Vén Emil Galéria és kortárs kiállítótér
Értékmentés és értékteremtés volt Mizsei Anett célja, mikor diplomamunka gyanánt három védelemre érdemes, de lakatlan, leromlott állapotú parasztház újjáépítésével tervezte meg a Vén Emil Galéria és kortárs kiállítótér épületét.
Tervem témája egy olyan galéria létrehozása, mely méltóképpen emlékezik meg a kerületben élt festőművész, Vén Emil munkásságáról, ugyanakkor kortárs alkotók megjelenésére is alkalmas. Annak ellenére, hogy Budafokon intenzív kulturális élet és művészeti oktatás is zajlik, kiállítások szervezésére alkalmas korszerű tér mindeddig nem létesült.
A telekválasztást a téma határozta meg. A régit és újat is magában foglaló programhoz a Plébánia és a Knoll József utca által határolt szabálytalan formájú, nagyméretű önkormányzati tulajdonú telek bizonyult ideálisnak. A művészeti iskola, a templom és a városháza közvetlen közelében, Budafok történelmi központjában fekszik. Érdekessége, hogy két domb találkozásánál található, a két határoló utca közti szintkülönbség eléri a 6 métert is. Ezen az oldalon támfal határolja a területet. A telek egyik felén három védelemre érdemes, jórészt lakatlan, leromlott állapotú parasztház jellegű ház áll, míg másik fele támfalakkal és lépcsőkkel felszabdalt, jelen formájában használhatatlan köztér.
Tervezési célom volt tehát, hogy a meglévő házakat az új funkcióval egybekötve olyan középületet alkossak, ami hosszú távra megoldja használatukat, megakadályozza további romlásukat, és egyben visszafordítja a lassan bekövetkező erkölcsi avulás folyamatát. Először kézenfekvőnek tűnt a meglévő fésűs beépítési struktúra továbbvitele, azonban ezzel túlzottan feldarabolódott volna az egyébként nagyméretű tér. Így döntöttem végül egy zöldtetős, hegyesszögű, hosszanti szárny megépítése mellett, ami folytonossá teszi a közteret, figyelembe veszi a fő közlekedési irányt (az utcák vonalát), látni engedi a telek fölött magasodó, romantikus megjelenésű Czuba-kastélyt és egyben hátteret biztosít a három meglévő háznak. Analógiaként a környéken is hagyományos borospincék, barlanglakások szolgáltak, a „dombból kinövő ház” képével.
A régi beépítési szerkezetet a kertet felosztó keskeny betonperemek viszik tovább, amelyek változatos ültetési lehetőséget kínálnak. A régi épületekben Vén Emil munkásságát bemutató tárlat kapott helyet. A bejárat a pinceszintre lesüllyesztve egy rámpán érhető el, ezzel hangsúlyozva a két domb közötti helyszín adottságait. A fogadótérben információs pult, ruhatár és egy kávézó található, a szárny hátsó részében pedig a mosdócsoport és a műtárgyfogadó-raktározó funkciók. A fogadótérből induló hosszú rámpa nemcsak a vertikális közlekedést szolgálja, hanem egyben többfunkciós installációs tér is, ahol akár két szint magasságot igénylő alkotások is elhelyezhetők. Az emeleten – vagyis a tulajdonképpeni földszinten, további kiállítótereket, illetve egy kisebb személyzeti blokkot, tárgyalót és irattárt helyeztem el.
Az anyagválasztást a koncepció adta: kívül nyersbeton, kihasználva ennek szabad formálhatóságát és egyben kőszerűségét. A tető növényzettel telepített, SolarSpot felülvilágító rendszerrel. Ennek legnagyobb előnye egy szokásos üveg felülvilágítóval szemben, hogy természetes szórt fényt vezet be a kiállítóterekbe kellemetlen árnyékvetések nélkül. Sötétedés után a szerkezetbe integrálható lámpák oldják meg a világítást. Üveget kevés helyen, a bejárati részen és a belső kert felé alkalmaztam, valamint a régi és új épületek találkozásánál. A belső terekben a lehető legkevesebb anyagot használtam: fehér vakolatot, fehér műgyanta padlót és kevés faburkolatot. A meglévő házak esetében a hagyományos burkolatokat alkalmaztam: kívül-belül vakolatot, fapadlót, borított fafödémet.
Összességében tehát törekedtem egy harmonikus és funkcionális, a hagyományos és a kortárs művészetek találkozását lehetővé tevő épületet tervezni, tiszteletben tartani a régit, de bátran megmutatva az újat, és a kettőből jól működő, szervesen kapcsolódó egységet létrehozni.
Vén Emil Galéria és kortárs kiállítótér
vezető tervező: Mizsei Anett (Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar)
építész konzulens: Markó Balázs
statika: Jaksits Ilona
építésszervezés: Patkó Ákos
