Szín és szó – A NOVU Tervezőiroda és a Sunplant pályaműve a Petőfi Sándor Kulturális Központ építészeti tervpályázatra

A NOVU és a Sunplant közös pályaműve fókuszában az emlékezeti érték és a használat olyan megfogalmazása állt, amely azt a demokratikus felfogást tükrözi, amit Petőfi Sándor munkássága is sugároz. Mint írják, díjat ugyan nem nyertek, de rengeteg tapasztalattal gazdagodtak mind a csapatmunka szervezését tekintve, mind a zsűri visszajelzéseit látva.

Kiskőrösre készült pályamunkánkban a település emlékezeti értékére és turisztikai potenciáljára építettünk, különös figyelmet fordítva a tájépítészeti megoldásokra, hiszen a város főterén álló épületeket összekötő tér a település szíve, ahol a kulturális élet, a helyi közösség és az idelátogatók összetalálkoznak.

Pályamunkánk fókuszában az emlékezeti érték és a használat olyan megfogalmazása állt, ami azt a demokratikus felfogást tükrözi, amit Petőfi Sándor munkássága is sugároz. 200 évvel ezelőtt itt született ugyanis a magyar hazafias líra atyja, a könyvtár és kulturális központ közvetlen szomszédjában. A mostani főtéren álló szülőház a népi építészet szép példája, jelenlegi környezete viszont elnyomja fényét, szinte alig észrevehető a mellé épült tömbök sorában. Feltételezhetnénk, hogy a rosszul megfogalmazott épületek szocreál külsője jelent gondot, azonban a tér szervezése urbanisztikai és építészeti szempontból egyaránt figyelmen kívül hagyja a kis parasztház helyzetét. Ahogy a János vitéz szövegében olvasható: "Ő ugyan subáját gondolta nehéznek, / Pedig a szíve volt oly nehéz szegénynek." itt is az elgondolás és nem a köntös az, ami az egyensúlyt megborítja.

Olyan építészeti és tájépítészeti megoldásokat szerettünk volna tehát, melyek az emlékezeti érték és a használat demokratikus felfogását képviselik, csakúgy, mint Petőfi költeményei. Átjárhatóság, érthető struktúra, egyszerű, mégis gondos és tudatos szerkesztés illeszkednek ebbe, ami lehetőséget teremt a természettel és a közösséggel való kapcsolódásra.

A pályázati kiírásban megfogalmazott igények jóval nagyobb tömböt adtak ki, mint ami léptékében a Petőfi szülőház mellé illene, ráadásul egy főtér meghatározó elemét is kell adniuk. A felvázolt funkciók és a kért helyiséglista nagy alapterületet és jelentős belmagasságot kívánt, mégsem szerettük volna, ha épületeink környezetüket hivalkodóan dominálják, sőt.  Így első döntéseink egyike, hogy vonalvezetésében megőriztük a Petőfi szülőház határát, erősítve a különálló, de kulturálisan összefonódó egységek közti kapcsolatot. De ezek mellett olyan teret szerettünk volna, ami képes összekötni a kívánt és a város számára nagyon is szükséges funkciókat, geometriájában igazodó, ugyanakkor landmarkként viselkedő tömeget alkot a Petőfi ház mellett.

Térszervezés

A meglévő és új tömegek kapcsolatának puhítására olyan köztereket és zöld területeket hoztunk létre, amelyek cipzárként összefűzik a különálló egységeket, így a tájépítészeti tervezés gyakorlatilag ugyanolyan hangsúlyt kapott a tervezési folyamatban, mint maguk az épülettömbök.

A terület infrastruktúrája esetén nagy figyelmet fordítottunk a fenntartható anyagok és szervező elvek priorizálására, külön figyelmet szenteltünk a kerékpáros közlekedésre, gondoskodtunk a buszpályaudvar és a főtér közvetlen kapcsolatáról, hogy ezzel is erősítsük a helyi és helyközi közösségi közlekedést. A gyalogos- és gépjárműkapcsolatok megtervezésekor egy csökkentett forgalmú övezetet alakítottunk ki, amely elsősorban a gyalogosok számára biztosít akadálymentes és könnyen átszelhető utakat. Kapcsolódva a korábbi városfejlesztési javaslatokhoz, melyek szerint elkerülő út épül a Kiskőrösön áthaladó autósforgalom számára, a főtér burkolatát kiterjesztettük a művelődési ház irányában a korábbi főútra is, hogy az akadálymentesség vizuálisan is megjelenjen, így a főtér hangulatában és esztétikájában is kifejezi a sétálható, lassító jelleget.

Innen indulva új nyitott köztérrendszer alakult ki Kiskőrös szívében: a főtér a templom és a városháza irányából ligetes, árnyékos zónán áthaladva közelíthető meg, ahonnan közvetlen kapcsolat nyílik a Petőfi Kerthez és a Művházból kinyúló színház térhez, így a megújult Petőfi tér, melynek mai szerkezete – a nagyobb burkolt rendezvénytér és az idős fákkal beültetett zöldfelület – változatlanul megmaradt, pár átközlekedővel kiegészítve. A könyvtárhoz vezető úton árkádsor köti össze a Petőfi házhoz kijelölt jegyirodát a könyvtár mellékszárnyával, mögötte ismét kisebb teresedéshez érkezik a látogató, ami ideális rendezvények, koncertek, vásárok számára.

A Petőfi kert

Minden kert költészetet hordoz magában. Az alkotásnak helyszíne, inspirációja, tárgya tud lenni a természet. Petőfi Sándor élete előtt tisztelegve a szülői házat kiegészítettük egy nagy virágoskerttel, ami szimbolikus otthont ad nemcsak a költő hagyatékának, hanem minden kiskőrösi lakosnak, aki szeretne itt olvasni, írni, elmerengeni vagy találkozni barátaival.

