Nézőpontok/Vélemény

Téli időutazás a mátyásföldi villanegyed nyaralói között

1/16

A cinkotai vasútvonal 1888-as átadása (ma: H8-as és H9-es HÉV) nyomán valóban elérhető közelségbe került Budapest belvárosához a mályásföldi térség, és a Kunkel Imre által megálmodott nyaralónegyed néhány év alatt kiépült.  

Hogy a terület valódi pihenőövezetté válhasson, no meg az építések fedezete is rendelkezésre álljon, még 1887-ben megalakult a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, ami szigorú szabályokat alkotott a csendes környezet és a színvonalas építészeti arculat érdekében –utóbbi jórészt Paulheim József érdeme, aki 2007-ben mellszobrot is kapott.  

A szobornak otthont adó központi park, évszázados platánsorával a villanegyed egyik legértékesebb tere. Közepén a nyaralók közadakozásából, a gyakori bálokon és mulatságokon összegyűlt összegből 1905-re épült fel a Szent József plébániatemplom.

Az épületet tervezője Weninger Ferenc építész volt, akinek karrierje csúcsát jelentette a megbízás.  

A pompás neogótikus templom időtálló, külső díszei ma is megtekinthetők, míg ablakai, belső díszfestése, kisebb szobrai az elmúlt évtizedek oda-vissza alakított, de mindvégig szakszerű munkáinak egyedi eredménye.

A terület felparcellázása során meghatározták a telkek minimális területét, és az utcafronttól távoli, szabadon álló beépítést. Ezen belül részben szabad kezet kaptak az építtetők, de például a kerítések, kapuk kialakítása is egységes maradt.

Az épületek tulajdonosainak kötelező jelleggel be kellett lépniük a nyaralóegyesületbe. Ennek szabályzata például tiltotta a haszonállatok tartását, üzemek, vagy kocsmák létesítését, a tagdíjak pedig fedezték a közterületek rendben tartását.

Paulheim István saját villája a terület keleti szélén áll, és jelenleg éppen eladó.

A terület talán legkülönlegesebb ingatlana, a Zielinszky Szilárd tervei szerint épült vasbeton víztorony, szintén a nyaralóegyesület megbízásából épült 1914-ben, és az 1960-as évek elejéig működött. Húsz évvel ezelőtti átépítése nyomán családi házként kelt új életre, így egyike lett Budapest három hasonló funkciójú ex-víztornyának.

A villanegyed legismertebb épülete talán mégsem a víztorony, hanem a különösen gazdagon díszített, szecessziós Dozzi-villa, ami a jelek szerint jelenleg lakatlan. Kertjét a közelmúlt felújítása során alacsony kerítéssel három részre osztották.

A villa viszonylag későn, 1905-ben készült el, eredetei építtetője Guiseppe Dozzi olasz származású szalámigyáros volt, akinek üzeme a közeli Rákospalotán működött.  

A megannyi elpusztult, vagy átépített villa előtt sokszor még ott sorakoznak az eredeti kapuk és kerítések, amik változatlanul ellátják a funkciójukat. Közülük mintegy tucatnyi önmagában is védett.

A védettség nélküli épületek átépítései, kiegészítései is sokszor már olyan korba léptek, ami által belesimulnak a környezetükbe, de még nyitva hagyják az ajtót az építéskori helyreállítás előtt.  

A nyaralók közt ekkoriban divatos svájci alpesi stílus mellett a főváros főleg az eklektika fellegvára volt, ami az itteni épületeken is visszaköszön. A védelem nélküli épületek közül is akadnak pompás, üresen álló villák.  

A terület keleti részét egy szintén különleges épület zárja le: az 1950-es évek eleji szocreál építészet jeles példája, az egykori II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola (BGE Külker). Szimmetrikus homlokzata három összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter, azaz negyedével több a Parlamentnél.

A különleges nyaralónegyed, ahonnan egykor, a nyári hétvégi estéken még éjszakai HÉV-különjárat szállította haza a fáradt bálozókat, mára egy lett Budapest csendes zöldövezeti közt. A közelmúlt felújításai, és védetté nyilvánításai közepette talán sikerül megtalálni az új egyensúlyt a gazdaságos lakókörnyezet, és az egyedülálló épített örökség megőrzése között.

