THE SACRED SPECIES – Magyar kiállítók a Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjában
A 17. Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjának kurátori csapata, a PROLOG+1 meghívására a GUBAHÁMORI építésziroda, a FILIP (Bodonyi Panni illusztrátor és Kovács Budha Tamás képzőművész) és Demeter László ökológus által készített projekt része a hat nemzetközi alkotócsoport munkáiból álló kiállításnak. A Biennálé főkurátori koncepciójához igazodva, a lengyel nemzeti pavilon Trouble in Paradise címmel a vidék és a vidéki életforma újraértelmezésének tematikájával foglalkozik.
Hashim Sarkis libanoni-amerikai építész, a 2021-es Velencei Építészeti Biennálé meghirdetett főkurátori programjában azt a kérdést tette fel, hogyan fogunk tudni a jövőben együtt élni (How will we live together?). A Trouble in Paradise a közjavak (commons) újraértelmezése mentén keresi a lehetséges alternatívákat. A különböző szcenáriókat a magyar alkotók mellett öt másik meghívott alkotói csapat mutatja be a Zachęta — Nemzeti Művészeti Galéria szervezésében. (Atelier Fanelsa (DE), KOSMOS Architects (RU, CH, AT), Rural Office for Architecture (GB), RZUT (PL), Traumnovelle (BE) )
A lengyel kurátori csapat önálló kutatási területként tekint a vidékre. A lengyel vidék kiváló mintaterület, hiszen a Közép-Európai posztszocialista táj- és társadalomfejlődés jellegzetességei és problémái a régió számos országára általános érvénnyel bírnak. Egyedülálló módon viszont, a globálisan megfigyelhető tendenciákkal ellentétben, Lengyelországban a vidék lakossága növekszik. A meghívott alkotók három különböző téri lépték (táj / település / lakóház) felől közelítve keresik a válaszokat arra a kérdésre, hogy hogyan képzelhető el a vidéki területek jövője.
A lengyel projekt az egyes tervezőcsapatok spekulatív projektjein és interdiszciplináris kutatómunka eredményén keresztül feszegeti a vidékkel kapcsolatos, leginkább negatív sztereotípiák és beégett paradigmák érvényességét. A vidék mindmáig perifériaként él az emberi képzeletben, ám ha meghaladva az elválasztó gondolkodásmódot a városra nem központként tekintünk, máris megszűnik a vidék várossal szembeni alárendelt pozíciója. “A vidék nem hierarchikus, hanem horizontális entitás, amelynek a működését csak akkor érthetjük meg, ha a táji felépítését szemléljük. Ebben a mellérendelt felfogásban érdemes vizsgálódni a tájban, és eldönteni, hogy a távoli horizonton derengő városi sziluett vajon veszélyt jelent-e a Paradicsomra." – állapítják meg a kurátorok.
A magyar projekt SACRED SPECIES című munkája egy vidéki életkörülmények radikális megváltozását bemutató allegória segítségével mutat rá a táj és ember jelenlegi viszonyrendszerének dilemmáira. Spekulatív tervükben a Fa egy mindenek fölé emelkedő, egyúttal érinthetetlen, szent egyeddé válik, amely teljesen újrarendezi a vidéki életközösségeket, megváltoztatja az infrastruktúrákat és ezzel radikálisan átalakítja az ember lakókörnyezetét is. A projekt a saját észlelési és tájhasználati stratégiáinkkal szembesít: Képes-e az ember önös érdekeit háttérbe szorítva teret engedni a természetnek és alkalmazkodni ahhoz? Része-e egyáltalán az ember az őt körülvevő természetnek? Az alkalmazkodás vagy inkább a hatékonyság növelésének stratégiáját választjuk? Hogyan sáfárkodunk a közjavakkal, ki birtokolja a tájat? Kié egyáltalán a vidék?
A kiállítás 2021. május 22 - november 21. között tekinthető meg a velencei Giardini-ben található Lengyel Pavilonban. A nyitónaptól a projekt online változata is elérhető lesz. A vírushelyzettel kapcsolatos legfrissebb látogatói információk a Biennálé hivatalos honlapján érhetőek el.
A magyar alkotói csapat a 2020-as Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának pályázata kapcsán dolgozott először együtt. A zsűri végül az Othernity projektet választotta, de a csapat Territórium című projektje felkeltette a lengyel kurátorok figyelmét és meghívták a formációt, hogy vegyenek részt az ő munkájukban. GUBAHÁMORI, FILIP és Demeter László közös munkái az építészet és képzőművészet eszközeivel hívják fel a figyelmet arra, hogyan tűnik el az ökológiai és élőhelyi sokféleség az ember által letarolt tájban. Abban a tájban, amely mára egyetlen faj igényeinek kielégítésére alakul és formálódik.
Forrás: sajtóközlemény
