Újra a régi: a pécsi vasútállomás

Több mint száz éve készítette el feltehetőleg Pfaff Ferenc, az akkor Magyar Királyi Államvasutak részére a pécsi állomásépületet. Nem is szükséges taglalnunk, milyen fontos az ilyen állomások megőrzése és rekonstrukciója, hiszen ez az hely minden városban, mely reprezentatív épületként szolgál a látogatók számára. Hajós Tibor munkájának köszönhetően ismét a régi pompájában tekinthetjük meg. 

Az első felvételi épület

Pécset 1857-ben érte el a vasút, amikor a Déli Vasút hálózatának részeként megépült a Pécs-Mohács szakasz, mely a Dunán keresztül közvetetten Pesttel is összekötötte a várost, ekkor épült a jelenlegi állomásépület helyén egy kisebb vasúti épület.

A Pfaff-féle felvételi épület

A Magyar Királyi Államvasutak 1890-ben kezdte meg a fejlődő városok növekvő igényeihez méltó új felvételi épületek tervezését, építését. Perner Gyula főmérnök irányításával 15 éven belül soha nem látott mennyiségű és a maga korában rendkívül korszerű, átgondolt tervezésű felvételi épületet épült. (pl: Szeged, Győr, Debrecen, Kassa, Nyíregyháza)

Az építészeti irányítás Pfaff Ferenc (1851-1913) nevéhez fűződik. A Steindl Imre tanítványaként, a Műegyetemen végzett építésznek nagy szerepe volt annak a historizáló, reprezentatív épülettípusnak a meghonosításában, melynek lényege a középen, építészetileg is hangsúlyozott jegyváltó előcsarnok, valamint a két sarokrizalit tömeg, ahol a jegyváltó előcsarnokhoz az előtér felőli oldalon kapcsolódó folyosóra fűzték az első, másod, és harmad osztályú várótermek és éttermek sorát.

Ebbe a sorba tartozik a pécsi felvételi épület is, melynek tervei 1898 júniusára lettek készen. Valószínűsíthető, hogy a mohácsi születésű Pfaff a szülőföldjéhez közeli pécsi épület tervezését nem munkatársainak adta ki, hanem személyesen készítette el. Erre utal egyrészt az, hogy a máshol gyakran alkalmazott épületbővítések helyett itt egészen új épületet emeltek, másrészt kiemelt gondoskodásról tanúskodik a pécsi épület homlokzatának Pfaff életművében egyedülállóan gazdag kidolgozása, díszítettsége.

A pécsi felvételi épület eredeti Pfaff-féle tervei a levéltárakban megtalálhatók. Az épület déli homlokzatához kétszintes posta csatlakozik.

A két háború közötti átalakítások

Az épület előcsarnoka elé, az előtető helyett 1927-ben építettek szélfogót. 1943-ban az előcsarnok melletti két oldalon a város felé egy-egy teraszos épületbővítés készült. A két beavatkozás teljesen eltorzította az épület arányait.

A második világháború utáni átalakítások

1960-ban a belső tereket nagyobb átalakításnak vetették alá, valamint az nyugati oldalon egy teljesen koridegen kétszintes Resti épületszárny készült.

A tervezési koncepció

Az épület jelenlegi alaprajzi kialakítása csak részleteiben emlékeztet az eredetire, a többszöri átalakításoknak nem műemléki, hanem funkcionális szempontjai voltak. A homlokzatokon „elkövetett" korábbi beavatkozások előnytelenül változtatták meg az épület tömegét.

Tervezésünk fő célja az volt, hogy a homlokzatok, tömegalakítás, tetőidomok, tetőfelépítmények, díszbádogos munkák, és kémények tekintetében teljes mértékben állítsuk helyre az eredeti állapotokat. 

Alaprajzilag is ez volt a cél, de ez csak részlegesen teljesíthető, hiszen az építés óta eltelt időben jelentősen átalakultak az utazási szokások, nincsenek már azok a szigorú osztályba (egyben társadalmi osztályok) sorolások, nincs málhafeladás, megnövekedtek a pénztári, valamint az utastájékoztató funkciók, stb.
Ebben a mostani rohanó világban az utazók minimális időt töltenek az állomás épületben, váróra alig van szükség, és az emberek már nem kapcsolják össze az utazást egy jó ebéddel, így nincs szükség éttermekre sem.

A mostani rehabilitáció során arra törekedtünk, hogy az eredeti nagy tereket, ha nem is eredeti funkciójukban, de legalább építészetileg egy térként kezelve tudjuk bemutatni, új funkciókkal megtöltve.

Homlokzat rehabilitáció

A főbejárat előtti utólag épített szélfogó és a tornyok melletti folyosóbővítések elbontása után helyreállítottuk az eredeti Pfaff-féle épülettömeget, a korabeli tervek, képeslapok illetve fotók segítségével.

A középrizalit fedése (új műemléki hódfarkú kettős cserépfedés készül) és két sarok toronyfedése teljesen tönkrement, a még meglévő díszbádogokról vett minta alapján teljes felújítását terveztük, antikolt titáncink lemezfedéssel.

A főbejárat fölötti kovácsoltvas szerkezetű előtetőket is pótoltuk a korabeli tervek, képeslapok, valamint fotók segítségével.

A felvételi épület és a postaépület közötti földszintes összekötőszárny korábban beépült, tervünkben elbontottuk ezeket az utólagos beépítéseket, és visszaállítottuk a Pfaff-féle eredeti állapotot (lámpás helységeket).

A felvételi épület nyugati felén eredetileg egy különálló „lámpás" épületrész volt. Ennek elbontása után készült a hatvanas években a jelenlegi koridegen homlokzatú emeletes „Resti" épületrész. Ez az épület semmilyen tekintetben nem illeszkedik a felvételi épülethez, bontását javasoltuk. Sajnos a mi megbízásunk erre az épületrészre nem terjedt ki, mivel az nem MÁV terület volt. Szerencsére a helyzet változott, és elkezdődött ennek a területnek is a rendezése. 

Az épület teljes klinkertégla burkolata tisztítást (perlites vizes fúvás) igényel, a tisztítás során a meglazult részeket javítani, pótolni kell.

A kődíszek, párkányok, lábazat, valamint a kő, kerámia ornamentikák több helyen erodálódtak, pótlásuk azonos anyaggal és színárnyalattal történt. A tégla, természetes kő, műkő homlokzati és lépcsőelemek felújítását, pótlását a REMMERS cég rendszereit terveztük.

Hajós Tibor