Ahogy a Petőfi ház Kiskőrös fontos ékköve, úgy a környezetében kialakuló Petőfi kert is különleges, egész évben színes része az új városközpontnak. A kert összeköti, átfonja a Petőfi életéhez kapcsolódó helyszíneket: a szülőházat, a látogatóközpontot, a látványtárat és az új múzeum jegyirodájának épületét.

A kert formai kialakításában maga az írás és a vers analógiája adott támpontot. Ahogy a lapon a sorvezetők vezetik az embert, úgy a kertben is az ülőfalak, a burkolatok jelzik az útvonalakat. A költészet, a vers üzenete pedig a sorok között átfolyva él tovább, ahogy a kertben a növényágyak hullámzón áramlanak a térben, kiáradva a könyvtárkertbe és a főtérre, sőt a művelődési ház udvarába is.

Az új jegypénztár és fogadóépület a kolonnád sor részeként épül be a könyvtár és a Petőfi ház egységébe, kávézójának teraszán a látogatók gyönyörködhetnek a kert látványában, míg a kaszált füves területeken le lehet heveredni, könyvet olvasni, vagy csak élvezni a napsütést.

A kert, amennyiben biztonsági, örökségvédelmi szempontból szükséges, éjszakára egy sínben tolható kerítésrendszerrel bezárható a kis házzal együtt, míg napközben nyitott, szabadon használható bárki számára.

Művelődési ház

A két tervezett épület e közterek kereteként lett megfogalmazva, azok fedett folytatásaként működnek. A művelődési ház földszintjén agora fogadja a belépőket, áramló térként körbefogva a várakozókat, ahol akár kisebb események, kiállítások is megvalósulhatnak. Ehhez szorosan kapcsolódik a köztérre nyíló étterem, ahonnan a Petőfi térre és a szülőházra nyíló kilátás mellett költheti el a látogató ebédjét, de kiszolgálja az első emeleten megrendezett konferenciákat, rendezvényeket is. Az összenyitott külső és belső terek emellett megkönnyítik a szabad terekre kiterjesztett események szervezését is. Az emeleten a négy részre osztható konferenciatérbe érkezünk, mely közvetlen rálátást biztosít a megújuló főtérre és Petőfi szülőházára. Felette nyitott tetőkert fekszik, ahol a nyüzsgésből kiszakadva pihenni, levegőzni térhetnek az események résztvevői. A Művház második emeletén emellett kiscsoportos foglalkoztató és közösségi terek állnak, a városi moziterem mellett.

Könyvtár

A könyvtár funkcionális összetétele szintén sokrétű, így szükséges volt, hogy a tér emlékezeti értékét és struktúráját erősítse, rendezze az épület kialakítása.

A földszinti szekcióban a főtérhez szorosan kapcsolódó funkciók nyílnak, elsőként a főépület aula tere, ahonnan széles lépcsősor vezet az emeletre, kibővítve az olvasó teret a földszint irányába. Az ellenőrizhető kölcsönző forgalom érdekében a főépület és a mellékszárny egymástól leválasztva, külön blokkokban valósulnak meg, köztük a Petőfi Sándor út felől fedett-nyitott átjáróval. A kiemelt tetőtér alatt bevilágítókon át érkező természetes fénnyel megvilágított kutatószobák, és olvasó terek kaptak helyet, amiket a látszó fa fedélszék zár le.

A tetőformák kialakítását meghatározta, hogy a főbb funkciók felülvilágítós kupolák alatt helyezkednek el, beleértve a foglalkoztatók, tánctermek és közösségi terek. A faanyagok domináns alkalmazását a szálcement burkolat mellett a fenntartható anyaghasználat indokolta: szerettünk volna olyan szerkezetet választani, ami szükséges renoválás esetén könnyen újrahasználható vagy akár cserélhető, amire a fa kiváló.

Művészeti alkotások

Érdekes kihívás és fontos tervezési elem egy pályázat esetén műalkotásokról gondolkodni, nagyon egyetértünk a műalkotások jelentőségének szerepével az épített környezet vonatkozásában. Ugyanakkor mi nem vagyunk képzőművészek, így bár itt beszámolunk pályázatunk ezen részéről is, fontos megjegyeznünk: nem merészkedtünk olyan messzire, hogy saját alkotásokat tervezzünk be. Mindkét épület külső és belső tereiben korábbi alkotások nyomán kialakított, emlékezeti értéket képviselő művek kaptak helyet. Könyvtárunk bejáratánál az olvasótérhez kapcsolódó nagyvonalú lépcsővel szemben Jankovics Marcell János Vitéz animációjából emeltünk ki egy kockát fali mozaikfalként, amit mesterséges intelligencia segítségével generáltuk a Petőfi téren látható modernista mozaikfal mintájára.

A Művelődési ház akusztikai burkolatának egy hazai alkotó, Temesi Apol Sound Wool, Groove nevű alkotását választottuk: ezek az újrahasznosított gyapjúból készült akusztikai panelek kerülnek a színháztermek és a konferenciaterek falára, amikben megjelenik a ’tótkék’ szín is, ami a helyi szlovák közösség emlékezetét is őrzi, kapcsolódva a szlovák tájház színvilágához.

A zsűri véleménye

Összességében nagyon izgalmas volt részt venni egy ilyen sokrétű tervpályázaton, ahol ugyan díjat nem nyertünk, de rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk, mind csapatmunkánk szervezését tekintve, mind a zsűri visszajelzéseit látva.