Pálos Fogadóközpont a Gellért-hegyi Sziklatemplomban

Pálos Fogadóközpont nyílt a Gellért-hegyi Sziklatemplom külső barlangjában, amely Kara László Pro Architectura-díjas építész elképzelései alapján valósult meg. A természetes barlangüregben az adottságokat jól kihasználó, egyszerű, kortárs szellemiséget tükröző építészeti elemek és berendezési tárgyak kerültek.

A Sziklatemplom története

A Szent Gellért-hegyet már a honfoglalástól kezdve Pesti-, vagy később Pest-hegynek nevezték, a rajta található ősi barlang miatt. A szláv eredetű pest szó ugyanis kemencét, barlangot, üreget jelent. Ez a barlang a mai Sziklatemplom külső barlangja, az a tér, ahol a Fogadóközpont létesült.

A Sziklatemplom megépülése és a pálosok Magyarországra való visszatérése alapvetően Pfeiffer Gyula miniszteri főtanácsosnak köszönhető. A templom ötlete 1924-ben egy lourdes-i zarándoklaton fogant meg a mélyen hívő Pfeiffer fejében: állítsanak kegyhelyet Magyarország patrónájának, Nagyboldogasszonynak, a lourdes-i szentély mintájára. Pfeiffer Gyula a Sziklatemplom építésének minden akadályát elhárította: pénzt, engedélyeket, pártfogókat szerzett. Megszervezte a pálosok visszatértét is Magyarországra: hivatásokat toborzott, a lengyel atyák fogadtatását előkészítette, meggyőzte az itthoni kételkedőket a visszatelepülés fontosságáról, előadásokat tartott a pálosokról, a templom- és kolostorépítésről.

1926-ban, a templom fölszentelésekor, a külső barlangban volt a főoltár, a hívek padsorait pedig a barlang előtt, a sziklateraszon, a szabad ég alatt helyezték el. Innen kapta a nevét: Sziklatemplom.

A Sziklatemplomhoz zarándokló nagy tömeg elvezetésére már a kezdetekben tervbe lett véve egy átvezető alagút fúrása a szemközti sziklateraszra, hogy az ott már meglévő lépcsőn vissza lehessen jutni a rakpartra. Az alagút kialakítása során végzett robbantások misztikus szépségű, kápolna-szerű üregeket hoztak létre. Ezekből az üregekből alakították ki a Sziklatemplom alsó templomát.

1930-ra az alsó templom már szűknek bizonyult és meg kellett növelni, hogy a visszatérő magyar rendnek, a pálosoknak megfelelően tágas templomot lehessen majd átadni. 1931 pünkösdjén felszentelték a mai templom főhajóját. A Weichinger Károly tervezte kolostor 1932-34 között épült nemzeti összefogással a hegy dunai oldalán, a már említett teraszon.

1950. szeptember 7-én a magyarországi szerzetesrendek működési engedélyét a kommunista kormány megvonta, a rendektől elvették a rendházakat, a szerzeteseket szétkergették, egymással kapcsolatot nem tarthattak, rendőri megfigyelés alatt álltak évekig. A pálos kolostorok is elnéptelenedtek. Az 1951-ben szétvert és kiürített barlangtemplomot 1960 elején 2 méter vastag betonfallal az államhatalom lezárta. A rommá vert templom évtizedekig karsztvízmegfigyelő állomásnak adott helyet. A kolostort a diktatúra éveiben az Állami Balettintézet használta.

A rendszerváltozáskor azonban a pálos rend újra megnyithatta a Sziklatemplomot. 1991 végén megkezdődött a betonfal lebontása, melynek egy darabja ma is látható a barlang bejáratának jobb oldalán. A pálos atyák ma is rendjük lelkiségével összhangban élik a templom megálmodóinak szándékát és Magyarországért imádkoznak.

A Pálos Fogadóközpont

2008 tavaszán a rend elhatározta, hogy a szertartások zavartalansága és az ide látogató vendégek kulturált kiszolgálása érdekében a külső Szent István-barlangban fogadóközpontot létesít. Azelőtt a szertartások ideje alatt érkező turisták vagy a liturgiát zavarták, vagy csalódottan távoztak, mert nem jutottak be a Sziklatemplomba

A rend megbízottjai felkeresték a Középülettervező Intézetben Pottyondy Pétert, aki stúdión belüli pályázatot rendezett. Ezen a pályázaton a pályaművem folytatása mellett született döntés. Így a stúdión belül én vittem tovább a munkát. Az engedélyező hatóság, a Barlangtani Intézet az engedély elbírálásához kiviteli terveket kért. A belsőépítészeti terveket, gyártmányterveket és részletterveket a kivitelezés megkezdésekor már önálló tervezőként készítettem.

