Zöld város lesz Miskolcból
Miskolc polgármestere, dr. Kriza Ákos és az Európai Green City Mozgalom magyarországi képviselő szervezetének ügyvezetője, Somorjai-Tamássy Zsolt szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy Miskolc ún. Zöld Város lesz. Ilyen elszánásra a magyar városok történetében ezidáig nem volt példa. Bardóczi Sándor tudósítása.
Amszterdam, Milánó, Miskolc. Mi lehet közös ebben a három városban? 2011. június 21. után már legalább egy közös pontot találni: mindhárom város csatlakozott az európai Green City mozgalomhoz. Miskolc polgármestere, Dr. Kriza Ákos a magyar városvezetők közül elsőként írt alá szándéknyilatkozatot a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft-vel arról, hogy városa Zöld Várossá válik. A szándéknyilatkozat szerint Miskolc Megyei Jogú Város kötelezettséget vállal arra, hogy betartja a Green City Mozgalom alapelveit, a Milánói Zöld Chartában foglalt pontokat, illetve minden, a várost érintő fejlesztés elindításában és végrehajtásában alkalmazza a Green City akkreditációs pontrendszert.
Utóbbi "igen izmos vállalás" a város részéről - nyilatkozta Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője - hiszen a nemzetközileg kidolgozott pontrendszer meglehetősen részletes iránymutatást tartalmaz arról, hogy például a vízháztartás, hulladékgyűjtés, levegő-imisszió, zöldfelületi arány, zöldfelületi minőség, fenntarthatóság szempontjából milyen kritériumokat kell figyelembe venni, és a minősítés során ezek alapján minden Green City elveken készülő projektnek legalább 51%-osan teljesítenie kell a pontrendszerben. Ha úgy tetszik, ez az akkreditációs pontrendszer az épületek környezetére vonatkozóan egészíti ki azt, amelyet a BREEAM vagy a LEED rendszerek elsősorban az épületminősítésre alkalmaznak. Somorjai-Tamássy hangsúlyozta: nem attól válik egy város Zöld Várossá, hogy már minden tekintetben megfelel az itt támasztott kritérium-rendszernek, hanem attól, hogy politikai választási ciklusokon átívelően vállalja: projektjeiben ezeket az irányelveket figyelembe veszi, ezáltal rálép arra az útra, amely a zöldebb városi környezetet megteremti. Ez hosszú évtizedekig elhúzódó folyamat lehet, de már az első években mérhetőek lehetnek a hatásai. Sőt mérni is érdemes, mégpedig nem pusztán vizuális-esztétikai vonatkozások, vagy éppen zöldfelületi arány tekintetében, hanem társadalmi és gazdasági hatások tekintetében is.
Amennyiben azt a miskolci közgyűlés szentesíti, a város a most aláírt szándéknyilatkozat alapján együttműködési megállapodást köthet a Nonprofit Kft-vel, amely a városi projektek minősítését és a helyi szakemberek továbbképzését vállalja magára, szoros együttműködésben a város stratégiai, pályázat-bonyolítói, fenntartói és városgazdálkodási szerveivel. A munka első lépése lehet a város-stratégiai dokumentumok „green city-sítése”, valamint egy települési zöldfelületi rendszerterv elkészítése. Ezzel párhuzamosan a most elnyert, illetve futó városi fejlesztési projekteken belül közösen vizsgálják meg a fenti elvek érvényesítésének lehetőségét.
A Zöld Város Mozgalom (Green City Movement) 2003-ban indult el Hollandiából, és az Európai Kertépítők Szövetsége (ELCA) közvetítésével vált nemzetközivé. Elsődleges és egyben legfontosabb célja az, hogy érzékeltesse a piaci és politikai döntéshozókkal a települési zöldfelületek közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági hasznait az ökológiában bevezetett új fogalomkör, a természet ingyenes szolgáltatásai pandantjára. Ma ugyanis általánosan elterjedt nézet a döntéshozói szinteken, miszerint a zöldfelületek létesítése és fenntartása egyfajta települési jóléti luxustermék, amely leginkább viszi a pénzt. Ugyanakkor a települési zöldfelületeknek kimutatható szociális, egészségügyi, rekreációs, közérzetjavító, pszichés, ingatlanérték-növelő, bűnözési ráta-csökkentő, hő-, és vízháztartás tekintetében kondicionáló, természetes árnyékoló, energiaelnyelő, vízminőség-javító, rezgéscsillapító, zajmérséklő, vízelvezető, népességmegtartó, közösségteremtő szerepük is van. Kimutatható, de nem igazán kimutatott. Azaz lassacskán változik már ez a helyzet, mert Hollandiában már közgazdasági bizonyossággal állítják, hogy a holland városokban létrehozott 1 egységbe kerülő zöldfelület 6 egység gazdasági hasznot termel az adott városnak. Erre természetesen legyinthet a szkeptikus, hogy Hollandia az egy más világ. Éppen ezért fontos, hogy ezek a számítások, kutatások, monitorozások ne csak Hollandiában, hanem más országokban is megtörténjenek. Ehhez azonban mintaterületek, Green City alapon működő, akkreditált, vizsgálható projektek, egyetemi kutatási programok, tudományos publikációk sokasága, az akkreditációs pontrendszert értő tervezők, műszaki ellenőrök kiképzése szükséges. A mozgalom minden egyes tagszervezete a saját országában ezeket a célokat kívánja megvalósítani.
