Nem csak az Óbudai sziget, az egész dunai limes bukta a világörökségi címet

Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország együttesen pályázott a dunai limes helyszíneinek világörökséggé nyilvánítására az UNESCO-nál, amely bakui közgyűlésén úgy döntött, hogy elutasítja a jegyzékbe vételt, mivel a magyar szakasz nem sokkal a döntés előtt módosításra került a kormány egy rendelete értelmében.

„Az UNESCO Világörökség Központja ma megtagadta az Ausztria, Magyarország, Németország és Szlovákia együttműködésében világörökségi címre jelölt Dunai Limes felvételét a világörökségi listára. A testület Bakuban tartott közgyűlésén a magyar szakasz röviddel ezelőtt végrehajtott módosítása miatt döntött az elutasítás mellett. A nevezésnek eredetileg nagyon jó esélye volt. Az UNESCO Világörökség Bizottságának az azeri fővárosban tartott közgyűlése a döntéssel arra a legutóbbi magyar döntésre reagált, amely kivette a nevezésből a Budapesttől északra található Aquincum régészetileg megőrzött együttesét – nyilatkozta az UNESCO Világörökség Bizottság osztrák képviselője” – hivatkozik az osztrák közszolgálati ORF-re az Átlátszó műemlékvédelmi blogja.

Ahogy korábban megírtuk a kormány májusban rendeletben vette le az Óbudai- másképpen Hajógyári-szigetet a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül, nem sokkal az erről szóló UNESCO-szavazás előtt. A sziget déli részének beépítése korábban többször felmerült, a befektetőktől 2014-ben visszaerzett terület világörökségi pályázatáról – amelyet a jelen döntéssel visszavont - 2016-ban hoztak döntést.

Az Átlátszó blogja emlékeztet arra, hogy a dunai limes magyarországi szakaszának világörökségi jegyzékbe jelölése az Orbán-kormány egyik sikertörténete volt, egészen az evé tavaszi döntésig: „Visy Zsolt ugyanis a limes-kutatás nemzetközileg is elismert hazai szaktekintélye, aki tudományos munkatársaival és a Magyar Limes Szövetség szakértőinek és tagságának támogatásával tető alá tudta hozni a reménybeli kilencedik magyar világörökségi helyszín véglegesítését és nemzetközi elfogadtatását, ami azért nagy szó, mert a magyar nevezést Ausztria, Németország és Szlovákia limes-szakaszaival együttesen, német-osztrák-magyar-szlovák közös nevezésként kellett benyújtani az UNESCO-nak. A nemzetközi siker látványos elismerése volt, amikor 2018 februárjában Magyarország hivatalosan is bemutatta a hatalmas tudományos munkát reprezentáló nevezést és a hozzá kapcsolódó, a Kiemelkedő Egyetemes Értéket bizonyító és leíró tudományos dokumentációt.”

A Magyar Közlönyben május végén megjelent 1302/2019. (V. 27.) számú, „az Óbudai (Hajógyári)-sziget árvízvédelmi rendszere megvalósításának előkészítéséhez szükséges forrás biztosításáról” szóló kormányhatározatból - amely szerint a sziget árvízvédelmi rendszerének előkészítésére 628 millió forintot fordít a kormány - az is kiderült, hogy a szigeten sportakadémiát terveznek felépíteni. Az Átlátszó értesülése szerint viszont az állhat a döntés hátterében „…hogy a kormánynak nem tetszett, hogy az érvényes világsztenderdek szerint nem építheti fel a palota épületének elképzelt tömegét a meglévő eredeti romokra az általa elgondolt rekonstruktív módon, mint Diósgyőr vagy Füzér vára esetében, 1:1 méretarányú maketté hamisítva a történelmet (hiszen nem lehet pontosan tudni, hogy nézett ki a palota).”

ÉF