A Fogadóközpontba az üvegfalon nyíló ajtón keresztül léphetünk be. Ez a tér adott helyet a régi Sziklatemplom főoltárának. A földszinti térben kapott helyet az információs pult, egy bemutató vitrin és az ajándéktárgy boltnak helyet adó nyitható pavilon. A pavilonok zárhatósága feltétele volt a biztonságos működésnek, mivel mise még a látogatóközpont nyitvatartása után is tart, és az üvegfalat csak ezután lehet zárni. Az ajándéktárgy pavilon sínen mozgatható, oldalfala - mely egyben kirakatként is szolgál - teljesen kinyitható, így szabadon lehet az ajándéktárgyak között böngészni. Az ajándékbolt mögött kapott helyet a kétnemű mosdó, amelynek a női mosdója egyben akadálymentes is. A mosdó egy meglévő sziklaüregben nyert helyet. A templom főbejárata mellett új vasbeton lépcső vezet a galériára, ahol a büfé található, valamint egy kis iroda az üvegfal mögött. A felső szinten áll a rendalapító Özséb szobra, itt található a vetítő, ahol a szertartás végére várakozó látogatóknak lehetőségük van egy rövidfilm megtekintésére. A fogadóközpont kvázi passzívházként működik, nulla fűtési költséggel. Ennek megvalósulásáról a barlangtér alatti meleg vízű források gondoskodnak. Az új üvegfalnak hőszigetelő szerepe is van, de nagyobb részt a Gellért tér zaját hivatott csökkenteni.

A megbízó képviselője fiatalos, modern szellemiségű terveket várt, és mintaként a new-yorki AppleStore üveglépcsőit hozta, ami nagyon jó alapot teremtett az együtt dolgozásra. Kezdettől fogva egy, a szikláktól élesen elváló üveg-architektúrában gondolkoztunk, és ezt a Barlangtani Intézet munkatársaival is sikerült elfogadtatni. Ehhez többórás beszélgetés kellett, ahol kitartóan próbáltam bizonygatni a derékszög esztétikáját. Végül abban állapodtunk meg, hogy látszóbetonból nem, csak üvegből készülhet derékszög a barlangban.

A felújítás legnagyobb élménye akkor ért, amikor a barlangban a szikla elé épített, funkcióját vesztett  neoromán beton oszlopkötegek és lábazatok lekerültek, és a barlang falai lefutottak a padlóvonalig, valamint akkor, amikor a rozsdamentes acélszalag forrásból szomjukat enyhítő pléh agancsos szarvasünők elnyerték végső büntetésüket. A vallásos giccsnek a radikálisan mérsékelt katolikus közösségek lapja, az Igen egy külön számot szentelt, nem véletlenül.

Ez a szemlélet és az, hogy az adományozók még éltek, tette lehetetlenné, hogy a bár funkciójában fölösleges, esztétikájában túlhaladott, és a keresztény szellemiséget legkevésbé sem tükröző vasrács megmaradt, és az üvegfal e mögött jelenhet csak meg. Az eredeti elképzelés szerint a vasrácsot el kellett volna bontani, és a homlokzatot az üvegfal és a színes árnyékoló roletták játéka adta volna. A kivitelezés vége felé haladva, egyre kevesebb pénz maradt - a részletes tervek és költségbecslés ellenére is -, így végül a vasrács és üvegfal közé tervezett színes árnyékoló roletták elmaradtak. Félő volt, hogy a gyártmánytervi szinten megtervezett üveg-acél pavilonok is elvesztik eredeti arcukat az olcsósítás közben, de végül sokszorosan újragondolva, sikerült a koncepcióba illeszkedően kivitelezni azokat. Mindezekkel együtt, úgy érzem sikerült létrehozni azt a kettősséget, ami végig izgatott, hogy a barlang természetes formái és a beépített mesterséges elemek egymással párbeszédbe kezdjenek.

Kara László
Pro Architectura díjas építész