Eddig négy alkalommal tartották meg a projektet, több mint 160, Lengyelországból, Németországból, Csehországból, Magyarországról és Szlovákiából érkező hallgató közös részvételével. A workshopok során a diákok Európa elismert építészei és dizájnerei, valamint tapasztalt ácsmesterek segítségével hozhatnak létre városi bútorokat Poznań kiválasztott helyszínein. A műhely menete szerint először egy adott helyszínen dolgoznak, találkoznak a tér használóival, megismerik az igényeiket, és kezelik az adott helyhez kapcsolódó problémákat.
A projekt megvalósításához össze kell hangolni a résztvevők elképzeléseit a térhasználók elfogadásával, majd a kidolgozott költségbecslésen alapulva rendelik meg a kézzel épített bútorok és installációk elkészítéséhez szükséges anyagokat. A munka során különös hangsúlyt kap a tapasztalatok és ötletek cseréje: a hallgatók szoros kapcsolatot tartanak a mentoraikkal és terveik jövőbeli felhasználóival, ami a munkájuk által keltett hatásban is visszatükröződik. Az általuk létrehozott bútorok új impulzust adnak a helyi közösségek és kulturális élet szereplőinek számos tevékenységéhez és működéséhez.
Az idei év témája a Poznań Rataje kerületében álló tömbházak közötti terek kérdése, melyek szerves részei a közép-európai tájnak. Annak ellenére, hogy építésük a "jobb jövőért" történt, mára mind a kontinens ezen részén, mind Nyugaton egyre inkább a kudarc szinonimájává váltak. Lengyelországban az első lakótelepeket az 50-es években húzták fel, de az igazi építési bumm a 70-es évek elejére tehető. A kommunista évek alatt 7 millió lakást építettek itt nagypaneles technológiával, ami széles körben elterjedt, funkcionális és olcsó megoldás volt. A szolgáltatásokban és új közműépületekben gazdag lakótelepek célja a lakók igényeinek teljes kielégítése volt, méretarányának köszönhetően az épülettípus külön jelenséggé vált. Az építkezési láz csúcsán már a lengyelek egyharmada tömbházakban lakott, ez bármely nyugat-európai országgal összehasonlítva példátlanul nagy szám.
Az évekig tartó elhanyagoltság azonban az épületek közötti terek fokozatos lepusztulásához vezetett. A motorizáció gyors fejlődése miatt a zöldfelületek és szabadidős területek zsugorodni kezdtek, és felváltotta őket a parkolók aszfaltja. Megmaradtak a szabadon megközelíthető közterek, melyeket hosszú évekig elhanyagoltak voltak. Mára gyakran diszfunkcionálisak, és hasznosításuk is véletlenszerű. A nagy revitalizációs kihívásnak és annak a ténynek fényében, hogy a project összes résztvevő országa számára jól ismert ez a fajta építési mód, az idei esemény reménye, hogy a szóban forgó terek minőségéről folytatott viták kiindulópontja lehet.
A négy építésznő térrel kapcsolatos elképzeléseinek közös platformjaként létrejött, pozsonyi székhelyű WO|V|EN 2010 óta működik Szlovákiában. Különböző építészeti és művészeti feladatokhoz köthető örömteli és lelkes tevékenységük egyedi válaszokat ad a térrel, anyaghasználattal, fénnyel, funkcióval és néha más meglepő szempontokkal kapcsolatban. Fesztiválokkal, galériákkal, művészekkel vagy privát ügyfelekkel együttműködve, illetve diákok számára szervezett oktatási tevékenységek révén gazdagítják az építészeti diskurzust Szlovákiában és a szomszédos országokban.
MARCIN KWIETOWICZ + GAJA BIENIASZ
Marcin Kwietowicz építész, dizájner és díszlettervező munkái közé tartozik több varsói luxusüzlet (pl. a Galilu illatszerbolt – a Grażyna Czarnota-val együttműködésben), valamint művészethez kapcsolódó terek, köztük az Ujazdowski kastélyban található Kortárs Művészeti Központ előcsarnoka (Wojciech Koteckivel és Albert Salamonnal), az Avantgarde Intézet – Edward Krasiński Pavilon (a BAR Architektennel: Joostem Glissenaare, Klaasem van der Molenem), valamint a Velencei Biennálén szereplő Lengyel pavilon (2005, Artur Żmijewski kiállítása) belsőépítészete. 2013-ban a Murator építészeti magazin a (Piotr Brzoza-val közös) tervét választotta 2000-2012 legjobb lengyel családi házának.
