A tervezés során egyaránt fontosnak tartottam, hogy valós szükséglet kielégítését szolgálja a munkám és azt, hogy a megvalósíthatóság, valamint a fenntarthatóság elve egyaránt megvalósuljon. Az igényeknek megfelelő térszerkezeti változtathatóság a funkciók jövőbeni bővülését hivatott szolgálni, míg az anyaghasználat az épület környezetbe történő minél teljesebb beillesztését. Mivel az épület híd a múlt és a jövő között, hiszen a múltban szép sikerek eredeztethetők vissza az edzőtáborban való felkészülésre, a jövőbeni sikerekhez úgy szerettem volna hozzájárulni a tervezéssel, hogy olyan anyagokat használok, amik egyszersmind a jövőbe mutatnak, de nem feledtetik a környezeti múltat sem. Továbbá nem csak a megvalósításkor nyújtanak esztétikai élményt, hanem a későbbiekben sem igényelnek vállalhatatlan karbantartási költségeket. Tevékenységem fókuszai a múlt és a jövő, valamint a korszerűség és a hatékony erőforrás gazdálkodás.
Új uszoda tervezése a korszerűtlen meglévő helyére. A létrejövő új komplexum célja nem kizárólag az olimpiai központ kiszolgálása, hanem a szolgáltatások megnyitása a város és vonzáskörzete számára. Az épület célja, hogy megfelelő helyszínt biztosítson az olimpiai úszók számára a gondtalan és technológiailag is magas színvonalú felkészülésre, az olimpiai és más rangos versenyeken való eredményes szereplés érdekében. Emellett az épület otthont adhat az utánpótlások edzőtáboroztatására, környező iskolák testnevelési óráinak lebonyolítására, és kisebb versenyek rendezésére.
A tervezési program magában foglal egy olimpiai felkészülésre alkalmas 50 méter hosszú medencét, egy 25 méteres tanmedencét és az ezekhez szükséges kiszolgáló egységeket. Ezen kívül még száraz edzésre alkalmas edzőtermek is részei a programnak. Az épület tervezése során figyelemmel kell lenni az akadálymentes közlekedés biztosítására. Egy ekkora létesítménynél a megvalósítási költségen túl, az üzemeltetési költség is rendkívül magas, ennek csökkentése érdekében megújuló energiaforrások használatát szem előtt kell tartani.
A jelenleg meglévő létesítmények állapota igen rossznak mondható, jelentős korszerűsítésre van szükség. Egyes épületek elbontásával szabad hely tárulna fel korszerűbb csarnokok építésére. A kültéri pályák állapota nem nevezhető színvonalasnak, mind a tenisz, mind pedig az atlétikai pálya korszerűsítésre szorul. A terület racionális és korszerű beépítésével lehetőség nyílna újabb sportágak megjelenésére a területen. A szálloda épület bővítésére is akad lehetőség, akár a tetőtér beépítésével.
Az épület elhelyezését nagyban korlátozta a mérete, mivel a két medence önmagában több mint 65 méter hosszú helyszükséglettel rendelkezik. A telepítésnél azt is szem előtt tartottam, hogy az épület ne csak az edzőtábor számára, hanem a város lakói számára is megközelíthető legyen. Jelenleg több sportág számára is otthont ad a terület: a telken található szállásépület a sportolók számára, csónak tároló a kajak-kenusoknak, kosárlabdacsarnok, egy igen rossz állapotban lévő uszoda, egy atlétikai pálya, labdarúgópálya és teniszpályák is. Választásom az atlétika pálya és az 510-es főút közötti zónára esett. Az építési terület elég behatárolt lett, a telekhatárok és az építési szabályok miatt. Azonban így az épület könnyen megközelíthetővé vált minden közlekedési eszközzel. Az uszoda és az atlétikai pálya között 1,5 m szintkülönbség adódott, ezt kihasználva egy vasbeton lelátó készült az atlétikai pálya irányába a teljes hosszúsága mentén, ezzel is nyitni próbáltam a közönség felé, és lehetőséget adni kisebb házi atlétikai versenyek és labdarúgó mérkőzések rendezésére.
