Szociális lakhatás és köztér – Kubinyi Hanna diplomaterve
Kubinyi Hanna, a MOME Építészeti Intézetének frissdiplomása mestermunkájában a lakhatás és a publikus közösségi funkciók ötvözésén keresztül a társadalmilag kirekesztett rétegek kapcsolatrendszerét próbálja erősíteni a zuglói tervezési helyszín adottságait is kihasználva.
Mestermunkám olyan terek rendszere, mely a szociális lakhatásban részesülők társadalmi kapcsolathálózatának erősítését támogatja. A lakhatás funkciója közösségi tevékenységek által a városi élet részévé válik. Zugló forgalmas, hangos és szmogos saroktelkére egy süllyesztett, védett udvar köré felfűzött közösségi házat és három lakótömböt terveztem. Az udvarról közelíthetőek meg a közösségi ház terei, melyek a lakók és a környékbeliek számára egyaránt nyitottak, ezáltal teret adnak a különböző társadalmi rétegek közös tevékenységeinek. Az udvar intimitását a szomszédos házakhoz igazított különböző magasságú lakótömbök adják, melyek életterei az udvarra néznek, és amellyel erős vizuális kapcsolatban állnak. Az udvar átmenetet képez a város és a lakóegységek között, mely egyaránt funkcionál köztérként és a lakók élettereként.
A lakhatás és a publikus funkciók ötvözésének célja a társadalmilag kirekesztett rétegek kapcsolatrendszerének erősítése. Ezen kapcsolati hálózatok jelentős pozitív hatással lehetnek az egyén életére. Segítik az álláskeresésben, javítják a mentális egészséget, elősegítik a normarendszerek kialakítását, kultúrához való hozzáférést. A szociális lakást igénylők esetében ez különösen fontos. E téma képezte elméleti kutatásomat.
A tervezési program része az utca népét is bevonó közösségi ház és szociális lakások. A lakások kialakításnál fontos szempont volt a változatos lakástípus kínálat, hogy a különböző, egymást segíteni képes generációk együttélése létrejöhessen. Például az idősek bevonása a dolgozó szülők gyerekeinek felügyeletébe. A belső lakóközösség kialakulását közösségi terek tervezésével igyekeztem elérni, melyeket széles közlekedők, összenyitható teraszok, a központi udvar és a közösségi funkciók terei képeznek.
A tervezési helyszín Budapesten, Zuglóban a Nagy Lajos Király útja és az Egressy út kereszteződésében található saroktelek. A telek különlegessége, hogy a kétezres évek elején elinduló, majd abbamaradó építkezés miatt két szint résfal van kiépítve. Ezt az adottságot a tervezés során igyekeztem kihasználni. A helyszínre jellemző továbbá a nagy autós és villamos forgalom miatti magas zajterhelés és szmogos levegő.
A Nagy Lajos Király útja és az Egressy út által négyfelé osztott kereszteződés negyedeinek vizsgálatával jutottam a három tömbből álló beépítésre. A két szomszédos tűzfalra tapadó épület a kereszteződés felé néz, míg a harmadik épület térben áll, hasonlóan a Nagy Lajos Király túloldalán lévő gyorsétterem és az Egressy túloldalán lévő egykori panel kiszolgáló épülethez.
A tervezés során fontos szempont volt, hogy a környező közterekkel összefüggő, de a helyszínt határoló zajos utaktól elzárt köztér jöjjön létre, mely az épület központját alkotja. A lakások kialakításánál az utca felé a zártság, a központi tér felé a nyitás volt a vezérelv. A központi tér kialakítása a telek adottságaiból, a meglévő résfal kihasználásából következik. Az így létrejövő süllyesztett udvar távolról nem látható, csak az arra sétálók tekinthetnek le, ezáltal intimitást kölcsönözve a térnek.
A Nagy Lajos király úti szomszéd épülettel speciális kapcsolatba hoztam az épületemet. A funkcióját tekintve egyező, önkormányzati bérlakásokat tartalmazó épület telekhatárától hátrébb húztam az épületet, nyitott közlekedővel vizuálisan és térben összekötve a szomszédos épület udvarával. Továbbá, a központi udvarról széles, üldögélésre is alkalmas lépcső köti össze a szomszédos kerttel.
A mélygarázs található a mínusz második szinten, a közösségi ház és az udvar a mínusz első szinten, a vendéglátó egység belső kétszintes, az udvarról és a földszintről is elérhető – fedett külső bárpulttal és közvetlen utcai kiszolgálással. Az üzlethelyiség pedig a földszinten van a lakásokhoz tartozó bejárati terekkel, kerékpártárolókkal, a háztartási helységekkel és az akadálymentes lakásokkal egyetemben. A többi lakás az első emeleten és e fölött helyezkedik. A lakásszintek emeletenként megegyeznek, de a három tömb különböző szintszámú. A térbe álló épület a földszintről számítva kétemeletes, a másik kettő négy- és hatemeletes. A legalacsonyabb épület tetején kapott helyet a közösségi kert, szerszámtárolóval, nyári konyhával és árnyékolókkal. Erre az épületre rálátásuk van a magasabb tömböknek, ezért különösen fontosnak tartottam, hogy zöldfelület jelenjen meg rajta. A négyemeletes tetején játszótér, a legmagasabb tetején pedig napelemek kapnak helyet. Továbbá mindegyik épület tetejére gépészeti egységek is kerültek. A három épülettömb a mélygarázsszinten, a süllyesztett udvarszinten és a földszinten vízszintes összeköttetésben van egymással.
