Zöldpiramis: Esőerdőház és Ócenárium
Az évek óta folyamatosan fejlődő és gazdagodó nyíregyházi Állatparkban tavaly az intézmény eddigi történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztése valósult meg. Gáva Attila és csapata tervei alapján felépült a Zöld Piramis épületegyüttes, amely hamar a park új - országos hírű - látványosságává vált.
Várakozással közelítek a Nyíregyházáról Sóstófürdőre vezető úton, Állatparkban nemrég felavatott Óceanárium és Esőerdőház felé. Élénken él bennem régi előképek emléke: a bostoni Aquarium tengerparton felépült hatalmas épülettömbje, melynek központjában sokemeletes üveg-beton henger körül tekeredő rámpán járhattunk és nézhettük végig a mélytengeri élet megannyi lényét a cápáktól a teknősökig, lentről felfelé a vízszinti korallokig…
De felejthetetlen a genovai Aquarium tengerbe nyúló, hosszan elterülő, elcsúsztatott szintekre osztott, változatos térélménye is a hatalmas üvegtáblák mögötti színes tengeri élővilágtól a delfinárium elkápráztatóan bámulatos és játékos állataikig. Ezek az emlékképek tettek kíváncsivá, hiszen ehhez hasonló létesítmény nem épült még hazánkban, sőt, a környező országokban sem.
Már a megérkezés is nagyon megkapó. A hatalmas állatpark közepébe épített új épületegyüttes szervesen illeszkedik a területi adottságokhoz és azonnal igazi központtá válik. A bejárathoz közeli Fókaház mellett elhaladva már láthatók a zöld palával borított épületegységek, amelyek a központi teret fogják körbe, változó magasságú, arányú tömegükkel. A rétegesen emelkedő falak közül szinte dombszerűen emelkedik ki a hatalmas fehér-áttetsző kupola.
Jól érzékelhető az a tervezői szándék, hogy az új épített környezet csak a szükséges mértékig uralja a már beállt, létező, harmonikus erdőt, növényvilágot. Ezért van az az érzése az embernek, mintha már régen itt állna az épület, és minden olyan, mintha egy itt álló sziklából faragták volna ki..! Öko-ház a javából! És milyen más az üzenete, mint a fent emlegetett elődökéből áradt! Szelídség, harmónia, természetszeretet sugárzik belőle, szinte bocsánatkérés, hogy meg kellett bontani a természetes területeket, hogy ki kellett néhány fát vágni…! Ezzel az első benyomással lépünk az épületbe.
A bejárat előtti burkolat síkjából feltörő szökőkút már előkészíti a belső terek látványát. Az üveg szélfogón belépve érjük el a központi aulát, a hatalmas 780 m2 alapterületű csarnokot, amelyet egy pneumatikus támogatású trapéz és háromszög alakú egységekből álló többrétegű, átlátszó, fóliából készült kupola fed le (TEXLON EFFE). A speciális fólia tökéletes védelmet ad az esőerdőt idéző, káprázatosan változatos térnek, amelynek éppúgy tartozéka a tóval körülvett, szigetszerűen kialakított dzsungelvilág, mint a 9 méter magas sziklafalról aláhulló vízesés, amelynek alázuhanó víztömege csaknem elnyomja a különböző madárhangok kórusát.
Az élmény lenyűgöző! A fentről beáradó fény természetes színében jeleníti meg a növényeket, vizeket és a változatos galériákat. A hatalmas teret keresztül-kasul szelik át a több szinten kialakított függőhidak, amelyek az óriási pálmák, változatos fák között vezetnek át az egyik oldalról a másikra. A fogadtatás bámulatos, pedig ez még csak az első impresszió!
A központi teret (esőerdőt) több szinten veszik körbe a különböző állatok speciális, a galériára üvegfallal néző terei, boxai. A belső terekben a különböző állatok eredeti környezetét idézik változatosan, életszerűen, plasztikus és festett megoldásokkal. A tervezői akarat érvényesül abban, hogy a belépés utáni esőerdőt idéző központi tér látványától megrendülve, az út az Óceanáriumhoz terel, a belső lagúnák világába, ahol az egyre növekvő akváriumok után a hatalmas tengervizes medencéhez érkezünk. A színes tengeri állat- és növényvilág vastag akrilüvegből készült szerkezeteken át látható; fantasztikus élmény a medence terében átvezetett üveg alagút, ahol 270 fokos szögben szinte karnyújtásnyira úsznak el felettünk, mellettünk a cápák, teknősök és egyéb tengeri ’csodalények’.
Szinte észrevétlenül érkezünk a felső tereken található állatok boxaihoz, amelyek a központi teret körbeölelő galériákon találhatóak. Orángután, indiai elefánt, rinocérosz, krokodilok, komodói varánuszok félelmetes közelségét oldja az esőerdő madárzaja és a sikongó gyerekzaj.
