikai változásokat dokumentálják.

A kivándorlás, a bevándorlás és a globális mozgás mechanizmusainak rétegei igen sokrétűek és aktuálisak a 21. században. Az emberek migrációja mellett az áruk, az információk, a flóra és fauna globális cirkulációja az egész univerzumot formáló hatásokat gyakorol. A migráció az emberiség genezisének része, mégis úgy tűnik, hogy a jelenség a jelenkorban jellemzőbb és gyorsabb mint valaha, ez pedig összetett következményekkel jár. Számos művészeti projekt, elméleti kiadvány, vagy akár folyóirat foglalkozik azzal, hogy feltárja, milyen összefüggés van a migráció különböző rétegei között, illetve ezek milyen hatást gyakorolnak napjaink társadalmára. Kelet-Európa építészetének kontextusában érdekes példa a Reinhard Schmidt és Gabriel Amza által fotózott Palms on Balconies (Pálmák az erkélyen) című fotókönyv, melynek témája a külföldi munkavállalásból eredő építészeti eklektika az erdélyi Certeze (Avasújfalu) településképén keresztül bemutatva. Certeze lakóinak jelentős hányada külföldön, jellemzően valahol Nyugat-Európában dolgozik, így a falu az év nagy részében teljesen elhagyatott. A település csak Karácsonykor, illetve a nyári esküvő szezonban telik meg élettel és drága nyugati luxusautókkal. A lakosok ugyanakkor a csekély jelenlét ellenére szinte minden külföldön megkeresett pénzüket hatalmas házak építésére költik, amit gyerekeiknek szánnak. A házak gyakran saját kivitelezésben és építészeti tervezés nélkül, hosszú évekig készülnek és alakulnak, hogy aztán teljesen kihasználatlanul kezdjék meg a lassú amortizálódást. Az építményeket egészen elképesztő eklekticizmus jellemzi; korinthoszi oszlopfők, Napóleont ábrázoló murália, San Francisco-t idéző tornácos házak utalnak azokra a régiókra, ahonnan a helyi kivándorlók inspirálódnak. A házak természetesen elsősorban a tulajdonos gazdagságát hivatottak kifejezni, így fontos, hogy lehetőleg nagyobbak és díszesebbek legyenek, mint a szomszédé, ezért is nevezik őket “case făloase"-nak, azaz a büszkeséggel teli házaknak. Az alábbiakban három teljesen különböző példán keresztül mutatjuk be, hogy a 20. század különböző migrációs mozgásai hogyan kerülnek interakcióba, illetve hogyan gyakorolnak hatást egyes régiók épített környezetére. 

Nicolò Degiorgis: HIDDEN ISLAM

Rorhof, Bolzano
2014.

Az olaszországi Bolzanoban működő Rorhof Kiadót nem csak a most bemutatott kötet miatt érdemes megjegyezni; csodálatosan különleges művészkönyveik szinte tényleg már a műtárgy kategóriába sorolhatók, a feldolgozott, jellemzően fotóművészeti témák pedig egytől egyig különlegesek. A Hidden Islam című kötet tulajdonképpen az ideiglenes iszlám istentiszteleti helyek katalógusa, amelyek Veneto, Friuli Venezia Giulia, Trentino és Dél-Tirol olasz régióiban találhatók. A speciális kötészettel, kihajtható oldalakkal készült fotókönyv elhagyatott, fekete-fehérrel fotózott épületeinek képei mögött zajlik az élet: férfiak térdelve imádkoznak; férfiak a lábukat mossák; férfiak beszélgetnek; külön helyiségben imádkozó nők és gyermekek; szőnyegpadló egy parkoló padlóján; közel-keleti étkezés maradékai egy imádkozó szoba csempézett padlóján, olasz zászló mellett... A Hidden Islam egy titkos létre kényszerülő vallás földrajzát térképezi fel, mert az olasz földön élő 1,5 millió muzulmán hívő ellenére az iszlámot még nem ismerte el hivatalosan az állam. A jellemzően lepukkant, elhagyatottnak tűnő ipari ingatlanokban, vagy bezárt üzletek redőnyei mögött a vallásukat gyakorló muszlimokról készült fotósorozat egészen érdekes urbanisztikai képet fest az észak-olasz városok e rejtett arcáról. 

