Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – S73 Kft., kiemelt megvétel
Részletesen bemutatjuk az Újpalota Közösségi Ház ötletpályázatára az S73 Kft. által készített, kiemelt megvételben részesült pályaművet.
MŰLEÍRÁS
Az új főtér és az azt kiszolgálni, üzemeltetni képes új közösségi ház a városrész valódi, emblematikus központja lehet, amely a közösségi aktivitás központjává válhat úgy, hogy a jelenleg hiányzó intimitást és a – fizikai és lelki értelemben is vett – biztonságot egyidejűleg biztosítani képes. Újpalota eredeti létesítésének üzenete az volt, hogy az ember képes ipari módszerekkel a tömeges lakásigény kielégítésére. A XXI. század elején olyan igények fogalmazódnak meg, amelyek a lakásokban élő emberek közösségének épülésére szolgálhatnak. A Fő tér és az ezzel együtt épülő közösségi ház így nem csak téri értelemben lehet Újpalota jövőjének egyik legfontosabb kulcsa.
A PÁLYAMŰ KULCSFOGALMAI, ALAPVETÉSEI
- Illeszkedés (identitás, karakter, telepítés, térformálás)
- Használhatóság (funkciók - multifunkcionalitás, ház – tér együttdolgozás, áthaladás – megállás – tartózkodás, rendezvények)
- Fenntarthatóság (tervezés – megvalósítás – fenntartás/üzemeltetés, anyaghasználat, teljes életciklus vizsgálat)
ILLESZKEDÉS
Identitás
A tervezett együttes komplex urbanisztikai jelentősége egy új „HELY” teremtésében rejlik, egy olyan térben, amely jelenleg nem tud „helyként” funkcionálni. Hogy a megvalósuló tér-ház komplexum valóban betöltse a neki szánt szerepet, ahhoz több szinten is meg kell feleljen a „hellyé válás” kritériumainak.
- (Város)építészeti szempontból meg kell találnia súlypontképző szerep betöltésére alkalmas fizikai pozíciót.
- Szociológiai szempontból fel kell vállalja az újpalotaiak közösségében erősítésre váró funkciókat.
- Környezetpszichológiai szempontból az egyes tér- és házhasználónak kell biztonságot és élményt nyújtania.
Karakter
Az identitás megtalálása után az együttes karakterét kell meghatározni. A karakter többet jelent építészeti formálásnál, homlokzatképzésnél, színezésnél, anyaghasználatnál – miközben ezek mind részei. A karakter az identitásból fakadó tényező, amelyet a lépték, a helyspecifikus igények, a részletes funkcionális megfeleltetés és a fenntarthatóság szempontjai tovább árnyalnak. Esetünkben ez a komplex szempontrendszer egy hosszúkás hasábformájú, a főtér felé sokféleképpen nyitó/kommunikáló, más irányokba védettséget sugárzó; természetes anyaghasználatú házat és a hozzá kapcsolódó nyitott, világos multifunkcionális fő/rendezvényteret definiált.
A telepítés lehetőségei
A főtér helye városi léptékben adott: a déli térnegyed „zöld csúcsa” jelenleg is próbálja betölteni ezt a szerepet – egyre kevesebb sikerrel. A „TÉR” és a „HÁZ” együttesének telepítésére a kijelölt területen belül is számos lehetőség adódhat. A minden szempontból helyes pozíció megtalálása a pályázat egyik legfontosabb feladata. A bemutatott hat változat csak a legfontosabb lehetséges irányokat mutatja be, amelyek archetípusként is értelmezhetőek. Munkánk elején ezek részletes elemzése tette lehetővé a kedvezőtlenebb megoldások kizárását – valamint annak az alapkérdésnek az eldöntését, hogy érdemes-e a meglévő épület közösségi házként való megtartásában gondolkodni.
A meglévő ház közösségi házként való megtartása/bővítése mellett szóló érvek: relatív gazdaságosság a megmaradó épületszerkezet miatt, minimális zöldfelület- és faveszteség, jó megközelíthetőség gépkocsival.
