Mit nevezünk art deconak?
Az art deco globális ismertsége és sok műfajban megnyilvánuló, felismerhető jellege miatt jól értelmezhető, széles rétegeket megszólító, a művészettörténet tudományos kategóriáiba azonban nem könnyen beilleszthető stílus. 2017. január 10-12 között a Hudec Alapítvány szervezésében ezen gondolkodtak a szakértők.
Az Art Deco Világszövetség Budapesten
A Hudec Kulturális Alapítvány 2008 óta gondozza az egykor Sanghajban alkotó Hudec László építész hagyatékát és ennek a munkának köszönhetően kapott meghívást a sanghaji 13. Art Deco Világkongresszusra. Az ott szerzett tapasztalatok motiválták, hogy egy budapesti art deco programsorozatot megszervezzen nemzetközi vendégek bevonásával. Az esemény időpontja 2017 Január 10-11-12 volt.
A szimpóziumot nagy érdeklődés övezte, közel félszáz résztvevője volt az előadásoknak, építészeti sétáknak és tárlatvezetésnek. Az angol nyelvű rendezvény díszvendégei Párizsból, Chicagóból és Sanghajból érkeztek, hogy megismerjék Budapest art deco hagyatékát és a közép európai art deco kialakulásának történetét. A vendégek, Pascal Luarent, Joe Loundy és Patrick Cranley, az Art Deco Világszövetség vezetőségi tagjai és saját városuk art deco szervezetének vezetői is aktív résztvevői, előadói voltak a programoknak. Az általuk képviselt mozgalom Amerikában kezdődött a 80-as évek elején, amikor egy karizmatikus és elkötelezett örökségvédő, Barbara Capitman városról városra járva nyitotta fel az emberek szemét, hogy az őket körülvevő art deco hagyaték megőrzése és megismertetése közös érdek. Ezek az önszerveződő civil szervezetek azóta világszerte 27 városban léteznek és működnek. Legfontosabb eseményük a minden páratlan évben megszervezett World Congress On Art Deco. 2016-ban a világszervezet bejegyeztette magát és az art deco világkongresszus angol nevét levédve szeretné tevékenységét minél jobban elterjeszteni, új európai partnerekkel is együttműködve.
Mi az art deco? – a magyar szakértők véleménye
Az art deco globális ismertsége és sok műfajban megnyilvánuló, felismerhető jellege miatt jól értelmezhető, széles rétegeket megszólító, a művészettörténet tudományos kategóriáiba nem könnyen beilleszthető stílus. A két világháború közötti korszakra jellemző „streamline” áramvonalasság az egyik legismertebb forma- és motívumrendszere. A „Mit nevezünk art deconak?” kérdést a szimpózium előadói is feszegették, Katona Anikó, aki a két világháború közötti plakátművészet kapcsán próbálta definiálni, egy meghatározott társadalmi réteg, a dzsentri sajátos ízlésvilágának nevezte. Kovács Dániel, aki a stílus közép-európai építészeti jegyeit mutatta be, sokszor modernistának nevezte az épületeket. Horányi Éva a modern élet szimbólumainak is nevezte azokat a hajlított csővázas bútorokat, amelyeket híres magyar tervezők készítettek a 20-30-as években és újkori replikáikat ma is lehet látni irodákban. Vajon miért nem kapott nagyobb figyelmet eddig Magyarországon az art deco? Kevés a hagyaték? Kevés a szakmai presztízse a stílusnak? Vagy a Bauhaus irányzattal összemosta a köztudat, eléggé tévesen, és ezen már nem lehet változtatni? Bolla Zoltán előadásából megtudhattuk, hogy eddig milyen kevés átfogó tanulmány és kiállítás készült a magyar art deco hagyatékról, és ezt pótolva saját maga dolgozta fel a magyar art deco építészeti örökségét egy nagyszabású, gazdagon illusztrált könyvben. Bár a programok az art decora fókuszáltak, a Hudec Kulturális Alapítvány, mint főszervező élt a lehetőséggel, hogy Hudec László építész, art deco stílusban is gazdag hagyatékára is ráirányítsa a figyelmet mind az időpont választással - Hudec születésnek 124. évfordulója Január 8-án volt - , mind Csejdy Júlia Hudec-kutató előadásával.
Egy regionális Art Deco szövetség mint perspektíva
A szimpózium szakmai kerekasztal beszélgetése során lehetséges szervezeti működésekről is tájékoztatták a nemzetközi vendégek az érdeklődőket. Az amerikai és francia szervezetek kulturális célú, civil összefogásként működnek a tagdíjból finanszírozva tevékenységüket, kibővítve profin megszervezett fizetős programokkal. Ezzel szemben a kubai szervezetet egy állami intézmény támogatja és erősen fókuszált a Havannában megszervezett 12. Világkongresszus kultúr-turisztikai lehetőségeire. A Világszövetésghez csatlakozni tudó szervezet magyar perspektívája leginkább egy közös, a Duna
menti stratégiai övezetet összefogó együttműködés lehetne, mivel egymástól kis távolságra is megtalálhatóak art decoban gazdag városok és talán már működnek is helyi aktívisták a témában. Ezúton is szeretnénk jelezni, hogy a Hudec Kulturális Alapítvány várja magyar és szomszédos országbeli szervezetek, intézmények, aktivisták jelentkezését, hogy közösen megalapíthassanak egy budapesti bázisú, Közép-Európa több városát összefogó szervezetet. Célja, hogy „Art Deco in the Danube Region” címen elindítson egy közös tevékenységet és népszerűsítse a két háború közti építészet, belsőépítészet, vizuális művészet és tárgyalkotás kulturális hagyatékát.
Csejdy Virág
A szimpózium részletes programja itt található.
A program megvalósításában együttműködő partnerek: Iparművészeti Múzeum, Falk Art Forum, Summa Artium, Atrium Színház
Nemzetközi partnerek: International Coalition of Art Deco Societies – ICADS, Chicago Art Deco Society – CADS, Historic Shanghai, Paris Art Deco Society
Szervező: Hudec Kulturális Alapítvány
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
