További butik-szállók a fővárosban
"...a két ház iker-kapcsolatban születik: homlokzataik hasonlóak, és eléggé jellegzetesek. Mintha egy tömör és egy üvegezett csík futna föl egymásba fonódva, vagyis két kígyóvonal." Építész tervező: Marosi Miklós (KÖZTI Rt. - Marosi Stúdió)
Az első fecske, a Só utcai „boutique hotel” után gyors gyarapodás várható Budapesten a szállodaipar ezen újdonságában. A hotelek friss csoportja a fapados légitársaságok üzleti sikerei nyomán jött létre, ám mégsem nevezhető fapadosnak. Amint a Zara négy csillaga mutatja, színvonalas hotelről van szó, ám a kiegészítő (luxus)szolgáltatások nélkül. A reggeliző helyiség mellett legfeljebb egy kisebb konferenciaterem a plusz szolgáltatás – és a szállodai szobák sem túl tágasak, viszont felszerelésüket, például a zuhanyozós mosdóhoz vagy a számítógép használathoz, friss dizájn-termékekből válogatják.
Várhatóan ezek lesznek a jellemző tulajdonságai annak a két új szállodának is, melyeket Marosi Miklós és munkatársai terveznek (KÖZTI Rt. - Marosi Stúdió). Ezek is foghíjtelkeken állnak majd, mégpedig egymáshoz meglehetősen közel, mégsem úgy, hogy egyszerre meglátható lenne a két épület. Éppen ezért érdekes elképzelés, hogy a két ház iker-kapcsolatban születik: homlokzataik hasonlóak, és eléggé jellegzetesek. Mintha egy tömör és egy üvegezett csík futna föl egymásba fonódva, vagyis két kígyóvonal, persze a fordulókban is szögletesen. Más megfogalmazásban: szalagablak megy majdnem végig minden emeleten, mely hol a jobb, hol a bal oldalon szakad meg, hogy átadja a helyét a parapettel azonos anyagú átkötésnek.
Az egyszerű, ám mégsem banális ötlet már a műemléki és fővárosi összevont tervtanács előtt bemutatott vázlatokon is meggyőzőnek tűnt. Következett ez abból, hogy a kilógó párkánnyal elválasztott, üvegezett földszintek megfelelő alapindítást adnak, amire jól rímel a legfelső két szint magasabb, két üveg-egy tömör záró ablakfelülete, mintegy koronázó-sávként. A formailag hasonló iker-homlokzatokat a bemutatott vázlatok szerint megkülönbözteti az anyaghasználat. Marosi Miklós elképzelése szerint szerényebb, vakolt változat épül a Mozsár utcában, mert ez kevésbé forgalmas helyszín, és keskenysége miatt egyébként sem ad olyan távlatot, ami más megoldást indokolna. Viszont itt a tervező felvetette annak lehetőségét, hogy a homlokzat nem lenne teljesen sík: a szalagablakok váltott irányban kis szögelfordulással kilógnának, ami tömeghatásban is erősítené a játékosságot. A szomszédos OTP Ingatlan irodaház vagy szemben az Operettszínház üzemház túlformáltságát látva ennyi szükséges, de épp elegendő.
Igényesebb viselkedés kívántatik viszont a Nagymező utcában, ahol az egyik szomszéd fontos építészettörténeti emlék. A téglaburkolatos lakóházban, melyet Gyenes Lajos és Vajda Andor tervezett (1913) eredetileg a Neues Politisches Volkblatt szerkesztősége működött nyomdával együtt. Igen jellegzetes az épületnek vertikális hangsúlyt adó, középső kiemelkedő műterem, melyben annak idején Bortnyik Sándor dolgozott. A tervezett hotel eltérő, simább formai megoldásához más anyag dukál: világos színű kőlapokkal kívánják burkolni a homlokzatot.
vm
(az írás a tervtanácson bemutatott változatokat ismerteti, időközben a terv némileg változott)
Két butikhotel terve
Budapest VI.
Nagymező utca
Mozsár utca
Tervező: KÖZTI Rt. - Marosi Stúdió
Marosi Miklós
