Vizuális szempontból megoldandó feladat volt a magasabb épület integrációja az alacsonyabbakhoz. A szomszédos épületszintek különbségét, vagyis az új nagy épület beillesztését annak homlokzati beosztásának játékával igyekezett enyhíteni a tervező. Az újonnan tervezett épület nem csak a szomszédos, de a környező épületeknél is nagyobbra van tervezve, mindezt a hatályos regulációs tervekkel és intézmények feltételeivel összhangban. Az épület, építészeti elemeivel kapcsolódik a szomszédos épülethez, az mégis kitűnik a magassági különbségek miatt. Tömegével újra definiálja a kialakított teret, a telken keresztül új passzázs köti össze a környező utcákat, az első emeleten kialakított tetőkert pedig "zöld oázisként" biztosítja az ottlakók kikapcsolódásra alkalmas környezetet. A javasolt ötlet, a maga újraértelmezett "fürdő" tartalmával, valamint a lakórészekkel csak részben reflektál a valamikori a helyén álló, ma már lebontott épületre. A pince és a földszint adnak helyet egy új wellness központnak, az első-, második emelet és a tetőtérben, pedig lakások vannak kialakítva.
Az épület Szabadka belvárosának védett részén, annak II. zónájában a Petar Drapšin és a Bajcsi-Zsillinszky Endre utcák kereszteződésénél található telekre van tervezve. A telek formája szabálytalan ötszög alakú, összterülete 1480 m2. A közvetlen szomszédságban lévő épületek földszintesek vagy két emelet magasak. Azon épületek különböző időkből származnak, nagy részük nem képvisel különösebb építészeti értéket. Funkciójuk szerint üzleti- és lakóépületek. Az épületek homlokzata a regulációs vonal mentén húzódik. А telek beépítési módja zártsorú, melyen passzázs vág keresztül.
A pincében kaptak helyett a lakórészhez szükséges raktárhelyiségek, valamint a fürdőkomplexum melegvizes tartalommal bíró elemei. Az épületen belüli vertikális kommunikáció két különálló lépcsőházzal van biztosítva. Az egyik a lakóközösség lépcsőzete, amely a földszintet köti össze a lakótér első-, második emeletével és a tetőtérrel valamint a közös pincehelyiségekkel. A második lépcsőzet a kommerciális rész, vagyis a fürdőkomplexum tartalmait köti össze két szinten, azaz a földszinti részt a pincerésszel. A lakótér megközelítéséhez nincs külön akadálymentesített megközelítési lehetőség előlátva. Ezzel ellenben a fürdőtartalmak akadálymentesített megközelítése épületen kívül rámpán keresztül épületen belül pedig lifttel van biztosítva.
Az épület emeleti szintjein kialakított 15 lakás mérete változó, és kialakításuk szerint fellelhetők a garzonlakásoktól kezdve a négyszobás lakásokig. Egy-egy lakás kialakításban, égtáji tájolásban és méretében is a magasabb színvonalú otthonteremtést biztosíthatják. Minden egyes lakás tartalmaz előszobát, konyhát és ebédlőt, nappalit, egy-, két-, vagy három hálószobát, több hálószoba esetén a hálószobából közvetlenül megközelíthető a fürdőszoba. A lakáson belül további helyiségek is találhatóak, úgy, mint a vendég toalett, raktárhelyiség, spájz, mosókonyha – a fürdőszoba előtereként. Ezeken felül minden lakás szerves része legalább egy terasz is.
Az épület szerkezete hagyományos tömörfalas rendszerű építkezés, horizontális és vertikális vasbeton szerklázsokkal merevítve. Stabilitását az épület teljes felülete alatt található lemezalap adja. A pince vasbetonból készül a szükséges víz- és hőszigetelő rétegekkel kialakítva. A födém sűrűbordázatú vasbeton, kész kerámiabetétes megoldással kialakított lemez. A lépcsőház az előírásoknak megfelelően külön tűzszektorként vasbetonból kerül megépítésre, ahogyan a szükséges lépcsőzet is.
A felhasznált anyagok mindegyike elérhető a szerbiai piacon, zömében hazai gyártásban, de szükség szerint behozatali termékek is beépíthetők. A tradicionális építőanyagok mellett helyet kaptak olyan anyagok is mint a homlokzati bortásként használt kőlapok, vagy a szálcement panelek is.
Nem lenne előnyös a homlokzatot az épület többi részétől elkülönítve kezelni, ennek ellenére a homlokzati tervezés külön figyelmet kapott. A tervezés során mellőzve lettek a historizáló elemek teljesen újonnan épülő épületre való másolását. A nyílászárók formája és vertikálisan nyújtott alakja a környezetben fellelhető formákra reflektál, úgy az emeleti részeken, mint a földszinti kirakatok formálásánál. A homlokzat átmeneti részeként 7 méter hosszan a szomszédos épületbeosztással harmonizáló megoldás van előlátva, amely kellőképpen respektálja szomszédját, annak ellenére, hogy anyaghasználatban teljesen letisztult kőborítást kapott. Ezen az átmeneti rész tetőterének szintjén nagyobb területű terasz kapott helyet, s a homlokzat így a beljebb került. Ezzel a megoldással, a járókelők szemszögéből vizuálisan csökkentve van az új épület tömege, valamint magasság különbségek éles átmenete. Az így formált teraszról (amíg a szomszédos épület a helyén marad) kiváló kilátás nyílik a városháza tornyára. A szomszédos épület ablakmagasságát képtelenség volt folytatni a szintkülönbség miatt, viszont az átmeneti részen az ablakok parapét magassága egy vonalba kerül a szomszédos épület szoklijának magasságával.
