Építész szemmel Hollandia az egyik legizgalmasabb hely a bolygón – ez közhely. Ott lenni nem pihenés, hanem kemény szellemi munka, tanulás. És évről évre újabb csemegék várnak, kötelező zarándokút építészhallgatóknak, majd pár évente megint és megint...
Pedig vannak, akik pihenni, turistáskodni járna oda. Szélmalmok, kanálisok és romantikus utcák alkotnak biztos hálózatot, melyre a turizmus iparágai épülhetnek. (Na meg a máshol tiltott szórakozási formák tolerálása) Ha Olaszországban lennének, én is megnézném a Rijkmuseumot, a Van Gogh múzeumot, de Amszterdamban sosincs rá időm. Esténként egy kevésbé turistaízű étterem keresése közben lehet sétálni a 17. századi házak között, de a Holland Reneszánsz tanulmányozása nem fért bele.
Aztán legutóbb mégis meglátogattuk a Zuiderkerket, az itteni aranykor egyik legjelentősebb alkotását. A déli templom a Nieuwmarkt negyedben épült 1603 és 1611 között. Ez volt az első protestáns templom és az egyik legkorábbi reneszánsz épület Amsterdamban. Hendrick de Keyser tervezte, és állítólag Sir Christopher Wrent ez a templom ihlette meg, amikor megtervezte a londoni St. Paul katedrálist. A templom, melyet Claude Monet is megfestett, valódi turistacélpont. A tornyából rálátni a régi belvárosra, esténként orgonakoncertek töltik be a reneszánsz belsőt. Ami viszont nincs benne, az az oltár. Istentiszteletet 1929-ben tartottak itt utoljára, a háború alatt halottasház, a '70-es években életveszély miatt bezárt szellemház lett.
1988-tól Amsterdam városi információs központját rendezték itt be. Ezt én nem tudtam.
Angliától Franciaországig rengeteg helyen okoz problémát, hogy évszázados műemléktemplomok üresednek meg hívők híján. Rengeteg példa van arra, hogy könyvtártól az éjszakai mulatóhelyig hány funkciót sikerült kialakítani a szakrális terekben. A városi információs központ kiállításaival, könyvesboltjával nem a legextrémebb használat, mégis meglepett a deszakralizált tér. Csend és áhítat helyett egy színes izgalmas kép fogadott, az oltár helyett multimédiás bemutató. Az oldalhajók acél szerkezetű galériát kaptak, meg üvegliftet. A tér nagy részét hatalmas városmakettek foglalják el. Tablók, térképek, makettek mindenhol. Új városrészekről, új lakóépületekről szólnak.
Amszterdam hihetetlen sebességgel fejlődő város. Csak Ijburg mesterséges szigetein 5 év alatt 18.000 lakást építenek fel, pedig itt 10 évvel ezelőtt még szárazföld sem volt. A keleti kikötők lakónegyeddé alakítása hasonló léptékben fejeződött be, de hatalmas építkezések zajlanak Ijoeverstől Zuidason át a Dél keleti városrészig mindenhol.
A Zuiderkerkben lévő állandó kiállítás neve Amsterdam 2020. A hatalmas makett a város 2020-ban várható képét mutatja. Ahhoz, hogy a viszonylag kis város (780.000 lakosra számítanak a fejlesztések után) Európában vezető szerepet tölthessen be, már nem elég a hatalmas kikötő, a legforgalmasabb repülőtér és a kedvező geopolitikai elhelyezkedés. A város alapítása óta helyszűkében volt. A bérelhető ingatlanok, megfelelő szintű lakások hiánya a Zuiderkerk információs központtá alakításakor volt a legégetőbb probléma. A jó infrastruktúra, kellő jó minőségű iroda és lakóingatlan megléte nélkül nem lehet versenyképes egy város. Ezt belátván nemcsak támogatja, de aktívan segíti, koordinálja is az ingatlanberuházásokat Amszterdam városa. A különböző beruházásoknak pedig központi helyen biztosít átfogó megjelenési lehetőséget. A Zuidkerk, a város egyik legfontosabb műemléke olyan rangú hely, amelyben egyértelműen látszik, a területfejlesztés a város kiemelt prioritása.
Természetesen a nagyobb beruházásoknak külön is emeltek információs központokat. A Központi pályaudvar és a metró fejlesztésének külön központja van, ahol szintén makettek és kiadványok tájékoztatnak a munkálatok minden részletéről. Szintén műemlék épületben, a KNSM hajózási társaság egykori kikötőépületében van a LOODS6 AHOi információs központ, mely az Eastern Docklands területén lévő beruházásokat fogja össze.
A Zuidkerk mindezeket egyben mutatja be, a városmaketten minden nagyobb beruházás fel van tüntetve. Az egyes városrészek külön tablókon mutatkoznak be, az új lakás és munkahelyek propagálását előtérbe helyezve. Befektetők információs füzeteit lehet elvinni, lakásalaprajzokat böngészni: láthatóan a leendő lakosokat, bérlőket akarják eligazítani. Talán túl üzletszagúak a filmek és paravánok, de jobban belegondolva a lakosok kegyeiért egy helyen versenyző befektetők így kénytelenek minőséget létrehozni. Hiába, itt már nem lehet olcsó posztmodern lakótelepi lakást luxusként bárkire rátukmálni.
A galériákon időszaki kiállítások várnak. Itt a befektetők helyett a tervezők versenyeznek. Az egyik galérián a VROM (lakásügyi, területfejlesztési és környezetvédelmi minisztérium) Randstad 2040 projektjének kiállítása látható, amely a holland külvárosok és városszéli tájak jövőjére keres koncepciókat.
A másik oldalon a balkon–terasz című kiállítás (volt) látható augusztus 16-ig. A szervezők egy konferencia és pályázat keretein belül keresték a lehetőségeit annak, miként lehet a terasz és kert nélkül tervezett lakásokat utólagosan is jobban kinyitni a szabadba. Különböző építészirodák vicces installációkkal mutatták be elképzeléseiket, illetve kis balkontörténetet.
Egyre több város látja be, hogy fejlesztésében nem csak adminisztratív és szabályozó szerepe lehet. Koordinálni, bemutatni és reklámozni az egyébként magánerős beruházásokat lehet közfeladat is, melyből a város sokat nyerhet. A vad spekulatív fejlesztések helyett az infrastrukturális beruházásokkal harmonikusan tervezett építések nagyban hozzájárulnak egy versenyképes város kialakulásához. A minőségi fejlesztések ösztönzése, egészséges versenyhelyzet teremtése és főleg egy konzekvens, áttekinthető jövőkép kialakítása a jó minőségű város kialakulását segíti elő. Új témák tematikus bemutatása, az innováció támogatása meg a jövőben is lakható, használható város kialakulását. Egy jól működő városvezetés és egy információs központ mindezt nagyban szolgálja.
És még egy kis haszon: az újdonság által elcsábított építész is megismerheti a holland reneszánszot, míg a történelmi emlékeket fotózó turistának is lesz egy képe arról, hogyan kell várost fejleszteni.
szöveg: Kádár Bálint
kép: Kádár Bálint, Glatz Zsófia