Az épület két fő egységből áll. Az egyik nagyobb egység a csarnoktér, ahol egy 50 méteres versenymedence és egy 25 méteres tanmedence került elhelyezésre. A másik egység a kiszolgáló blokk, ahol az öltözők, edzőtermek és egyéb kiszolgáló egységek találhatóak. A két eltérő egység a tömegalakításban is megmutatkozik. Az épület homlokzata egységesen szálcement táblás burkolatot kap, azonban a két egység textúrája eltérő, ezzel utalva a belső tér funkcionális különbségeire. A medence csarnok fa textúrájú Öko Skin burkolatot kapott, mellyel a természet közelségét szerettem volna kifejezni, és a tájba illeszteni az épületet. A választásom azért nem esett eredeti fa burkolatra, mert annak karbantartási és építési költségei is igen magasak, ha a karbantartás elmarad akkor pedig az épület esztétikai megjelenésén esik csorba. A kiszolgáló blokk ugyanezt a burkolatot kapta, csak látszóbeton felületképzéssel. A hosszú homlokzatok monotonitását próbáltam oldani a nyugati oldalon a fa rácsos elemekkel a függönyfalak felett, a keleti oldalon pedig egy egységes ritmust létrehozva a nyílászárókkal. A kiszolgáló tömb teteje intenzív zöldtetőt kapott, melyre a bejárat feletti rámpán lehet feljutni, ezzel a gesztussal a területből elvett zöldfelületet szerettem volna pótolni.
Az épületbe lépve az előcsarnokba találjuk magunkat, ahonnan közvetlen belátás nyílik a medencetérbe, azonban a bejutás csak az öltözőkön keresztül lehetséges, így külön válik az úgynevezett "tiszta" és "piszkos" zóna. Az emeleten lehetőség adódik száraz edzésre és konferenciák tartására is. Az épület alapvetően edzéseknek és versenyekre való felkészülésnek biztosít otthont, ugyanakkor megadtam a lehetőségét annak, hogy kisebb versenyek lebonyolítására is használható legyen, ezért az emeleti szinten kialakítottam egy 100 fős lelátót és további mobil lelátók elhelyezhetők a csarnoktérben is.
A csarnoktér zártságát a funkcióból adódó követelmények is indokolták. Egy olimpiai szintű uszodában követelmény a fénytől és csillogástól mentes felületek megléte, szórt fény kialakítása. Ezért csak a nyugati oldalon helyeztem el függönyfalakat, melyek a délutáni napsütésben leárnyékolhatóak. Így azonban kevés fény jutna a csarnoktérbe, ezért esett a választásom a Pekingi Olimpiai Uszodánál is alkalmazott térelhatároló szerkezetre, az ETFE fóliára. Az etilén-tetra-fluoro-etilén fólia, jobb hőszigetelő képességű, mint az üveg felületek, mivel több rétegű ezért jól megszűri a fénysugarakat és szórt fényt eredményez a belső térben. Télen az épület nagy sugárzásos nyereségre tud szert tenni ennek az anyagnak köszönhetően, és nyáron sem gond ez a sugárzás, mivel a funkció okán nincs szükség hűtésre, viszont a belső levegőt mindig magas hőmérsékleten kell tartani. Az épület legtöbb tartószerkezete monolit vasbetonból készül a helyszínen. A csarnok főtartóinak, a légies tetőfedés, a 33 méteres fesztáv és a külső esztétikus megjelenés miatt is fa tartószerkezetet választottam. A tartószerkezet méreteinek csökkentése érdekében egy rétegelt ragasztott fa tartókból álló tartórácsot alakítottam ki.
A medence jellemzői és valamennyi sport-technológiai berendezés, felszerelés és jelölés megfelel a FINA előírásainak. A versenymedence megfelel az olimpiai színvonalú követelményeknek, úszás és vízilabda versenyek, és edzések rendezésére is alkalmas. A medencébe egy mozgó fal is betervezésre került, melynek segítségével a medence több részre osztható, így egyidejűleg tartható akár több úszás oktatás is, két 25x25 méteres medencébe, illetve egy vízilabda edzés esetén is fenn marad egy 16,5x25 méteres sáv az úszóknak. A tanmedence mélysége változó, így kezdők is használhatják, de a legkisebb mélység is eléri az úszásra alkalmas szintet.
A témaválasztásnál arra figyeltem, hogy valós projektet tervezzek, ezért esett a választásom a Nemzeti Sportközpontok által kiírt témára. A tervezés során olyan speciális anyagokat és szerkezeteket választottam, melyek használata hazánkban nem mindennapos, mint például a rétegelt ragasztott fa tartórács, a szálcement homlokzatburkolat és az ETFE fólia térelhatároló szerkezet.
Köszönettel tartozom konzulensemnek Lázár Antalnak a több éve tartó együttműködésért.
Nógrádi Ádám