A Dunaújvárosi Főiskola kollégiumi beruházásához kapcsolódva, a Dunaújvárosi Főiskola és a STRABAG Oktatási PPP Kft. megbízásából, a Kortárs Művészeti Zsűri nyilvános, egyfordulós, névaláírásos pályázatot hirdetett a Magyar Universitas Program keretén belül.
A pályázat nyertesei:
Várnai Gyula: Téli rege (Dózsa Gy. út 35. sz. épület)
Juhász Dóra: Mohalila (Dózsa Gy. út 37. sz. épület)
Várnai Gyula: Téli rege
Várnai Gyula műve a rendelkezésre álló teret szellemesen tágítva „sajátságos kitekintést nyújt egy líraian megrajzolt virtuális világra”, így az adott környezetben térképző elemként és meditációs objektumként is működik. A hármas tagolást követő táblakép mintegy ablakot nyit a külső tájra, miközben sajátos technikájának köszönhetően háromdimenziós térélménnyel ajándékozza meg a nézőt.
A korábban elsősorban installációkat készítő Várnai Gyula a 2000-es évektől kezdődően digitális printeket is készít, melyeknek egyik fő jellegzetessége a rétegezettség, több kép- és valóságsík egymásra vetítése. A hatást a mélységélesség változtatásával, a tárgyak „lebegtetésével” éri el, ezt erősíti fel ezúttal a különleges lentikular technika. A képek egyik rétegében gyakran a számok és betűk virtuális világa jelenik meg; a téli fákat ábrázoló fotóra ezúttal a térben hópehelyként lebegő betűk sokasága vetül, egy képbe sűrítve a szavak fogalmi és a külső táj anyagi síkjátJuhász Dóra: Mohalila
Juhász Dóra pályaműve a festői életműbe szervesen illeszkedő, par excellence képzőművészeti teljesítmény.
Táblakép, ami úgy felel meg maradéktalanul az alkalmazkodást igénylő (applied art) feladatnak, hogy megőrzi autonóm státuszát. Ez a keskeny határmezsgyén való természetes „közlekedés” abból fakad, hogy Juhász Dóra az ornamentális rendszerek bizonyos sajátosságait kezeli festészete tárgyaként és ihlető forrásaként. Az általa használt formák jelentés és pontosan meghatározható ornamentális funkció nélküli foltok, a tiszta festőiség szigetei, melyek státusa csak az „alappal", „háttérrel" együtt értelmezhető. Helyzetük egyértelmű a kép határaihoz, ám fölöttébb talányos a kép virtuális síkjához viszonyítva. Felfoghatók a síkon mutatkozó nyílásként, hiányként vagy arra rétegződő felületként, többletként, de nem hozhatók összefüggésbe a dekoráció kétdimenziós válfajaival. Folt és nem folt (azaz pozitív és negatív folt) viszonya válik a kompozíció kulcsává. Ez az ikonikus evidenciák világa, ahol nem szükséges és nem is lehetséges a dekódolás. Az egyetlen, ami „kézzel fogható", a rend érzete.
Antos Péter: Genezis I. II.
Czékmány Vera: Élet-Örvény / Élet-Törvény
El-Hassan Róza: Üzenőfal 2009
Fukui Yusuke: Szirmaim 2008. I-II.
Gábor Imre: Falak és Koleszosok
Gacsályiné Rédai Erika: Kohász /Szalamandrák
Hatházi László András: Dzsungel / Bonsai
Hegedűs 2 László: Ellipszineztézia I-II.
Joseph Rac: Új virtuális egyensúlytalanság
Kiss Miklós - Görög Ferenc Gábor - Szigeti Gábor Csongor: Én, Martinász / Mi, az aratók
Kucsora Márta: Fűzfás
Lakatos Botond: Energia IV-V.
Lugosi Lugo László: Csavaros mérőóra 1-2.
Lugosi Lugo László - Regős István: Ipari táj 1-2 (Szélturbinák és Szemétégető)
Lugosi Lugo László - Szotyory László: Tájak 1-3., (Mandala, Parkok, felhők)
Molnár József Gábor: Kapu / Híd
Nagy-Lantos Marianna: Bábel torony
Ocztos István - Galambos István - Randi Antonsen: "Fű, fa..."
Orgoványi Gábor - Selmeczi Zsuzsanna - Pokorádi Árpád: Café Centauri I. - Egy pohár nektár, Café Centauri II. - Az Eötvös ingáról lengőteke közben
Polgár Ildikó: Campuszunk I-II
Sipos Barbara: "Eddig a pillanatig" és "Örökké így maradni"
Somody Péter: Színballonok I-II.
Szabó Roland: Lépésről lépésre 1-2.
Szarka Péter: Konfetti-pozitív / Elvágott zsinórok
Szépfalvi Ágnes: Kézben tartott veszedelem
Tolnay Imre: Kút-töredékek I-II. / Scriniumok I-II-III.
Várady Róbert: 1. Áramlás, 2. Cyber, 3. Fraktálok, 4. A filozófus háza, 5. Hölderlin-nek
Varga Szilvia Marcella - Valdhauser Judit Eszter: Virágnyelv
Weber Imre - Bakos Gábor: Vágy (Vágy 26-29.)