Közösség minden olyan lokális vagy - a mai modern társadalom lehetőségeinek megfelelően– nem-lokális szerveződés, ahol egy kollektív akarat megvalósítása érdekében azonos céllal, érdekkel, értékrenddel, együttes fejlődési folyamatban, közösen, társadalmi kapcsolatban tevékenykednek a tagok. Hankiss Elemér meghatározásában kiemeli, hogy a közös cél, értékrendszer mellett a közösség saját identitásának tudatára ébred, ez a „mi-tudat” (Hankiss 1983). Az iménti definíció hangsúlyozza, hogy nem csupán a közösség térbeli szomszédsági, hanem szimbolikus szerveződése (Cohen, A. P. 1985), és az önszerveződő, közösséget fejlesztő folyamatok is fontosnak tekintendők. Ilyen személyes, tevékeny közösség az általam közel három éve megalapított b2 Innovációs Hallgatói Csoport is.
Ha a hallgatók már iskolai feladataik során is foglalkoznak a közösségfejlesztés témájával, esetleg részt vesznek közös építési folyamatokban, akkor nem állnak majd értetlenül a való életben, ha ilyen szituációval találják szembe magukat. Ezért éreztem fontosnak egy olyan csoport létrehozását, amely nem csak elméleti szinten foglalkozik a szolidáris építészettel. Ezzel az alapvetéssel jött létre a b2 Innovációs Hallgatói Csoport, amely a segítségnyújtást tűzte ki céljául. Kezdetben még nem kizárólag építészeti feladatok megvalósítása volt a cél, mára azonban egyre több ilyen jellegű munkával keresnek meg bennünket.
Az egyik frissen megvalósított projekt a Zé-Hair fodrászat belsőépítészeti kialakítása volt. Az elmélet és gyakorlat kapcsolata elengedhetetlen a mai világban a felelős építészeti gondolkodás elsajátításához. De hol is kezdődik el az építészeti felelősségvállalás, ez a fajta gondolkodásmód? Az ilyen jellegű morál jó esetben már a gyermekkorban kialakul, legkésőbb azonban az egyetemi, főiskolai padba ülve kell találkozniuk és foglalkozniuk a hallgatóknak - immár tudatosan is - ezekkel a problémakörökkel.
Az egyetemek szerepe nem merül ki abban, hogy az elméleti tudásanyagot átadják a hallgatók számára. Az innovatív gondolkodásmód elsajátíttatása a hallgatókkal alapvető elvárás minden oktatóval szemben, aki ezt a szakmát magáénak érzi. Nem a megoldásokat kell megtanítani a diákoknak, hanem saját kreatív gondolkodásmódjuk kialakítására kell ösztönözni őket, a problémában való elmélyülésre kell nevelni. A közösségi alapú tanulás (CBS= Community- Based Learning) a diákok felsőoktatási intézményekben végzett tanulmányi munkáját fűzi össze és állítja kapcsolatba az egyetemek környezetében megtalálható közösségekkel, társadalmi csoportokkal, cégekkel. A hallgatók helyi nonprofit szervezetekkel együttműködve különböző léptékű és tematikájú projekteken dolgoznak együtt, ezáltal a tudásukat nem csak oktatóikkal osztják meg, hanem próbára tehetik magukat már tanulmányaik végzése közben is leendő szakmájukban.
Ahhoz, hogy választott hivatásukban helyt tudjanak állni a friss diplomások, elengedhetetlenül fontos a gyakorlatban szerzett tapasztalat is. Az építészetben, de minden más területen is egyaránt fontos, hogy a szükséges tanagyag elsajátításával párhuzamosan, fokozatosan, élő munkákon, projekteken keresztül ismerkedjenek meg a hallgatók a szakmával. Ezt a célt tűztem ki a b2 Innovációs Hallgatói Csoport megalapításakor. Erre a gondolatra épül a következőkben ismertetni kívánt projektem.
2013 tavaszán keresett meg egy fodrászüzlet tulajdonosa, hogy nagyon alacsony költségvetésből alkossunk valami merőben mást, mint amilyen a jelenlegi enteriőr. A markáns átalakítás igénye maximálisan érthető volt. Nagy örömmel vetettük bele magunkat a munkába Bíró András és dr. Horváth Magdolna tervezőtársaimmal. Mivel tisztában voltunk azzal, hogy a megrendelő anyagi forrásai korlátozottak, ezért ennek megfelelően egy alacsony költségvetésű terv elkészítését tűztük ki célul. Még az ilyen low budget projekteknél is fontos azonban, hogy az átalakítás látványos legyen. Mivel nagy mennyiségű raklap volt a megbízónk tulajdonában, ezért egyértelmű volt, hogy az új bútorok kiválasztása nem katalógusból fog megtörténni, hanem a rendelkezésre álló anyagok átalakításából hozzuk létre azokat. Ennek megfelelően a belső terek hangulatát a raklapból készült bútorok adják meg.
A tulajdonos másik kérése egy nagyméretű táblafelület volt, az édesanyákra váró gyerekek szórakoztatására. Mi azonban azt javasoltuk, hogy ne csupán egy táblát helyezzünk el, hanem táblafestékkel mázoljunk le egy teljes falfelületet, amelyen aztán a kicsik szabadon alkothatnak. A költségtakarékosság érdekében felajánlottuk a fodrászat vezetőjének, hogy a csoport hallgatóinak közreműködésével nem csak a terveket, hanem az átépítést is vállaljuk.
Úgy gondolom, hogy aki ebben a folyamatban részt vett, annak mindenképpen hasznos tapasztalatok kerültek a birtokába. A végeredmény már látható élőben is Pécsett, a Rókus utca 3/a alatt. Itt szeretném megköszönni azoknak az önzetlen társaimnak a munkáját, akik bármilyen módon segítették a projekt sikerességét.
Összegezve tehát, milyen fejlődési lehetőséget kínálnak a hasonló projektek a diákoknak:
Kósa Balázs
doktorandusz
Pécsi Tudományegyetem Breuer Marcell Doktori Iskola
„A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”