A meglévő ház közösségi házként való megtartása/bővítése ellen szóló érvek: túlzottan „rejtőzködő” főtér, a mai park külön kezelésre szorul, túl közel van a lakóházakhoz, amely a zajosabb rendezvények esetén konfliktusforrás.
Az elemzés azt mutatja, hogy nem érdemes az együttest a mai épület felhasználásával kialakítani.
A ház – tér együttes egyik főútra való telepítése mellett szóló érvek: látványos, arculatformáló együttes, emblematikus pozíció, parkolók zöldfelület-veszteség nélkül kialakíthatóak a mai közösségi ház helyén, jó gyalogos közlekedési kapcsolatok.
A ház – tér együttes egyik főútra való telepítése ellen szóló érvek: jelenlegi hangulattól idegen, túlzottan „kitett” főtér és ház, jelentős zajterhelés, értékes, jó pozícióban lévő fák kivágása / veszélyeztetése.
Az elemzés azt mutatja, hogy több kockázatot is hordoz az együttes „kitolása” valamely főút mentére.
A ház – tér együttes jelenlegi parkba való telepítése mellett szóló érvek: jelenlegi terület-karakterbe illeszkedik, mégis valódi súlypontot képez, zöld gyűrű a tér és ház körül, minden irányból jó gyalogos megközelíthetőség, parkolók zöldfelület-veszteség nélkül kialakíthatóak a mai közösségi ház helyén.
A ház – tér együttes jelenlegi parkba való telepítése ellen szóló érvek: a tér és a ház a jelenlegi parkba kerül, elkerülhetetlen bizonyos faveszteség.
Az elemzés azt mutatja, hogy a tér – ház kedvező új pozíciója a mai parkterületen keresendő.
Térformálás
Alapvetésünk, hogy a tér és a ház együttese egy általános, a mainál magasabb minőségű városi szövetben (zöldfelületek, térburkolatok, berendezési tárgyak) „úszik”. Ezért is szükséges a TÉR és a HÁZ határozott elkülönítése, kvázi „megrajzolása” a mai parkon belül. A tér formájának kialakításakor a meglévő platánsor adta a végső lökést: a korábban képletszerűen téglány főtér így vált egyik hosszanti oldalán nyújtott négyszöggé, amely ezáltal – gazdagabb téri viszonyai mellett – a környezethez illeszkedés szimbólumává is vált. Az ezt követő elemzések tárgya a zöldfelület további differenciálása (PARK / SÉTÁNY), a megfelelő sűrűségű és irányú belső úthálózat kialakítása, valamint a főtér határainak pontos megtalálása és jelölése volt.
A I. poszteren ábrázolt fejlődéssor ezek mentén a gondolatok mentén tematizálható. A végleges változat ötvözi magában a korábban tárgyalt variációk elemeit, tanulságait. Nincs széles keret („tálca”), de van a délkeleti oldalon végigfutó kettős sétány. A határoló zöldfelületek sétányokkal feltártak az átmenő forgalom számára, ugyanakkor így is elég nagyok ahhoz, hogy rendezvények esetén a főtér aktív részei legyenek. A ház körül futó sétányok az eddiginél kicsit szélesebbek, jórészt örökölve a korábbi keret kedvező tulajdonságait. Amikor világossá vált, hogy melyik urbanisztikai koncepció mentén fejlődik a terv tovább, akkor tisztázni kellett a TÉR, a HÁZ és a KÖRNYEZET viszonyát.
HASZNÁLHATÓSÁG
Funkciók - multifunkcionalitás
Javaslatunk szerint a koncepciónak mindenképpen olyan multifunkcionális keretként kell működni, ami képes befogadni a későbbi közösségi élet mind tágabb spektrumát. A közösségi élet hosszú távú kiszolgálására nem lehet minden speciális igényre felkészülni, csak azzal, hogy biztosítjuk a szükséges téri és eszközi alapkeretet. A kettős sétány, a nyílt tér a hozzá kapcsolódó épülettel, a határoló-keretező parkfelületek, és a tervezett parkoló alkotják a Főtér fő funkcionális egységeit.