Magyarország 2010-ben hatodikként csatlakozott a Green City mozgalomhoz Hollandia, Németország, Franciaország, Anglia és Olaszország után. Az ELCA közvetítésével a MAKEOSZ (Magyar Kertépítők Országos Szövetsége) hozta el ide is a Zöld Város gondolatot, amely a Zöldtetőépítők Országos Szövetségével (ZÉOSZ), a Magyar Tájépítészek Szövetségével (MTSZ), a Magyar Építész Kamara Táj-, és Kertépítész Tagozatával (MÉK-TKT), a BCE Tájépítészeti Karával, a MÖFÖSZ - Magyar Önkormányzati Főkertészek, Díszkertészek, Kertépítők és Parkfenntartók Szövetségével, és a Nyugat-Magyarországi Egyetem- Növénytani és Természetvédelmi Intézetével közösen alapította meg a Magyar Green City Tanácsot. A tanács mellett végrehajtó szervezetként alakult meg ezután a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft, amely a mozgalom céljainak operatív végrehajtásáért felelős. A Tájépítészek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) idei Világkongresszusához szorosan kapcsolódva június végén Zürichben a nemzetközi európai mozgalomhoz hetedik tagként Svájc is csatlakozik. Várható, hogy az idei évben ugyanilyen döntésre szánja rá magát Portugália is. A rohamosan növekvő nemzetközi szervezet politikai súlyát jelzi, hogy 2009 októberében Strasbourgban, az Európa Parlament plenáris üléstermében tartottak egész napos plenáris Green City (Cité Verte) fórumot, ahol a tagországok zöme magas rangú, miniszteri szintű politikai delegációkkal képviseltette magát. A 2010-es milánói ELCA csúcson a szervezet élére megválasztott Emanuelle Mony elnöki programjában elvárt eredményként egyrészt az uniós szabályozásban egységes zöldfelület fejlesztési rendszer kialakítását, másrészt a 2013-tól kezdődő pénzügyi időszakban a települések zöldfelületeinek fejlesztésére, célzott támogatások megszerzését jelölte ki. A 2011-es Construma kiállítás első napján idehaza Herman Kurth, az ELCA titkára nyitotta meg a Települések Jövője - Zöld Város Koncepció - Green City című szakmai konferenciát, a Construma pedig idén először várta Green City standdal az érdeklődőket.
Miskolc láthatóan le akarja magáról vedleni a posztindusztriális válságzóna immár két évtizedes bélyegét, ezért szánta rá magát arra a lépésre, hogy a népességmegtartás, az élhetőbb város, a városi környezetvédelem érdekében egy hosszú és nehéz útra lép. A város a szálló por koncentráció tekintetében például minden negatív európai városi statisztikát megelőzve első – még Budapestre is ráver e tekintetben, pedig azt nagyon nehéz (A szálló por koncentráció növekedéséért elsősorban a gépjárműforgalom a felelős, amelyet Miskolc völgyzugban elterülő helyzete csak felerősít.) Innen szép nyerni, de egyben az is kimondható, egy ilyen települési környezetben a látható eredmények is kontrasztosabbak tudnak lenni – a zöldfelület-létesítés, a közterületek humanizálása pedig még mindig az egyik legalacsonyabb négyzetméteráron létrehozható fejlesztések körébe tartozik, ahol gyorsan, nagy sikereket lehet elérni - ha van rá szándék. Miskolc mindazonáltal tiszteletet érdemel ezért a döntéséért. Külön érdekesség, hogy e döntésére nem a zöld lobbi beszélte rá a várost, hanem maga kereste meg – saját stratégiai agytrösztjének sugallatára – a hazai Zöld Város Mozgalmat csatlakozási szándékával. A munka csak most kezdődik, amelynek ez a szándéknyilatkozat – a polgármester szavaival – csak az alapkőletétele volt. Az európai hátszél láthatóan kedvező, a zöldebb város gondolat beágyazódni látszik a városfejlesztésbe. Nem lenne tehát nagy meglepetés, ha Miskolcnak hamarosan követői akadnának a magyar városok körében.
Bardóczi Sándor
Kapcsolódó oldalak
Interjú Somorjai-Tamássy Zsolttal
