NKE környezetének rendezése, Sajtos Gábor és munkatársainak megvételt nyert terve
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem környezetalakításra kiírt ötletpályázaton megvételben részesült Sajtos Gábor, Oroszlány Miklós, Páll András és Virág Péter építészek terve. Koncepciójuk az Orczy-kert értékeinek megőrzése mellett a területet egy szövetszerű struktúrával fogja össze, valamint egy kiterjedt futó- és lovagló útvonal kialakítására tesz javaslatot.
A koncepció kialakításánál alapvető célunk volt a kor követelményeinek megfelelő, ugyanakkor a park hagyományait átörökítő kialakítás létrehozása, valamint a park környezete térkapcsolatainak erősítése. A meglévő és tervezett elemek, a történelmi háttér, történelmi értékek és a kortárs építészet egyensúlya, összhangja jellemzi törekvéseinket egy egységes koncepció alapján. Fontosnak tartottuk olyan koncepció létrehozását, amely elősegíti a park élettel való megtöltését, a közösségi funkciók erősítését. A tervezett kialakítással egy olyan téri egység jön létre, ahol az Orczy kert és a Ludovika tér a környezetével szerves egységben, annak közösségi magját alkotja.
Térkapcsolatok - környezeti kapcsolatok, szerkezeti rendszer
Gyűrű/szűrő/funkciók
A park kerítésére ráépült épületek és funkciók gyűrűként fogják körbe a történeti parkot. Megbontva ezt a „falat”, egy „szűrőt” hozunk létre. Ez a szűrő felfogja, ugyanakkor invitálja, befogadja az ide érkező embertömeget. Burkolt felületei elosztják az érkezőket, a parkot a csillapított, célzott forgalom éri el.
Sarokpontok
A park sarokpontjain burkolt, városias köztereket hozunk létre, amik a terület elsődleges megközelítései, kapuként fogadják az érkezőket. A gyűrűnek ezek a hangsúlyos pontjai karakteres városi terekként a főbb funkciók előterei, egyben a park hangsúlyos útvonalainak a kezdőpontjai is. A két meglévő tér megtartja központi szerepét: a Ludovika tér a Nemzeti Közszolgálati Egyetem reprezentációs bejárata lesz, míg a Nagyvárad tér az egyetemi campus pezsgő kapujává válik.
Az Orczy út töréspontjában létrejövő tér a sportközpont és a sportpályák előtere, zöldfelületeivel, csillapított forgalmával elsősorban a várakozás helye, találkozási pont. A villamos-kapcsolat a környék helyi használóit vonzza ide és ebből az irányból a parkba. A Diószeghy Sámuel utca és a Korányi Sándor utca kereszteződésében egy olyan teret hozunk létre, amely a környező lakók saját tere lehet, bevonva a szűk környezetet, egy Orczy-kerti közösséget alakítva ki.
Park térfalai
A gyűrű mentén az Üllői út, illetve az Orczy út felé a területet épületekkel határoljuk. Az első ütemben az egyetem épülete és a sportcsarnok épül meg, majd a kollégiumi épületek. Ebben az irányban a park nekifut az épületeknek, a közlekedés áthelyeződik az utcafontra, az épület védőfalként funkcionál. A parkot a pufferként szolgáló sarokpontok tovább szeparálják a zajos forgalmas utaktól. Déli irányban az utca és a kert közé eső zóna feladata a védelem és a szeparálás. A park védőfala alkotja a térfalat.
A Diószeghy Sámuel utca és a Korányi Sándor utca felé a park kifut az épületekig, összenőve a csillapított forgalmú utcákkal. Itt a park a déli oldallal szemben megnyílik, zöldfelületei egységet alkotnak az utca meglévő fasoraival. Az intenzív kapcsolat lehetőséget kínál egy élő, hangulatos sétálóutca megteremtésére, az épületeket a földszinten kávézókkal, éttermekkel nyitva meg a park és a lovas kifutók felé. Ez a közvetlen kapcsolat a meglévő városrésszel egy új arcát mutatja az Orczy-kertnek és új életet lehel a környező házakba. A térfalat itt az utca túloldalán lévő épületek alkotják.
Téralakítás, tengelyek, külső-belső kapcsolatok
A park tervezett átalakítása egy intenzívebb kerthasználatot feltételez, vegyes funkciókkal. A területet egyetemként, sportközpontként és közparkként is használják majd. A főutak felé kerülnek a nagy forgalmat bonyolító, hangsúlyosabb egyetemi épületek. Az új egyetemi központ aulájával kijelöli a Nagyvárad téri bejáratot. Az új térfalat a második ütem kollégiumi épületei folytatják majd. A beforduló épülettömeg rávezet a sportközpont tömegére. Az oktatási épület Ludovika tér felőli irányában a meglévő épületek zárják be a parkot. A park tömörebb, épített határa a fő utaktól távolodva föllazul. A sportpályák és a lovas funkciók védő kerítésként működnek, de megengedik a vizuális kapcsolatot a parkkal. A kert határa összemosódik a városszövettel.