?>
A cinkotai vasútvonal 1888-as átadása (ma: H8-as és H9-es HÉV) nyomán valóban elérhető közelségbe került Budapest belvárosához a mályásföldi térség, és a Kunkel Imre által megálmodott nyaralónegyed néhány év alatt kiépült.

 
?>
Hogy a terület valódi pihenőövezetté válhasson, no meg az építések fedezete is rendelkezésre álljon, még 1887-ben megalakult a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, ami szigorú szabályokat alkotott a csendes környezet és a színvonalas építészeti arculat érdekében –utóbbi jórészt Paulheim József érdeme, aki 2007-ben mellszobrot is kapott.

 
?>
A szobornak otthont adó központi park, évszázados platánsorával a villanegyed egyik legértékesebb tere. Közepén a nyaralók közadakozásából, a gyakori bálokon és mulatságokon összegyűlt összegből 1905-re épült fel a Szent József plébániatemplom.
?>
Az épületet tervezője Weninger Ferenc építész volt, akinek karrierje csúcsát jelentette a megbízás.  
?>
A pompás neogótikus templom időtálló, külső díszei ma is megtekinthetők, míg ablakai, belső díszfestése, kisebb szobrai az elmúlt évtizedek oda-vissza alakított, de mindvégig szakszerű munkáinak egyedi eredménye.
?>
A terület felparcellázása során meghatározták a telkek minimális területét, és az utcafronttól távoli, szabadon álló beépítést. Ezen belül részben szabad kezet kaptak az építtetők, de például a kerítések, kapuk kialakítása is egységes maradt.
?>
Az épületek tulajdonosainak kötelező jelleggel be kellett lépniük a nyaralóegyesületbe. Ennek szabályzata például tiltotta a haszonállatok tartását, üzemek, vagy kocsmák létesítését, a tagdíjak pedig fedezték a közterületek rendben tartását.
?>
Paulheim István saját villája a terület keleti szélén áll, és jelenleg éppen eladó.
?>
A terület talán legkülönlegesebb ingatlana, a Zielinszky Szilárd tervei szerint épült vasbeton víztorony, szintén a nyaralóegyesület megbízásából épült 1914-ben, és az 1960-as évek elejéig működött. Húsz évvel ezelőtti átépítése nyomán családi házként kelt új életre, így egyike lett Budapest három hasonló funkciójú ex-víztornyának.
?>
A villanegyed legismertebb épülete talán mégsem a víztorony, hanem a különösen gazdagon díszített, szecessziós Dozzi-villa, ami a jelek szerint jelenleg lakatlan. Kertjét a közelmúlt felújítása során alacsony kerítéssel három részre osztották.
?>
A villa viszonylag későn, 1905-ben készült el, eredetei építtetője Guiseppe Dozzi olasz származású szalámigyáros volt, akinek üzeme a közeli Rákospalotán működött.

 
?>
A megannyi elpusztult, vagy átépített villa előtt sokszor még ott sorakoznak az eredeti kapuk és kerítések, amik változatlanul ellátják a funkciójukat. Közülük mintegy tucatnyi önmagában is védett.
?>
A védettség nélküli épületek átépítései, kiegészítései is sokszor már olyan korba léptek, ami által belesimulnak a környezetükbe, de még nyitva hagyják az ajtót az építéskori helyreállítás előtt.

 
?>
A nyaralók közt ekkoriban divatos svájci alpesi stílus mellett a főváros főleg az eklektika fellegvára volt, ami az itteni épületeken is visszaköszön. A védelem nélküli épületek közül is akadnak pompás, üresen álló villák.

 
?>
A terület keleti részét egy szintén különleges épület zárja le: az 1950-es évek eleji szocreál építészet jeles példája, az egykori II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola (BGE Külker). Szimmetrikus homlokzata három összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter, azaz negyedével több a Parlamentnél.
?>
A különleges nyaralónegyed, ahonnan egykor, a nyári hétvégi estéken még éjszakai HÉV-különjárat szállította haza a fáradt bálozókat, mára egy lett Budapest csendes zöldövezeti közt. A közelmúlt felújításai, és védetté nyilvánításai közepette talán sikerül megtalálni az új egyensúlyt a gazdaságos lakókörnyezet, és az egyedülálló épített örökség megőrzése között.
1/16

A cinkotai vasútvonal 1888-as átadása (ma: H8-as és H9-es HÉV) nyomán valóban elérhető közelségbe került Budapest belvárosához a mályásföldi térség, és a Kunkel Imre által megálmodott nyaralónegyed néhány év alatt kiépült.  