Alulról felfelé haladunk, és bár az irány megszabott, mégis hol fel, hol kissé lefelé tartva tartjuk a kijelölt utat. Lépcsők, rámpák, majd ácsolt híd, aztán izgalmas kötélből font függőhídon kapaszkodunk az egyik szintről a másikra a belső tó és a zuhogó vízesés okozta párától nedves fák koronája között. A szintek között üveg panorámalift is közlekedik. Az egymáshoz fűződő tereket logikus funkció állítja sorrendbe: minden bemutató tér egy hátsó kiszolgáló rendszerre épül. A látogatói terek mögött komoly funkcionális kapcsolat és ellátói terület húzódik meg, amelyek logikus technológiát takarnak, amelyek alávetik magukat az egyes állatok életmódjának.
A galéria korlátjának támaszkodva hol a kupola alatti világot szemléljük, hol az üvegfalak mögötti állatokkal nézünk farkasszemet. Az orángután pár produkciója után hirtelen egy sziklaodúban találjuk magunkat, ahol a fejünk feletti üvegcsőben patkányféle rágcsáló kúszik át egyik oldalról a másikra. Észrevétlenül érkezünk a szikla belsejéből az emeleti galériához, ahol az elefántok tere felett átszelő üveghídon juthatunk az épület felső-külső terébe. A hatalmas nyitott terasz vékony fémketrecében számtalan madár reppen a szabadság illúziójával Innen a felső teraszról jól átlátni az elefántok külső kifutójának hatalmas területét, amelyet egy mély árok választ el a látogatóktól. Körbetekintés után a nyitott lépcsőn át érkezhetünk le a földszinti étterembe.
A tervezői érzékenység és szemlélet itt is azonnal érthetővé válik, hiszen úgy a külső terasz, mint a belső étterem ablakai a majmok szabadtéri „játszóterére” néznek.
Lehetünk bár éhesek, szomjasak az észrevétlenül eltelt órák után, a természet és az állatok közelsége nem szűnik meg érdeklődésünket fenntartani. Már kívül vagyunk az épületből, az út mégis a shop-on keresztül vezet – nagyon rafináltan -, ahol mi sem tudjuk megállni, hogy gyermeki lelkesedéssel sorba álljunk a pénztárnál…!
Órák teltek el megérkezésünk óta. Már nem nyomaszt az egykori élmények súlyos mércéje, már nincs bennünk a kritikus kíváncsiság, csak elégedettség és öröm, az az örömteli tudat, hogy milyen nagy az építész, építészet „hatalma”, inkább ereje! Hogyan lehet szerényen és alázatosan, ilyen pénzügyi feltételek mellett ennyire kiemelkedőt alkotni…?! Gáva Attila építész és tervező kollektívája tudott társulni a kiváló szakmai programhoz, átverekedve magát az építőipar csapdáin emlékezeteset alkotott. Sikerült szerényen, szinte észrevétlenül olyan hatalmas értéket létrehozni, amelynek nevelő, tanító hatása nemcsak az érdeklődő nagyközönség számára, hanem az építészek számára is példamutató lehet.
Szenes István
Ybl-díjas és Europa Nostra díjas
egyetemi tiszteleti tanár
a Magyar Művészeti Akadémia tagja
A szöveg megjelent az Alaprajz 2010/4. (augusztus-szeptember) számában.
Nyíregyházi Állatpark
Ázsiaház: Esőerdő, Ócenárium
Afrikaház: Tarzan ösvénye, Szafari híd
vezető tervező: Gáva Attila
építész munkatársak: Kertész István, Szikora Tamás
szakági tervezők:
statika: Tóth Zoltán – STEEL-SOFT KFT.
épületgépészet: Simon Tibor Roland – KÜLVENT BT.
épületvillamosság: Rácz Géza – VILL-TERV KFT.
gyengeáram: Kiss Gábor
közmű, út, parkoló: Bíró Károly – BÍRÓ és TÁRSA KFT.
konyhatechnológia: Holik Ferenc – ÉLTECHNO KFT.
lift: Kováts Attila – NYÍR-LIFT KFT.
acélkapuk: Nagy Gábor
zöldtető: Márton Péter – FŐ-KERT-ÉSZ KFT.
vízgépészet: Fekete Gyula
akril üvegszerkezetek: Anthony Vandenberg – NIPPURA
szökőkút: Szűcs Sándor – GANZ-HIDRO KFT.
kupolafedés: Alexander Jafari – VECTOR FOILTECH
homlokzati üvegfalak: Bíró Sándor – ALUKÖNIGSTAHL
költségvetés: Simkovics Zoltán
légtechnika: Béres Csaba – BEMETT TRADE BT.
műszaki ellenőr: Béres Csaba - NYÍRBER KFT.
fotó: F. Tóth Gábor
generáltervező: GAV-ART Stúdió KFt.
tervezés éve: 2007-2008
kivitelezés éve: 2009-2010
bruttó szintterület: 5710 m2
beruházási költség? 1,6 milliárd forint
építtető: Nyíregyházi Állatpark Kft.
generálkivitelező: KE-VÍZ 21 Zrt. - Bencze Antal igazgató, Kovács Zoltán építésvezető
