Templomszentelés Újpalotán
A városrész súlyponti, elhagyatott, kutyafuttatós helyén áll Újpalota új katolikus temploma és közösségi háza. Kruppa Gábor biztos kézzel és nagy empátiával tette le tömören fogalmazott épületét a kisvárosi és a panelos övezet határán. Turányi Gábor az újpalotai templom felszenteléséről.
A városrész súlyponti, elhagyatott, kutyafuttatós helyén áll Újpalota új katolikus temploma és közösségi háza. Lakótelepi genius loci. Szélfútta, aszfaltozott focipálya, ecetfák. De azért az emberek a hidegben is lábtengóznak. A népek a monumentális új téglaház felé igyekeznek, mint falun. Templomszentelés lesz!
Pontosan ezen a helyen állt az a barakk, amelyből 1969-től irányították Újpalota építését. A lakótelep tervezője Tenke Tibor építész és a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet volt. Mintalakótelep volt ez akkoriban, progresszív városrendezési elvekkel, szociológusokkal, egyedi panellel. Egyszóval, a szériafelszerelésen túl sok extrával. Amúgy repülőgépről még a mai napig egész mutatós. Tengely, hangsúly, dinamika...
A templom monumentalitása ebben az esetben viszonylagos, hiszen a tízemeletes házak között szerényen húzódik meg a hat emelet magas épület, mégis monumentális. Kruppa Gábor biztos kézzel és nagy empátiával tette le tömören fogalmazott épületét. A kisvárosi és a panelos övezet határán erőt merített mindkét beépítési jellegből, és megteremtette saját háza sajátos auráját. Nem csak a kis házak szerethető lelkületét, hanem a nagy panelházak kevésbé érthető létét is elfogadta. Nem akart ellenkezni velük, de azonosulni sem volt kedve.
A falak távolról hasonlítanak a panelerdő falaihoz, ám ezeket a falakat ember építette, nem gép. A ház magassága közelít a panelházak tíz emeletéhez, de méretét az organizáció helyett az építész határozta meg. Az arányok a városmajori és a pasaréti templomra emlékeztetnek. Az összehasonlítás jóleső és helyénvaló. Mint ahogy helyi értéke van a külső és belső szikárságnak is. A tervező más és más eszközöket használ kint és bent. A finoman szárnyaló relief a külső térben kőből készült, a belső térben gipszből van. Ahogy kell.
Dr. Erdő Péter bíboros december 27-i beszéde a kezdetekről, a lakótelepről, a városmisszióról szólt: „Felelősek vagyunk a Városért." Elmondta, hogy ősi keresztény szokás vértanúkról elnevezni templomot. Jelen esetben Boldog Salkaházi Sára, a szociális érzékenységgel megáldott szent vértanú az új újpalotai templom névadója. Ismeretes, hogy Boldog Salkaházi Sára sok zsidó testvérének életét is megmentette.
„Isten áldja meg Újpalota egész népét!" Ezzel az áldással zárta beszédét Dr. Erdő Péter bíboros, majd felszentelte a templomot.
Hajdu László polgármester elmondta, hogy „hosszú évtizedek bűnét tesszük most helyre." Ő maga jelképesnek tekinti, hogy a templom a lakótelep építését irányító faház helyén épült fel. Köszönetet mondott azoknak, akik megtervezték, akik megépítették a templomot. Köszönetet mondott azoknak, akik támogatták azt a gondolatot, hogy legyen Újpalotának temploma.
Repcsik Gyula szervező lelkész egy interjúban annak a reményének adott hangot, hogy az új templom igazi közösségi központtá válik: „Mivel ez a templom nem csak plébánia, hanem egyben közösségi ház is, terveim között szerepel az, hogy nemcsak liturgikus és egyházi események lesznek itt, hanem bármilyen kulturális rendezvényt is le lehet itt bonyolítani, egy irodalmi délutánt, vagy akár egy könnyűzenei programot is. Az egyik hittantermet vagy az egyik raktárteret testépítő stúdiónak is be lehetne rendezni. Vagy pingpong asztalt vásárolunk vagy csocsót." (2009, Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kalendárium, szerk. László Tamás építészmérnök)
Turányi Gábor