Hogy a terület valódi pihenőövezetté válhasson, no meg az építések fedezete is rendelkezésre álljon, még 1887-ben megalakult a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, ami szigorú szabályokat alkotott a csendes környezet és a színvonalas építészeti arculat érdekében –utóbbi jórészt Paulheim József érdeme, aki 2007-ben mellszobrot is kapott.  

A szobornak otthont adó központi park, évszázados platánsorával a villanegyed egyik legértékesebb tere. Közepén a nyaralók közadakozásából, a gyakori bálokon és mulatságokon összegyűlt összegből 1905-re épült fel a Szent József plébániatemplom.

Az épületet tervezője Weninger Ferenc építész volt, akinek karrierje csúcsát jelentette a megbízás.  

A pompás neogótikus templom időtálló, külső díszei ma is megtekinthetők, míg ablakai, belső díszfestése, kisebb szobrai az elmúlt évtizedek oda-vissza alakított, de mindvégig szakszerű munkáinak egyedi eredménye.

A terület felparcellázása során meghatározták a telkek minimális területét, és az utcafronttól távoli, szabadon álló beépítést. Ezen belül részben szabad kezet kaptak az építtetők, de például a kerítések, kapuk kialakítása is egységes maradt.

Az épületek tulajdonosainak kötelező jelleggel be kellett lépniük a nyaralóegyesületbe. Ennek szabályzata például tiltotta a haszonállatok tartását, üzemek, vagy kocsmák létesítését, a tagdíjak pedig fedezték a közterületek rendben tartását.

Paulheim István saját villája a terület keleti szélén áll, és jelenleg éppen eladó.

A terület talán legkülönlegesebb ingatlana, a Zielinszky Szilárd tervei szerint épült vasbeton víztorony, szintén a nyaralóegyesület megbízásából épült 1914-ben, és az 1960-as évek elejéig működött. Húsz évvel ezelőtti átépítése nyomán családi házként kelt új életre, így egyike lett Budapest három hasonló funkciójú ex-víztornyának.

A villanegyed legismertebb épülete talán mégsem a víztorony, hanem a különösen gazdagon díszített, szecessziós Dozzi-villa, ami a jelek szerint jelenleg lakatlan. Kertjét a közelmúlt felújítása során alacsony kerítéssel három részre osztották.

A villa viszonylag későn, 1905-ben készült el, eredetei építtetője Guiseppe Dozzi olasz származású szalámigyáros volt, akinek üzeme a közeli Rákospalotán működött.  

A megannyi elpusztult, vagy átépített villa előtt sokszor még ott sorakoznak az eredeti kapuk és kerítések, amik változatlanul ellátják a funkciójukat. Közülük mintegy tucatnyi önmagában is védett.

A védettség nélküli épületek átépítései, kiegészítései is sokszor már olyan korba léptek, ami által belesimulnak a környezetükbe, de még nyitva hagyják az ajtót az építéskori helyreállítás előtt.  

A nyaralók közt ekkoriban divatos svájci alpesi stílus mellett a főváros főleg az eklektika fellegvára volt, ami az itteni épületeken is visszaköszön. A védelem nélküli épületek közül is akadnak pompás, üresen álló villák.  

A terület keleti részét egy szintén különleges épület zárja le: az 1950-es évek eleji szocreál építészet jeles példája, az egykori II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola (BGE Külker). Szimmetrikus homlokzata három összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter, azaz negyedével több a Parlamentnél.

A különleges nyaralónegyed, ahonnan egykor, a nyári hétvégi estéken még éjszakai HÉV-különjárat szállította haza a fáradt bálozókat, mára egy lett Budapest csendes zöldövezeti közt. A közelmúlt felújításai, és védetté nyilvánításai közepette talán sikerül megtalálni az új egyensúlyt a gazdaságos lakókörnyezet, és az egyedülálló épített örökség megőrzése között.

