Az idei eseményt némiképpen beárnyékolta, hogy a német Frei Otto, a neki ítélt kitüntetés díjátadóját sajnálatosan már nem érte meg, egy nappal a Pritzker-díj nyilvános bejelentése előtt, 89 éves korában elhunyt. A látványos, könnyű tetőszerkezeteiről, így legfőképpen az 1972-es Müncheni Olimpiai Stadionról híressé vált építészmérnök munkássága ezzel lezárult.
2014-ben a zsűri a katasztrófák utáni építészeti térteremtéseivel és az ideiglenes, könnyűszerkezetű, mégis ellenálló kartoncső épületeivel ismerté vált japán Shigeru Bannak ítélte a díjat, aki korábban Frei Ottoval is dolgozott. A kísérletező szellemű Ban számos minimalista lakóépületet, a környezeti csapások utáni helyreállításban úttörő ideiglenes szerkezeteket – az alapszükségleteket kiszolgáló épületek mellett szakrális tereket – alkotott, rendszeresen használja az erős teherbírású, mégis felxibilis és ellenálló papírkarton hengereket, nagy volumenű épületeiben pedig állandó motívumok a különböző rajzolatú farácsok, illetve –tartópillérek.
A tavaly átadott coloradói Aspen Art Museum épületében szintén visszaköszön a fa és a papír. A napfénnyel jól átjárt épület kívülről egy hatalmas, falécekkel körbeszőtt hálóval bevont kubusként hat, ami a napszakok, a külső és belső fényviszonyok hatására állandóan változtatja képet, többet, vagy kevesebbet ad a belsőből, vagy épp a külső homlokzatból. A művészeti múzeum belső terében a nyers hatású fabútorok és berakások mellett, főleg a térelválasztókban felbukkannak a papírkarton megoldások, a szintén fagerendázattal alátámasztott üvegtető pedig az egész épület számára természetes bevilágítást biztosít.
Ban irodája nagy lendülettel vesz részt több párizsi tervpályázatban, így Renault gyár Ile Seguin-i telepe helyén létrejövő zenei központ tervezésében, vagy az Austerlitz pályaudvar mellett a Le Monde médiacsoport új központjának megalkotásában, igaz, ez utóbbit végül a norvég alapítású Snøhetta iroda tervei alapján építik meg. Japánban nem egy munkája áll kivitelezés alatt, így az Oita Városi Múzeum épülete, de jelenleg a természet formáit jól adaptáló, szintén komoly faszerkezeteket használó repülőteret tervez a Fuji-hegy árnyékába.
Bán Dávid