Ház-Tér együttdolgozás
A Közösségi Ház épülete parki keretbe ágyazott. Zöldfelületek adják meg a szükséges védőtávolságot a magas forgalmi terheléstől. A tér felé előtető által védett tér nyúlik ki, ami léptékében a térhez és a házhoz illeszkedő átmeneti fedett nyitott teret ad a külső és a belső tér határán. A nagyterem tér felé eső oldalhomlokzatának nagy része összenyitható a térrel, akárcsak az aula tere. Így igény esetén akár a homlokzat kétharmadán akadálymentes átjárás biztosítható a külső és belső tér között a Főtér felé. Az északkeleti oldalon lévő bejárat előtt olyan tér van, ami elegendő rálátást biztosít az ott elhaladók számára és megteremti a lehetőségét annak, hogy az itt lakók mentális tudatában erősen éljen a Főtér és a Közösségi Ház mint tér.
Áthaladás – megállás – tartózkodás
A téren minden átközlekedési irányt kiszolgálnak a burkolt felületek. A Főtérre érkező keleti és déli mellett az északról és nyugatról valamint a közösségi közlekedés megállóhelyei felől érkező gyalogosforgalmat is burkolt felületek vezetik a központi térsejt magjába. A tér déli oldalán értékes, megőrzésre méltó fasor határolja a teret. Ez a határolás biztosítja a déli sarokban lévő kereskedelmi egység kedvező pozícióját, de egyben árnyas átmenetet is képez a nyílt tér és a zöldfelületek között. Ez a „szegély” és a kettős észak-déli sétány közötti zöldfelületek szegélye alkalmas elsősorban tartózkodó helyek, padok kialakítására. A fedett előtető alatt lehetőség van a Közösségi Ház kávézójának kitelepülésére is. Így alakulnak ki a megállás és a tartózkodás terei. A Főtér mikro-architektúráját, arculati elemeit olyan összehangolt módon szükséges kialakítani, ami lehetővé teszi a hosszú távú, rentábilis üzemeltetést és mégis a területre illeszkedő esztétikus elemsorrá áll össze.
Rendezvények
Nyáron a színpad a tér északnyugati oldalán állítható fel a közösségi ház nagyterének közelében. Így, amennyiben erre igény van, együtt dolgozó rendezvény is szervezhető. A tér méretének meghatározásakor a 4000 fő egyidejű itt tartózkodása mellett figyelembe vettük azt az időszakot is, amikor a téren nincs semmilyen rendezvény. Csak így kerülhető el az üres, kitett, túlméretezett burkolt felület kialakulása. Nyári kézműves vásár a téli adventi vásár árusító pavilonjainak helyén elhelyezhető. A Főtér téli üzemben alkalmas egy akár 20x40 méteres jégpálya befogadására is. Újpalota Karácsonyfájának elhelyezésére is adtunk javaslatot.
Közösségi ház
Közösségi ház térstruktúrája egyszerű, funkcionális működését jól tükrözi. Az épület illeszkedése Újpalotához több rétegben értelmezett: moduláris építészeti rendszer alkalmazása; az egyszerű, tömbszerű tömegképzés és léptéke a városrész középületeivel megegyező. Szándékunk szerint építészeti karakterének üzenete nem a megszokott újpalotai építészeti minőség ellenpontjaként fogalmazódik meg, nem a „kilógásra”, hanem az itt élő közösség által élettel megtölthető, befogadó hangulat megfogalmazására épít. Az egyszerűen befogadható, „konvencionális” forma, a humanizált anyaghasználat és lépték, az egyszerű színek alkalmazása, a természetes fafelületek mind ezt célozzák.
Az épület átjárhatósága egyben üzenet a ház és a városrész kapcsolatának szempontjából: nem egy bejáratra szervezett, hanem egyik oldalán a város közlekedési felületeiről fogad, átellenes oldalán pedig a főtérrel ápol intenzív kapcsolatot.