Nézőpontok/Vélemény

Téli időutazás a mátyásföldi villanegyed nyaralói között

2024.12.28. 16:45
1/16

A cinkotai vasútvonal 1888-as átadása (ma: H8-as és H9-es HÉV) nyomán valóban elérhető közelségbe került Budapest belvárosához a mályásföldi térség, és a Kunkel Imre által megálmodott nyaralónegyed néhány év alatt kiépült.  

Hogy a terület valódi pihenőövezetté válhasson, no meg az építések fedezete is rendelkezésre álljon, még 1887-ben megalakult a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, ami szigorú szabályokat alkotott a csendes környezet és a színvonalas építészeti arculat érdekében –utóbbi jórészt Paulheim József érdeme, aki 2007-ben mellszobrot is kapott.  

A szobornak otthont adó központi park, évszázados platánsorával a villanegyed egyik legértékesebb tere. Közepén a nyaralók közadakozásából, a gyakori bálokon és mulatságokon összegyűlt összegből 1905-re épült fel a Szent József plébániatemplom.

Az épületet tervezője Weninger Ferenc építész volt, akinek karrierje csúcsát jelentette a megbízás.  

A pompás neogótikus templom időtálló, külső díszei ma is megtekinthetők, míg ablakai, belső díszfestése, kisebb szobrai az elmúlt évtizedek oda-vissza alakított, de mindvégig szakszerű munkáinak egyedi eredménye.

A terület felparcellázása során meghatározták a telkek minimális területét, és az utcafronttól távoli, szabadon álló beépítést. Ezen belül részben szabad kezet kaptak az építtetők, de például a kerítések, kapuk kialakítása is egységes maradt.

Az épületek tulajdonosainak kötelező jelleggel be kellett lépniük a nyaralóegyesületbe. Ennek szabályzata például tiltotta a haszonállatok tartását, üzemek, vagy kocsmák létesítését, a tagdíjak pedig fedezték a közterületek rendben tartását.

Paulheim István saját villája a terület keleti szélén áll, és jelenleg éppen eladó.

A terület talán legkülönlegesebb ingatlana, a Zielinszky Szilárd tervei szerint épült vasbeton víztorony, szintén a nyaralóegyesület megbízásából épült 1914-ben, és az 1960-as évek elejéig működött. Húsz évvel ezelőtti átépítése nyomán családi házként kelt új életre, így egyike lett Budapest három hasonló funkciójú ex-víztornyának.

A villanegyed legismertebb épülete talán mégsem a víztorony, hanem a különösen gazdagon díszített, szecessziós Dozzi-villa, ami a jelek szerint jelenleg lakatlan. Kertjét a közelmúlt felújítása során alacsony kerítéssel három részre osztották.

A villa viszonylag későn, 1905-ben készült el, eredetei építtetője Guiseppe Dozzi olasz származású szalámigyáros volt, akinek üzeme a közeli Rákospalotán működött.  

A megannyi elpusztult, vagy átépített villa előtt sokszor még ott sorakoznak az eredeti kapuk és kerítések, amik változatlanul ellátják a funkciójukat. Közülük mintegy tucatnyi önmagában is védett.

A védettség nélküli épületek átépítései, kiegészítései is sokszor már olyan korba léptek, ami által belesimulnak a környezetükbe, de még nyitva hagyják az ajtót az építéskori helyreállítás előtt.  

A nyaralók közt ekkoriban divatos svájci alpesi stílus mellett a főváros főleg az eklektika fellegvára volt, ami az itteni épületeken is visszaköszön. A védelem nélküli épületek közül is akadnak pompás, üresen álló villák.  

A terület keleti részét egy szintén különleges épület zárja le: az 1950-es évek eleji szocreál építészet jeles példája, az egykori II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola (BGE Külker). Szimmetrikus homlokzata három összekapcsolt részből áll, teljes szélessége 315 méter, azaz negyedével több a Parlamentnél.

A különleges nyaralónegyed, ahonnan egykor, a nyári hétvégi estéken még éjszakai HÉV-különjárat szállította haza a fáradt bálozókat, mára egy lett Budapest csendes zöldövezeti közt. A közelmúlt felújításai, és védetté nyilvánításai közepette talán sikerül megtalálni az új egyensúlyt a gazdaságos lakókörnyezet, és az egyedülálló épített örökség megőrzése között.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.