A kert főbejáratait a sarokpontokon képezzük, ezeket egészítik ki a környező városszövet meglévő tengelyei. Folytatva ezeket az irányokat, a belső parknak új, másodlagos megközelítései adódnak. A külső utcák tengelyei a kialakítás révén megmaradnak, azonban fellazulnak a történeti parkhoz érve, és szabadabb, közvetlenebb kapcsolatokat képeznek a gyűrűre felfűzött funkciókkal. Ez a háló átszövi a parkot, kiszolgálva a belső közlekedési irányokat, de megőrizve a park eredeti természetes jellegét. A történeti park elveit követve a hangsúlyos irányokat az épületek és a bejáratok adják meg, és a park ehhez egy hierarchiától mentes, homogén szerkezettel kapcsolódik. Az utak vonalvezetése és a meglévő fák új rendszerbe integrálása megőrzi a park eredeti tájkert jellegét. Ezt az eredeti hangulatot a növényzet pótlásával, frissítésével tovább hangsúlyozzuk.
Külső gyűrű
A Ludovika téren rendezzük a parkolást, és visszaállítjuk az épület homlokzatának hangsúlyát, annak tengelyét gyalogos ösvénnyel jelöljük ki. A főbejárat előtt tágas burkolt teret hozunk létre, ebbe futnak be a lényegesebb közlekedési irányokra szervezett utak, és vezetnek tovább az épület déli oldala mellett megnyitott park felé. Visszaadva az épület eredeti reprezentációs karakterét, egy olyan fogadóteret hozunk létre, amely méltó bejárata lehet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. A Üllői úttal párhuzamosan megtartjuk a jelenlegi parkolószámot. Innen nyílik az egyetemi épület mélygarázsa és a színház kiszolgáló bejárata. A Bárka egyetemi színház bejáratát egy hangsúlyosabb, fával burkolt teresedéssel jelöljük meg.
A Nagyvárad tér a Campus kapuja, ide nyílik az oktatási épület főbejárata. Az épület tömege kaput képezve kijelöli az egyetem és a park bejáratát. A tantermi tömegek hidakkal csatlakoznak az épület dinamikus hosszanti tömegére. A lábakon álló kubusok és a hosszanti tömeg között passzázs alakul ki, összekötve az új épületet a Ludovika épületével. Az Orczy út mentén az első ütemben megőrizzük a meglévő sportpályákat. A második ütemben épülő kollégiumi épületek bejáratukkal kifele fordulnak, a belső (szobákat magukba foglaló) szárnyai a parkba nyúlnak.
A Diószeghy Sámuel utca torkolatában a sportcsarnok visszahúzott tömege egy olyan teresedést hoz létre, amely nemcsak a kollégiumi diákok kedvelt helyévé válik, hanem a sportolni vágyók találkozási pontja is lehet. Innen indul a csillapított Diószeghy Sámuel utca a gyalogos és biciklis forgalmat helyezve előtérbe. Az utcán észak felé haladva a sportcsarnok épülete felé eső épületek fellazulnak, és a térfal szerepét az utca jobb oldalán meglévő épületek veszik át.
A Korányi Sándor utcánál keletkező tér a környező lakosokat szolgálja ki. Az utcák túloldalán a meglévő épületek adják a határát, a harmadik oldalon a lovas karám zárja. Szándékunk, hogy a tér minden korosztályt megszólítson. A sok ülőfelület az idősebbek pihenőhelye lehet, a füves domb és az aktív park a fiatalok játszótere. A Korányi Sándor utca csillapított forgalma lehetőséget ad a vendéglátó egységek megtelepedésének. A Dugonics utcából létrehozott átkötés a lovas funkciók bejáratához igazodik, a park egy lényeges megnyitását hangsúlyozva.
Park kialakítása
A környezetalakítás során a park meglévő értékeit megőriztük és hangsúlyos helyzetbe hoztuk. Az úthálózat a beérkező tengelyek és terek által kijelölt, lényegesebb irányokat köti össze. A park megnövekedett átmenő forgalmát a hangsúlyosabb utak vezetik el, megkímélve a nyugodtabb részeket. A háló átszövi a parkot, teresedései, bővületei, találkozási pontjai egységesen szervezik a park belső világát, áttekinthető, jól szervezett közösségi tereket hoznak létre. A téralakítás révén a park bevonzza az embereket, maradásra késztet és elosztja a forgalmat. A park egy befogadó, barátságos, maradásra ösztönző hely, mely arányos térkínálatával alkalmas közösségi élet színterévé válni.
A belső utak találkozásánál létrejövő teresedéseket pihenőszigetek egészítik ki. Ide kerülnek a padok, szemetesek, szabadon hagyva a bazaltköves utakat. A faburkolatú szigetek az úthálózat sűrűsödési pontjaiban jelennek meg, egységesen az egész park területén. Ennek a formavilágnak a része a tóhoz kapcsolódó stég is. A területen lévő zöld foltok, faburkolatú térbővületek és a bazaltköves utak a parkban elfoglalt szerepük szerint változtatják hangsúlyukat és szolgálják ki a differenciált térhasználatot. A többfunkciós füvesített dísztér a park szívében, annak szerves részeként helyezkedik el, a meglévő történeti kert fái által kirajzolt kontúrral, ám lényegében a Ludovika épületéhez pozícionálva.