A közösségi ház számos tevékenységnek ad teret. Ilyenek a közösségi kert; az ahhoz tartozó feldolgozó- és közösségi konyha; kisméretű könyvtár számítógépekkel; egy nagy, összefüggő tér, mely képes befogadni csoportos foglalkozásokat, sporttevékenységeket, előadásokat, konferenciákat; tartozik az épülethez egy kondi- és fitness terem; valamint szociális szövetkezeti élelmiszerbolt és kávézó; továbbá egy nagy burkolt udvar, mely heti piac és más kültéri rendezvények befogadására alkalmas. Ezeken kívül az épület üzemeltetői részére iroda, valamint a házban és a környéken élők számára co-working iroda áll rendelkezésre. Minden funkcióhoz külön vizesblokk került kialakításra.
A program 48 darab lakást foglal magába. Az általános lakásszinten 12 darab lakás van, melyek szintenként ismétlődnek. Az általános szinten van 1 darab négyszobás lakás, 2 darab háromszobás, 2 darab kétszobás lakás, ezek mind tágas erkélyekkel. Található továbbá 3 darab egyszobás egyforma elrendezésű lakás erkéllyel és közös nyitott közlekedővel. A legkisebb lakás egyterű, kisebb privát erkéllyel és széles közös közlekedővel. A tervezés során 3 db akadálymentes lakást is kialakítottam a földszinten. A lakások elrendezésénél ügyeltem arra, hogy minden lakás vizuális összeköttetésben legyen a belső udvarral, illetve a többi lakással. Így alakult, hogy minden lakásnak van legalább két irányba nyílászárója, amiből legalább az egyik rálátást biztosít az udvarra. A teraszok fontos elemei a lakásoknak, ezek jó időben a lakás részeként működhetnek. A lakásokhoz teremgarázs, tárolóegység és közös használatú háztartási helység tartozik. A lakásokat időtálló, szinte csupasz vázakként képzelem el, amiket a lakók saját bútoraikkal kedvükre rendezhetnek be, ezáltal könnyebben magukénak érezve.
A vertikális közlekedést tömbönkénti lift és lépcsőház oldja meg, melyek a mélygarázs szinttel is összeköttetésben vannak. A saroképület liftje publikus, bárki által használatba vehető, ezzel közelíthető meg akadálymentesen az udvar és a közösségi funkciók is. A lakószinteken nyitott közlekedőkről nyílnak a lakások, melyek közösségi térként is funkcionálnak. Az alacsony épület közlekedője elzárható a lépcsőháztól, így idegenek által nem megközelíthető. A közösségi ház terei külön bejáratokkal az udvarról nyílnak. Az udvar és az utcaszint között két lépcső, valamint a publikus lift teremti meg a kapcsolatot.
Az épület utcaszintjén és az e fölötti szintek homlokzatain kétféle anyag jelenik meg. Minden épület két homlokzatán megjelenik az acélvázas terasz és/vagy közlekedőrendszer, melyre kívülről fémháló van feszítve. A fémháló sűrűsége funkció szerint változó. A lépcsőháznál a legsűrűbb a hálózat, az utca felé néző teraszoknál ritkásabb, de a teljes felületet borítják, ide nyíló ablakokat helyeztem. A fémháló az árnyékolás, az intimitás biztosítása mellett az alsóbb szinteken a biztonságért is felel. Továbbá lehetőség van árnyékoló, függönyök applikálására, növény futtatásra is. A belső udvarra és a szomszédos házra néző teraszok, közlekedők csak korlátmagasságig fedettek a fémhálóval, így nagyobb nyitottságot teremtve. A homlokzatok megjelenését nagyban meghatározza a teraszok „berendezése", így az mindig változó és olyan, amilyennek a benne lakók szeretnék látni. Ahol nincs terasz, ott trapézlemez borítás jelenik meg. A teraszok és lépcsőházak padlóburkolata bordázott lemez, melyre időtállósága és könnyű tisztíthatósága miatt esett a választásom. Az udvar burkolata öntött gumi.
Az épület és a külső váz tartószerkezete HEM 220-as pilléreket és 30 cm magas I acél gerendákat alkalmazó acélváz. Az épület raszterét a lakások kialakítása eredményezte, ami lefut az udvarszintig. A merevséget rácsostartók adják meg, melyek a lépcsőházaknál jelennek meg. A beltérben megjelenő látszó acélok tűzálló bevonattal lesznek ellátva, illetve az épületben sprinkler rendszer lesz kiépítve, melynek tartálya a mélygarázs szinten van elhelyezve. A liftakna 15 cm-es vastag vasbeton. A szintek között vasbeton födémek találhatók, bennmaradó trapézlemez zsaluzattal. A mélygarázs födémje feszített vasbeton, ez képezi a kétféle szerkezet közti váltást.
Zöldfelületek foltokban jelennek meg az udvaron. A pinceszinten kirekesztett térnek köszönhetően nagyméretű fák ültetésére is lehetőség van, a fák gyökérzete elegendő helyet kap. Ezeken kívül dézsába ültetett növények színesítik az udvart. A saroképület teteje, mint közösségi kert, további jelentős zöldfelület képez.
Kubinyi Hanna
Szerk.: Hulesch Máté