Gaja Bieniasz a Krakkói Műszaki Egyetem Építészkarán és az Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Madrid (Universidad Politecnica de Madrid) képzésén tanult építészetet. 2008-ban döntős volt a SARP által évente kiosztott Zbyszek Zawistowski diplomadíj versenyében. Elvégezte az Arquitectura de Madrid (Mater Oficial de Restauración y Conservación del Patrimonio Arquitectónico) műemlék épületek megőrzése c. posztgraduális képzését is. Egy madridi építészirodában szerzett szakmai tapasztalatot tanára és diploma konzulense, Alberto Campo Baeza felügyelete alatt. 2013 óta vezeti saját műtermét.
A Studio Nomad egy multidiszciplináris tervezőstúdió Budapesten, Pásztor Bence, Tarcali Dávid és Pongor Soma alapítók vezetésével. A 'Nomad' szó kreatív munkájuk sokszínűségét tükrözi, amely a kisebb tárgyaktól a nagyobb tájépítészeti projektekig és a térbeli installációkig terjed.
Céljuk, hogy megmutassák a szerkezet és az anyagok egyszerűségében rejlő szépséget és örömet. A kísérletezés kíváncsisága, illetve valami új és soha nem látott dolog létrehozása vezérli őket.
PLUS48
Karol Szparkowski az építészek fiatal generációjához tartozó Kamil Miklaszewskivel közösen indította el a PLUS48 építészirodát, mely különös érdeklődést mutat az anyagok építőipari és innovatív felhasználása iránt. Karol a University of Ecology and Management oktatója, ahol a műhelymunka módszerét alkalmazza, szakterülete a tárgyformálás oktatása workshop kereteken belül. Órái során különös figyelmet fordít magára az építési folyamatra és ideiglenes pavilonok felállítására. Módszere az épület formáját befolyásoló körülmények illusztrálásán és magyarázatán alapul. A hallgatóknak tartott órák esetén lelkesen folyamodik a műhelymunka módszeréhez. A workshopok módszertanát, amelyet a résztvevők különböző csoportjaihoz lehet igazítani, ukrán és grúz gyermekekkel való munka során is használták.
Amikor szociális aktivitásról van szó, a PLUS48 többi tagjával együtt Szparkowski is aktívan támogatja az építészet és építészeti workshopok alkalmazásával az építészet, a várostervezés és a történelmi épületek megőrzése iránt közvetlenül érdeklődő, valamint a fejlesztés és oktatás területén tevékenykednek társadalmi szervezeteket.
ARCHWERK - Martin Kloda + Hana Prochazkova
Az iroda fókuszában a klasszikus építészet, valamint az eredeti kísérleti épületek tervezése és kivitelezése áll, amely főleg a technológia és kialakítás egyszerűségének gondolatán, illetve a természetes anyagokat használó, helyszín-specifikus projekteken alapul. A fizikai kísérletezések eredményeként, gyakran nagyon alacsony költségvetéssel és saját fizikai munkával emelt épületek nem arra törekszenek, hogy megváltoztassák a térérzetet vagy kitágítsák a tér határait, sokkal inkább arra, hogy egy adott helyet és közösséget gazdagítsanak.
Az Archwerk célja, hogy a középkori építőmunkások stílusában olyan szigorúan korlátlan kreatív csoportot alkosson, amely képes (nem csak) a cseh tájat és társadalmat megművelő, magas színvonalú építészeti alkotásokat tervezni és megépíteni.
A pályázatokat június 20-ig a MoodforWood weboldalon, a pályázati űrlapon keresztül lehet benyújtani. A szervezők június 22-ig e-mailben lépnek kapcsolatba a sikeres pályázókkal. További információ a rendezvény költségeiről az említett honlapon.