Emberek/Portré

„Szeressenek is benne lakni” – Winkler Barnabás

1/1

Hirdetés
?>
1/1

„Szeressenek is benne lakni” – Winkler Barnabás
Emberek/Portré

„Szeressenek is benne lakni” – Winkler Barnabás

2019.12.01. 09:40

Cikkinfó

Szerzők:
Fürdős Zsanett

Építészek, alkotók:
Winkler Barnabás

Cég, szervezet:
MÉSZ, MOME Építészeti Intézet

Dosszié:

Winkler Barnabás eredetileg zenetörténésznek készült, hirtelen felindulásból jelentkezett az építész karra. A Ház + Mesterek sorozatban az őt jellemző egyszerű, funkcionális építészetről és mestereink megismerésének fontosságáról mesélt.

Mindig törekszem egyszerű, a kor szemléletének megfelelő, a környezetéhez jó illeszkedő, a feladatot jól kielégítő, de mégis a saját elképzelésemet ötvöző épületeket létrehozni. A feladatok mély megismerése után mindig a lehető legegyszerűbb választ keresem - ezt édesapámtól örököltem -, ezért is mentem az Ipartervre. Közel állt hozzám az ottani egyszerű szemlélet, az egyszerű tömegalkotás, a funkcióra figyelő építészet. Ez egy nagyszerű találkozás volt, rengeteget tanultam a mesterektől - Molnár Péter, Mináry Olga -, nagyon jól éreztem magam abban a 20 évben. Itt egy olyan szemléletet kaptam, ami mind a mai napig közel áll az alaptermészetemhez.

Az éptészet számomra a hétköznapokat, a mindenféle megnyilvánulást, az emberi tartást, a kifejezésmódot jelenti, melynek egy óriási célja van: feladatokra, funkciókra olyan otthont biztosítan, ami abba a közegbe, ahova kerül, ott megállja a helyét. Fontos, hogy az általunk tervezett épület figyelje a környezetét, hogy beszélő viszonyba legyen azzal, ugyanakkor figyelnünk kell arra is, hogy a háznak szigorú technológiája van, de ami még fontosabb, hogy van egy beruházója. Ő pontosan tudja, hogy mit akar és rendkívül szigorúan nézi, hogy mi, mennyibe kerül. Építészként meg kell teremtenünk az összhangot a saját építészeti elképzeléseink és a megrendelő kívánalmai között, hogy ne egymás ellenségei, hanem segítői legyünk. Hogy ezáltal olyan ház jöjjön létre, amit ha az utcán észrevesznek, ne legyen bántó, az emberek érezzék jól benne magukat, de ami ennél is fontosabb: szeressenek benne élni.  

Winkler Barnabás DLA, építész, a Széchenyi Művészeti Akadémia rendes tagja, a BME címzetes egyetemi tanára. Húsz évig építész tervezőként az Ipartervben dolgozott. Tervezői munkáját napjainkban az 1989-ben általa alapított HAP Tervezőirodában folytatja. 2003-ban alapította a HAP Galériát, melyben a múlt század legjelentősebb hazai építészeinek és Sopron képzőművészeinek életművét mutatja be. Nevéhez olyan épületek kötődnek, mint az Infopark „D" jelű irodaháza, a Campona Bevásárló- és Kulturális Központ valamint rendezvényközpont, vagy a szigetszentmiklósi Ádám Jenő Többcélú Intézmény. Winkler Barnabás nevéhez fűződik a múlt században maradandó életművet alkotó 17 építésznek 2010-ben átadott posztumusz Ybl Miklós-díj és a díjazottak munkásságát felidéző könyv.


A Ház + Mesterek potréfilmsorozat a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködésében valósult meg.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.