Az épület belső megformálását az épület egészének egyidejű átláthatósága, tereinek együttdolgozása alakította. Ennek megfelelően az épületet teljes hosszában, szintenként egy-egy széles folyosó tárja fel, melyek terei az oldalfalak részleges vagy teljes áttetszősége illetve áttörései (valamint a szintek közötti födém átnyitásai) segítségével többé válnak a hagyományos közlekedőterek túlhatározott, bezárt világánál. Így az aulát – mint a közösségi ház központi fogadó és tartózkodóterét, kávézót illetve akciófelületet – állandó vizuális kapcsolatban dinamikus viszony fűzi az épület funkcionális céltereihez.
A rendelkezésre álló mobilizálható alaprajzi struktúrák az eseti használat szolgálatában optimális téri keretek kialakítását biztosítják, alkalmazkodva a legkülönbözőbb üzemeltetési igényekhez. Az így feloldódó térhatárok lehetővé teszik a tér/aula, tér/nagyterem és az aula/tér/nagyterem egyidejű/együttes használatát is.
FENNTARTHATÓSÁG
A fenntarthatóság elveinek látszólagos érvényesítése ma „trendi” irányzat. A legtöbb eszköz, koncepció megvalósulása azonban megkérdőjelezhető a fenntarthatóság valódi elveinek figyelembevétele mellett. A fenntarthatóság szempontjait mindennemű emberi, fizikai környezetalakítási projektben úgy kellene figyelembe venni, hogy a beavatkozás teljes életciklusára vetüljön környezeti hatásának tanulmányozása. A tervezés során tehát az anyag előállításának környezeti hatását, az élettartam környezeti hatását és az elhasználódott elemek végső megszűnésének környezetre gyakorolt hatását is figyelembe kell venni. Ezt teljes életciklus vizsgálatnak nevezzük, amit tervünkben az alkalmazott építőanyagok, építészeti és tájépítészeti megoldások kiválasztása előtt lefolytattunk.
Alapvetően hiszünk abban, hogy a tervezett beavatkozások élettartam méretezése nem megfelelő a mai gyakorlatban. A csak 50 évre méretezett betonszerkezetek helyett legalább 100 évre tervezett környezetbarát szerkezeti elemeknek kellene épülnie. Fontos szempont lehet a helyi vagy közeli alapanyagokból való előállíthatóság, és hogy működtetésük ne fűzze bonyolult globális kereskedelmi rendszerekhez az üzemeltetést. Ezzel a beavatkozás és a fenntartás során jelentősen csökkenthetővé válik a járulékos transzportáció szükségessége és költsége.
A Közösségi Ház fenntarthatósági elemzése során egy beton alapra épülő fa tartószerkezetű házhoz jutottunk. A külső téglaburkolatot az időjárási kitettség indokolta. Az extrém hőszigetelést az újrahasznosított papír biztosítja, amit tömegképző elemként a nyári felmelegedés ellen a belső vályog falazat egészít ki. A tetőn extenzív zöldtető elhelyezését terveztük, ami nem vezet tartószerkezeti plusz igényekhez. Az épület tájolását, és tömegképzését épületklimatológiai szempontok is befolyásolták. Az épület elkerüli a pince létesítését, amit jelenleg csak jelentős mennyiségű beton felhasználásával lehet megépíteni. Az épület felülvilágítói csökkentik a szükséges mesterséges megvilágítás energiaigényét, és lehetővé teszik a természetes átszellőztethetőséget.
Alkalmazott megoldásaival az épületgépészet mindenhatóságát megkérdőjelezi a terv. Sem az ablaknyitást nem „támogató”, műanyag hőszigetelő lemezek közé öntött vasbeton szerkezetű passzívház, sem a műanyagból extrém hőszigetelést kialakító könnyűszerkezetes épületek nem felelnek meg a hosszú távú fenntarthatóság követelményeinek. Mindkettő üzemeltetéséhez elengedhetetlen a nagy bonyolultságú épületgépészeti berendezések fenntartása az épületek teljes életciklusa alatt. Ezek meghibásodása 100 éves életciklus alatt szinte elkerülhetetlen. Alkatrészeik bonyolult molekularendszerű műanyagok, különleges fémötvözetek. Alkatrészeik újrahasznosíthatósági vizsgálata sajnos még egyáltalán nem szempont piacukon.