A szálcement természetes ásvány tartalmú kompozit anyag egyedülálló esztétikai és fizikai tulajdonságokkal, mely könnyű alakíthatóságával és esztétikus felületével kiválóan alkalmas szerelt, átszellőztetett homlokzatburkolatok kialakítására. A homlokzatburkolati lapok kimagasló fizikai tulajdonságai lehetővé teszik, hogy 8 mm-es vastagságuk mellett nagytáblás (3 x 1,25 méterig) kialakításban készüljenek. A szálcement anyagok nem éghetőek (A2). A szerelt, átszellőztetett homlokzatburkolati lapok várható élettartama meghaladja az 50 évet még a legkedvezőtlenebb időjárási körülmények között is.
Szabadka városa helyzetéből kifolyólag, amely részben homokos talajú vidék és a domináns szélirányok útját nem akadályozza nagyobb kiterjedésű erdősáv sem és a szelek útját vízfelület sem szeli, ezért a város levegője szennyezettnek és porosnak tekinthető. A fent leírtak értelmében a homlokzatképzésnél, az anyagválasztásnál és a színválasztáskor is figyelembe vettem olyan pasztellszínek, vagy anyagok alkalmazását, amelyek nem koszolódnak el idejekorán, avagy öntisztító tulajdonságúak. Az utcai rész teraszainak zöme spaletták mögé rejthető, ezzel is szükség szerint intimitást biztosítva azoknak. Az utcai teraszkorlátok színezett öntisztító réteggel bevont üveggel vannak burkolva.
A spaletták a fizikai védelmen túl rendkívül jó hő- és hangszigetelő képességükkel megőrzik a lakás melegét télen és meggátolják túlzott felmelegedését nyáron. Mindezt ráadásul passzív módon, energia felhasználása nélkül, hosszú időn át megbízhatóan. A spaletták amellett, hogy az épület ékességei, növelik az ingatlan értékét, legyen az a hagyományokat követő régi vagy modern új típusú épület. Az épületen használt spaletta tömör szerkezetű, passzív kültéri árnyékoló eszköz. Ezek a nyílászárón kívül kerülnek rögzítésre, így gátolva meg az üvegfelület és közvetve a beltér felforrósodását. Ezek a szálcement panelekből készült, légies megjelenésű árnyékolók nemcsak nyáron, hanem télen is kifejtik áldásos hatásukat rendkívül jó hőszigetelő képességük által. A spaletta szárnyak tömörségét kivágott különböző mintázat, legyen az geometriai forma (kör, téglalap, négyzet stb.) vagy nonfiguratív mintával lehet megtörni, így azon keresztül a napfény bejuthat a helységbe, hogy annak falára varázsolja a választott mintát.
"… a tetőkert a lakás kedvenc helye lesz, az építménnyel elvett területek egy részét pedig visszakapja a város …" Le Corbusier még az elmúlt század elején a tetőkerteket az építészet öt pontja közé sorolta. Amíg az épületet szigetelt lemezborítás fedi tetőként, az első emelet szintjén lapostető, azaz intenzív zöld tető van kialakítva. Mivel magán a földszinten szabadon maradt területet részben az új sétálóutca (passzázs) kialakítása veszi birtokba, a valódi belső udvar kialakítása így lehetetlenné vált. Ezt pótolandó az első emelet szintjén létrehozott "oázis" felülete udvarként szolgálja a lakásokban lakókat. Az udvar megléte mindig luxusnak számít a belvárosban, ezért a tetőkertek jelentetik ezen hiány hatékony pótlását. A kialakított intenzív zöldtető esetében füvesítés és fás szárú növények telepítése egyaránt valódi kert hatású légkört teremt.
Az épített környezet megismerése kulcsfontoságú szerepet játszott a tervezés során. Az utca részletes elemzése során megemlíthető, elengedhetetlen, hogy a közeljövőben komolyabb városfejlesztés részeként a város felkarolja ezt a belvárosi elhanyagolt utcát és megoldja valahára annak hányatatott sorsát. A Petar Drapšin utcában található épületek zöme nem képvisel különösebb építészeti értéket. Ezért is indokolt azok helyén új épületek építése. A hatályos részletes regulációs tervek négyemeletes vegyes használatú épületek építését irányozza elő, ami nem mondható teljesen észszerűnek több szempontból sem. Megváltoztatná a belváros képét, tovább terhelné a központ zsúfoltságát és a szükségszerű parkolóhelyek kialakításának lehetősége is kérdéses. Éppen ezen elszántságból ebben a munkában is csupán két emelet magas új épület tervezete került bemutatásra. Szigorúan törekedve volt arra, hogy a kortársnak ható épület beilleszkedjen környezetébe, annak ellenére, hogy a homlokzatán nem fedezhetők fel a környező épületekről lemásolt építészeti elemek. Az új épület tömegével újra definiálja a kialakított teret. Az épület megoldása mellett területrendezési javaslatra is sor került a munkában. A telken keresztül új passzázs köti össze a környező utcákat, ami hasznos udvarfelületet csatolt el az épülettől. Ennek enyhítésére az első emeleten kialakított tetőkert biztosítja az ottlakók udvari kikapcsolódásra alkalmas környezetet.
Losoncz D. Tibor