Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése

Rangsorolás nélkül megvételben részesült 41. számú pályamű: Hetedik Műterem Kft.; tervezők: Szabó Levente, Almer Orsolya, Simon Orsolya, Tánczos Tibor

Rangsorolás nélkül megvételben részesült 41. számú pályamű
Hetedik Műterem Kft.
tervezők: Szabó Levente, Almer Orsolya, Simon Orsolya, Tánczos Tibor
szakági tervezők: Gyüre Borbála, Dr. Armuth Miklós
munkatárs: Páll András

Részletes bírálat

A terv által javasolt városszerkezeti módosítások korrigálják a mai térhasználat hibáit, megszüntetnek akadályozó, vagy zavaró elemeket. Jó megoldás a Pipo-torony
peremkorrekciója, a Lux épület előtti térszín megemelése, a múzeum ma elhatárolt szabad területének hozzárendelése az új városi tér – dísztér funkcióhoz. Az új
közterek rendszere sikeresen befogadja, részévé teszi az Emlékhelyet.

Valójában három városhasználatot választ külön, egységes, új minőségő városi teret létrehozva. A gyalogos tengely megtartatik, sőt kényelmesebbé lesz – ez „nyilvános”
zóna és látogatók sétánya. A Lux épületek előtti városi tér/dísztér már „félintim” közterület, szertartások, rendezvények helye – ami a romkert emlékeit már hangsúlyozza. A terv harmadik eleme a fedett romkert – a múzeumépület - „intim tér”, az elmélyedés helye.

Szintben és téralakítással is elválasztja a városi és a múzeumi forgalmat, építészeti eszközökkel – folyamatosan érzékelteti az emlékek jelenlétét. A felső gyalogos
tengely felől be-be pillanthatunk a „titokra”, amit a Lux - épületek előtti térre érve már többet árul el magából, és a múzeumban megismerhetővé lesz.

A térrendszer területfelhasználása feszített – minden szöglete értelmesen használható. A Lux épületek előtti új köztér alkalmasságát a kiírásban igényelt funkciókra berendezéssel igazolja– egyházi szertartás, állami ünnep, előadás, szabadtéri városi rendezvény befogadására egyaránt gondolva.

A közterekhez kellő kiegészítő funkciókat is elegánsan oldja meg a terv (illemhely, raktározás), attraktív helye van a múzeumot kiszolgáló helyiségeknek (jegypénztár,
ajándék-üzlet) is. A régészeti értékeket a nagyvonalú tetővel lefedett, múzeumként „in situ” kívánja bemutatni a terv.

A tető szerkezeti magasságát kihasználva a kívülről látszólag homogén tetőben a jelentős romok felett jelentősebb belmagasságot tervez, ami sajátosan légies, kívülről
is sejthető. Ez a tető- „épület-műtárgy” - nagyfokú védelem a romok felett és építészeti jel egyszerre, teljesítvén a két legfontosabb célt.

A Mátyás-kori szentély romjait fedettként tartja meg – tájépítészeti jelzésekkel utalva arra. Sajnos, a terv nem foglalkozik a bazilika építészeti értékeinek megidézésével a
hajdani bazilika nem, vagy legalábbis erősen elvontan jelenik meg a terv építészeti megoldásában. A tetőzet alkotta „belső termek” is a történelem kiemelkedő emlékei,
személyiségei fölött magasodnak. A tetőzet külső burkolatának rajzolata a koronázópalást mintázatát írja át a képzőművészet eszközeivel.

A pályázat a kor eszközrendszerét használja, nagyvonalúan, szellemesen, gesztussal (épület-műtárggyal) él.

A terv megvalósításához ütemezési javaslatot ad.

Kár, hogy az egykori déli pillérsor 7. pillérét és környezetét nem fedi le, a romoknak csak korlátozottan nyújt védelmet. A további kutatások lehetősége teljes mértékben
biztosított.

Viszonylag nagy, egybefüggő zöldfelületet alakít ki, ami kedvező. Jó növényalkalmazási javaslatokat tesz.

A Bíráló Bizottság a pályaművet 500ezer Ft összegő – rangsorolás nélkül – megvételben részesítette.