Tiszteletteljes kapocs - 2. díjas terv a veszprémi Szent Miklós-szeg területére

A terv legnagyobb erénye a jól megtalált beépítés - a domboldalba vendéglátó funkciót telepít, ezzel bekapcsolva a helyet a város életébe. Tiszteletben tartja a dombon lévő rom szakrális erőterét, ugyanakkor vizuális kapcsolatot teremt a jelen állapotában észrevehetetlen emlékkel. Csaba Zita, Butora Tamás és Déri Dániel második díjas terve Veszprémbe.

Sorvezető a Kálvária-domb városszerkezeti becsatornázása ügyében

Szent Miklós szeg története pont annyira szövevényes, mint amennyire régen része a veszprémi városszerkezetnek. Bár földrajzilag és városszerkezetileg tökéletes helyen van, mégis kiesik az egyszerű ember látóköréből. A történelem minden korban nyomott hagyott rajta és a környezetén, de a 20. század erősebben és negatívan, a városközponttól távolabb is. A fokozatos városszerkezeti átalakulások során egy sajátos "itt is van, meg nem is" helyzet alakult ki. Déli oldalról határolja a Pannon Egyetem drabális 'I' épülete, a keleti oldalon az egykori lakóházak helye tájsebként hagy mementót a dombon, és az út - ami mindig is elválasztotta a Kálvária-dombot a Püspökkerttől - erős autós forgalommal terhelt. Nyugati oldalán a Laczkó Dezső múzeum és Veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskola kap helyt egy terjengős parkolóval.

Ezek a sajátos adottságok mégsem tudták a dombot teljesen ellehetetleníteni. még ebben a szorongatott és nyomorgatott helyzetben is teljesen elszigetelődik az ember a városi zajoktól és a kellemetlen zsezsegéstől és egy bensőséges, üdítően magányos zárványban találja magát. Ez az adottság a legnagyobb érték, ami törődést kíván.

A terv célja a területi darabolódások felszámolása és a Kálvária-domb becsatornázása a már kialakulóban lévő veszprémi kulturális negyedbe - végcél, hogy legyen jó hely a Szent Miklós szeg környezete! A helyszíni adottságok és a domb helyzete mind magában hordozza a lehetőséget a sikeres bekapcsolásba. A dramaturgia a már most is meglévő Erzsébet ligetnél indul és az Erzsébet sétányt követve egy gyalogos és kerékpáros út elvezet egészen a Kálvária-domb tövébe, ahol a jelenlegi parkoló megszüntetésével kialakuló városi tér és területrendezés egy csuklópontot alakít ki egy fejépület létrehozásával. Ez a csuklópont indukálja az arra járót, hogy haladjon tovább a Püspökkert és a Petőfi Színház felé, vagy a fejépületnél igyon meg egy kávét, ebédeljen meg a csodálatos táji környezetben. A helyszínrajzi értelemben nézett útvonal ezen a téren egy delta torkolattá, tölcsérré hízik fel, bekapcsolva a térrel kapcsolatban álló épületeket is a vérkeringésbe, valamint egyértelmű feljutási lehetőséget biztosít a dombra. Az itt létesített épület egyszerre működik mágnesként és térfalként, ami ott is tudja tartani az embert és organikusan csatolja a domb területét a Püspökkerthez. 

A dombon felfelé haladva egy köztes szint alakul ki, amit térfalként határol az épület - egyszerre szolgál ki kávéval, limonádéval, biztosít lazulást a fűre heveredve, és kilátást a Püspökkert felé. Innen jelzésértékű, a földbe tett kövek mentén lehet felsétálni a domb tetejére, a kápolna romig.

Csaba Zita, Butora Tamás, Déri Dániel

A Bírálóbizottság értékelése

A terv legnagyobb erénye a jól megtalált beépítés. A tervezett épület a zeneiskolával és a Megyeház tér 3. számú épülettel a környezet léptékéhez mérve éppen megfelelő méretű, jól artikulált városi teret hoz létre. Úgy találja meg a helyét a rangos középületek között, hogy tiszteletben tartja az „erőterüket”, egyik nézőpontból sem zavarja azok feltárulását. 

A dombtetőnek a város életébe való bekapcsolására talán az összes pályamű közül a legjobb, legműködőképesebb javaslatot adja azzal, hogy rekreációs és vendéglátó funkciót helyez el a domboldalban, magasságilag egyformán távol – vagy inkább: egyformán közel – az utcához és a dombtetőhöz. Ezzel tiszteletben tartja a rom szakrális erőterét és magát a dombtetőt, ugyanakkor a „belakott” hely és a dombtető közötti vizuális kapcsolat megteremtésével el is helyezi a jelen állapotában észrevehetetlen romot a városlakók és a turisták mentális térképén. A vendéglátóhelyet a forgalmas utca szintjétől történő elemelése és a domboldallal való intenzív kapcsolata vonzó hellyé teszi. 

Amilyen határozott és jól eltalált választ ad a terv a helyszín kihívásaira a beépítés szintjén, olyan tétovák a válaszai a környezetrendezés tekintetében. Az új épület és a zeneiskola között létrejövő téren a burkolt, és a növénnyel beültetett foltok bizonytalanok, és nem reagálnak az épülethomlokzatokra, bejáratokra, fontos irányokra. A domb nyugati oldalán a fal mentén javasolt lépcsős kertről megoszlott a zsűri véleménye. 

Számos, a pályázati hirdetmény által felvetett problémára nem ad választ a terv. Nem foglalkozik a parkolás és a közlekedés kérdéskörével, az akadálymentesítéssel, a város által átalakítani tervezett Színházkert és környezete közötti három és fél méteres szintkülönbséget figyelmen kívül hagyja. Mindazonáltal a domb revitalizációjára és a beépítésre tett javaslatát a zsűri olyannyira értékesnek találta, hogy hiányosságai és bizonytalan pontjai dacára a pályaművet második helyre rangsorolta.