Az energiatermelésben a centralizált fosszilis vagy nukleáris energiahasznosításával energiát termelő rendszereknél ideálisabb lenne a környezetbarát decentralizált rendszerek fejlesztése (napelem, szélerőmű, stb.). Pályázatunk az üzemeltetéshez szükséges energia minimalizálása mellett, a lehetséges alternatív energiatermelő eszközökre tesz javaslatot.
A térépítészetet fenntarthatósági szempontból az építőanyag, a vízmegtartás, a hosszú távú üzemeltetés és a magas élettartam szempontjai szerint vizsgáltuk. A zöldfelületek esetén a honos növényszelekció, a maximalizált vízmegtartás és az egyszerű fenntarthatóság voltak a tervezési kritériumok. A térépítészeti rétegrendek alig haladnak a fenntarthatóság irányába. Javaslatunk olyan rétegrend, amely minden rétege újrahasznosított, osztályozott betonból készül. Így csak a felső réteghez szükséges új építőanyag előállítása. A burkolt felületek másik fontos jellemzője a teljesen vízáteresztő rétegrend. Ezt a vízáteresztő képességet tovább fokozza a kövek között lévő 5 mm-es hézag és az alsó él lecsapásával kialakuló csapadékvíz puffer.
BÍRÁLAT
A pályázat a terület középpontjában helyezi el a főtér és a hozzá kapcsolódó közösségi ház együttesét. Ezt a magot egy zöldgyűrűvel veszi körül, melyet a Nyírpalota úti és a Zsókavár Fő tér, Újpalotai Közösségi Ház bővítése Ötletpályázat
utcai buszmegálló irányában nyit meg. Ez a két átnyitás ugyan lehetőséget teremt az átmenő gyalogosforgalom áteresztésére azonban az épület akadályként is jelentkezik ezen az útvonalon. A beépítés ugyan elhúzódik a Zsókavár utcával párhuzamos panelépület bütüjétől de nem eléggé ahhoz, a tér meg tudjon nyílni ebben az irányba. A régi közösségi épületet elbontja, a helyén oldja meg a gépkocsik tárolását. A rendezvénytér délnyugati zárásánál alkalmazott kertészeti elemek jól oldják fel a burkolt, reprezentatív teret a zöldfelületben. A parkoló és az ABC áruház felé irányuló gyalogosforgalmat egy zöld szűrőn vezeti keresztül, ezzel el is határolja a kétféle térhasználatot. Ezzel a beépítéssel a Zsűrinek fenntartásai
vannak. Az amúgy jó funkcionális berendezésű jó főtérkapcsolattal rendelkező terv telepítése sok megoldatlan kérdést vetett fel (épület kiszolgálása, szabadonálló épület homlokzatai). A racionálisan összekapcsolódó funkciók jól használható épületet eredményeznek. Az épületet helyesen a tér felé nyitja meg, ugyanakkor a főbejáratot a Zsókavár utcai homlokzat felől adja meg. A középponti elhelyezés az épület kiszolgálását megnehezíti. A Bíráló Bizottság rangsorolás nélküli kiemelt megvételben részesítette.
Újpalota, Fő tér ötletpályázat
tervezők: Balogh Péter István PhD., Gergely Antal, Hajdu Veronika, Hómann János, Mohácsi Sándor, Pécsi Máté, Sztranyák Gergely, Terpó Veronika
tervezés éve: 2011
bBruttó szintterület: 22 000 m2
generáltervező: s73 Kft.
építtető/megbízó/fejlesztő: Budapest, XV. kerületi Önkormányzat
Kapcsolódó oldal:
Újpalota Közösségi Ház bővítése ötletpályázatának eredményhirdetése