Zöldfelületek
A park területén a szükséges frissítéseken, pótlásokon kívül meghagytuk az eredeti faállományt. Ezek a meglévő fák tagolják a burkolt utakat, az erdős-tisztásos természetes térhangulatot megidézve a közlekedő felületeken. A park visszakapott új területein a réti növények dominálnak. Ezen az északi részen a füves dombok szeparálják, illetve tagolják a parkot. A térrendszeren kialakított növényzet többszintes növénytakaró: terepszinten levő zöldfelületek - taposástűrő gyepfelület, talajtakarók, kiemelt (felnyíló) zöldmezők - cserjék, lombosfák alkotják.
A terepszinti zöldfelületeken foltokban évelő és egynyári virágágyakat alakítottunk ki. Tavaszi színfoltként ezekbe az ágyakba sárga virágú hagymás növényeket ültetünk (nárcisz, tulipán). Az árnyékosabb részeken sárgán virágzó talajtakarót ültetünk (örökzöld orbáncfű). A lila évelő ágyakba levendulát ültetünk.
A gyalogos úthálózat két gyűrű-ösvénnyel egészül ki. Az egyik a lovas ösvény, amely behálózza az egész kertet. Lényeges, hogy a lovasok bejárják az egész területet és kapcsolatot létesítsenek a környező funkciókkal, ezzel is erősítve a park egyedi hangulatát. Az istállóktól elindulva az erdős északi részen átvágva, a tavat megkerülve, a kollégiumok, tantermek mellett elhaladva a Ludovika épülete előtt visszafordulva kanyarodnak vissza a kiindulóponthoz. Az útvonal első fele erdős, ligetes részen halad át, míg a Természettudományi Múzeum épülete felé eső szakasz nyitott, füves, dombos útvonalon halad. A másik belső gyűrű egy futóútvonal, amely a lovas útvonalhoz hasonlóan egyedi arcát mutatja az Orczy parknak.
A revitalizált tó a park fontos referenciapontja. A part stéges kialakítást kap, és új vendéglátó épülettel, terasszal frissül. A tó vendéglővel átellenes, vadregényes fás partja intimebb ösvényeken közelíthető meg. Kontrasztban a túloldallal, egy természetes tó hangulatát idézi. Nyáron csónakázó tóként, télen korcsolyapályaként használhatják a látogatók a vízfelületet.
A játszótér játékait felújítjuk és újakkal egészítjük ki. A meglévő szobrokat a helyükön hagyjuk. A dísztér északi oldalán helyeztük el a kegyeleti emlékművet. A rendőri emlékmű az északi sarkon kialakuló köztéren kap helyet. Az országzászló a dísztérhez kapcsolódóan a Főépület park felé eső bejáratához kerül. A régi istálló épületét lebontjuk, és egy új korszerű épülettel helyettesítjük az ugrató lelátójával egybeépítve. A lovas karámok a fa kerítéssel együtt a park szerves részét képezik.
A Bíráló Bizottság értékelése
4. sz. pályamű
Nagy erénye a pályaműnek, hogy a Ludovika és kertje kapcsolatát szinte egyedüli módon oldja meg intelligensen. A Ludovika tér közlekedési kapcsolatai vélhetően jól működnének. Figyelemre méltó az egyedi tájképi gesztus.
Az ovális futó- és lovaglóút vonala önmagában ötletes, sőt szép, nagy kár, hogy a Ludovika épületéből ezek nagyon előnytelenül fognak feltárulni, és rongálni a kertélményt, valamint a dísztér funkcióját. Sajnos hasonló hatás lenne még a kertben járva is. A tó vonala és környezete tekintetében az egyik legszebb megoldás. A stég és a vendéglátóhely nagyon szépen illeszkedik, míg más elemek (pl. az önmagába záródó és más lovas funkciókhoz nem kapcsolódó lovaspálya, vagy a burkolat kapcsolattal nem rendelkező szigetszerű objektumok: játszótér, színpad, stb.) kifejezetten átgondolatlanok. Az úthálózat vonalvezetése és a növényszelekció nem erőssége a tervnek, így aztán a térképzések sem kellően megoldottak. A terület egészére egy élő szövet-szerű struktúrát húz rá, mely az Orczy kert karakterétől nem idegen. Ez a mindent körbefolyó, behálózó rendszer viszont sematikussá is teszi a kompozíciót, kimaradnak belőle azok az egyedi karakterű hangsúlyok (pl. bejárati terek), amelyek gazdagíthatnák a tervet, megtörhetnék annak egysíkúságát. A tó vonalvezetése, a multifunkcionális dísztéren és a főépület előtt megjelenő sávok (futó, lovas, stb.) zavaró szegélyhatást okoznak.
A pályázat költségszintje közepes.
Vegyes színvonalú pályamű jó felvetésekkel, kihagyott lehetőségekkel, de számos tévedéssel. Az értékelhető és később felhasználható javaslatok alapján a Bíráló Bizottság megvételben részesíti.