Szász Lilla - Elsa Peralta: Greetings from my new home

self-published
2019.

Szász Lilla projektje egy konkrét 20. századi történeti eseményre fókuszál, amellyel a Budapest Galéria művészcsere programjának nyerteseként találkozott lisszaboni tartózkodása során. 1974. április 25-én Portugáliában a Szegfűs forradalom során megválasztott demokratikus kormány tizenhárom évnyi gyarmati háborúnak vetett véget az ország afrikai kolóniáinak felszabadításával. Ez azt is jelentette azonban, hogy az egykori gyarmatokról, Angolából, Mozambikból, Guinea-Bissauból, Cape Verde-ből és São Tomé e Príncipe-ről, mintegy 800 ezer protugál állampolgár tért vissza az anyaországba a következő egy-két év leforgása alatt. A katonai puccsok és polgárháborúk elől menekülőket sok esetben szabályosan ki kellett menekíteni Afrikából (Angolából például 260 ezer embert egy nemzetközi összefogással létesített légifolyosón keresztül), mindezt pedig úgy, hogy Portugáliában valójában nem várta őket semmi. A visszatelepültek, az úgynevezett retornadók egy részének volt ugyan rokona Portugáliában, de egész életüket és egzisztenciájukat a gyarmatokon építették fel, sőt sokan a fiatalabbak közül ott is születtek. A portugál állam emiatt a retornádókat először átmeneti megoldásként különböző ideiglenes szálláshelyeken helyezte el. Ezek között akadtak kempingek, laktanyák, ugyanakkor panziók és öt csillagos szállodák is. Ez utóbbiak igen radikális váltást jelentettek például a gyarmati háborúk világához szokott leszerelt katonák számára. 

Szász Lilla ennek a történeti eseménynek a kutatásába kapcsolódótt be a kortárs fotográfia vizuális eszközeivel. Projektje során a témát hosszú évek óta vizsgáló és archiváló Elsa Peralta szociológussal működött együtt, akivel közösen készítették el a Greetings from my new home című photobookot. Szász Lilla elsősorban a személyes emlékezet irányából egészíti ki a témát; egyrészt portrékat készített számos érintettről, másrészt közel ötven évvel később végigjárta a retornádókat a visszatérésük után elszállásoló számos helyszínt és ezekről is felvételeket készített, így a kötet egyben speciális építészettörténeti dokumentumgyűjtemény is. Szász Lilla projektje egy olyan megdöbbentő fejezetet mutat be a 20. század történelméből, amely egyrészt nagyon érdekes, másrészt magyarországi perspektívából nézve kevéssé ismert.

Lampedusa - Image Stories from the Edge of Europe

Spector Books, Leipzig
2017

A globalizált világban a képek éppúgy mozgásban vannak, mint az emberek, csak gyorsabban és szabadabban mozoghatnak. Amikor több mint hét éve meghívták Armin Linke művészt, hogy vegyen részt egy fotóprojektben Lampedusa szigetén, otthon hagyta a fényképezőgépét, mert úgy gondolta, hogy ott eleve rengeteg fotó áll majd rendelkezésre. Lampedusa Olaszországhoz tartozó kis sziget a Földközi-tengerben, Málta és Tunézia között. Európa legdélibb kapujának tartják és az Afrikából Európába tartó tömeges bevándorlás első állomásának számít. Linke a fényképezőgép helyett magával vitte az útra a Karlsruhe University of Arts and Design csapatát, hogy a helyi képkészítőkkel beszélhessenek fényképeikről. Négy évvel később megkereste a Spector Books-t, hogy az összegyűjtött fotókat és interjúanyagokat könyvvé alakíthassa. A kiadó tanulmányozta a képeket, és a fotóregény formátumot javasolta, amelyben rajzok kommentálják a fényképeket, külső perspektívát és narratívát teremtve azoknak. A kiadvány tartalmát és kivitelét tekintve is igazán különleges, tele fontos dokumentumértékű írott és képes anyaggal. 

A Migrant Images Research Group három éves kutatását a Német Szövetségi Kulturális Alapítvány TURN Alapja finanszírozta. 

A fenti kötetek elérhetőek az ISBN könyv+galéria kínálatában. https://www.isbnbooks.hu/

Istvánkó Bea

Szerk.: Hulesch Máté