Új szabályozások a hőszigetelésben

Számos építési termék gyártását harmonizált európai szabvány szabályozza. Az alkalmazásuk viszont már minden országnak saját jogkörébe van utalva. Az elmúlt időszakban több új jogszabály is hatályba lépett, ami az expandált polisztirolhab gyártását, alkalmazást befolyásolja.

Az expandált polisztirolhabokra vonatkozó, MSZ EN 13163 szabványt (Gyári készítésű expandált polisztirol (EPS-) termékek. Műszaki előírás) 2002-ben egyidejűleg vezették be az Európai Unióban és Magyarországon. Ma már elmondhatjuk, hogy a bevezetése jól szolgálta a termékek egyértelmű beazonosíthatóságát. A tapasztalatok alapján viszont érdemes volt néhány ponton változtatni rajta, ezért népszerű szóhasználattal ráncfelvarráson esett át a szabvány. Ez elsősorban a termékek méretpontosságának jelölését érintette, lényegi szempontból nem hozott változást. Így a korábban szabványosnak minősülő anyagok változatlan terméknév alatt változatlan minőséggel továbbra is gyárthatók, csak a termékkód módosult 2013-tól.

Az új műszaki előírások miatt viszont át kellett dolgozni az MSZ 7573 Gyári készítésű expandált polisztirol (EPS-) termékek. Alkalmazási előírások című magyar szabványt is. Mivel az elmúlt évek alatt ez is jól vizsgázott, ezért a változtatás elsődleges célja az volt, hogy a megváltozott termékszabvány jelöléseit kövesse az alkalmazási előírás is. A Magyar Szabványügyi Testület munkájának eredményeként idén megjelent az új, MSZ 7573:2015 szabvány, ami már összhangban van az európai szabályozással.

A módosítással viszont lehetőség nyílt arra, hogy a műszaki fejlesztés újabb eredményeit is szabvány szintjére emeljük. A mind népszerűbb formahabosított EPS termékek fejlesztése az elmúlt években nem állt le, és az újabb termékek viselkedéséről hosszú idejű tapasztalattal rendelkezünk. Ennek köszönhető, hogy a már korában is az MSZ 7573 által szabályozott talajba kerülő hőszigetelések, illetve lábazati alkalmazásokon (Expert termékcsalád) túl a fordított tető hőszigetelése is szabványos alkalmazás lett.

Jelenleg ennek a csoportnak csak egy tagja van, az Austrotherm Zenit^® A termék a többi formahabosított szigetelőanyagokhoz képest is jelentősen kisebb vízfelvételt mutat, ellenállása a fagyás-kiolvasztási ciklusokkal szemben kiváló, így nincs akadálya, hogy fordított tetők hőszigetelésére alkalmazzuk. Alkalmazásának már közel egy évtizedes tapasztalata van, és a rendszeres utóellenőrzések során a megvalósult tetőkből kivett minták vizsgálata igazolta, hogy tartósan nedves környezetben, fagyhatásnak kitéve is megőrzi jó mechanikai és hőszigetelő tulajdonságát. Bár a Zenit^® beépítése eddig is lehetséges volt az ÉME alkalmassági bizonyítványa alapján, a szabványossá vált megoldás megerősíti a tervezőket abban, hogy jó megoldás a Zenit^® betervezése lapostetőkbe. Erre amúgy mind nagyobb kereslet is van.

Az extrudált polisztirolhabok (XPS) maximális gyártási vastagsága (20 cm) és az ehhez tartozó hővezetési tényező (0,038 W/mK) mellett a tető hőátbocsátási tényezője (a hőszigetelő lemezek egyrétegű fektetése esetén) nem tud jobb lenni, mint 0,19 W/m²K. Márpedig az új épületenergetikai szabályozás szerint az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevétele esetén a tetőknek ennél jobbaknak kell lenniük (0,17 W/m²K), és 2018-tól ez már minden épületre vonatkozik. A Zenit^® maximális gyártási vastagsága viszont 40 cm, így akár 0,1 W/m²K-nél jobb tetőket is létre lehet vele hozni. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor esetleg több rétegben alkalmazva az extrudált habokat el lehet-e érni a kívánt hőszigetelési értéket? Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a válasz nemleges. A fordított rétegrendben alkalmazható hőszigetelő anyagok - akár extrudált, akár expandált habok - csak egy rétegben alkalmazhatók, erről az extrudált polisztirolhab hőszigetelő anyagok alkalmazásáról szóló MSZ 7574 szabvány is rendelkezik: "A csapadékvíz elleni szigetelés felett beépített hőszigetelést egy rétegben kell lefektetni." Ez arra a negatív tapasztalatra vezethető vissza, hogy a korábban két rétegben beépített extrudált habok tönkrementek, mivel a csapadékvíz elleni szigeteléssel nem védett hőszigetelő lemezek közé a víz akadálytalanul be tudott folyni, és a két, sík felületű tábla között megszakítatlan vízfilmet képezett. Ez a vízfilm ugyanolyan jelentős páraellenállást tanúsított, mint az alsó hőszigetelő tábla alatt elhelyezkedő vízszigetelés.

A két párazáró réteg között páranyomás tudott kialakulni, ami még a zártcellás hőszigetelő anyagba is be tudja préselni a nedvességet, és így annak a hőszigetelő képessége radikálisan leromlik, és a fizikai tönkremenetelére is számítani lehet. Nem beszélve arról, hogy hideg időben a táblák összefagynak, és egy esetleges bontás csak roncsolásos módon oldható meg. Ennek elkerülésére tiltja a magyar szabvány (más külföldi szabályozással összhangban) a hőszigetelő anyag több rétegű fektetését fordított tetőkben. Így a megfelelő hőátbocsátási érték eléréséhez ilyen esetekben csak a Zenit^® a szabványosan megoldás, ami azzal a további előnnyel is jár, hogy a termék kedvezőbb ára miatt még gazdaságosabb is.

Az új alkalmazási szabvány már hatályos, de jelentős változásokat nem hozott. Talán még mindig van, akinek kicsit szokatlan a fordított rétegrendű tetőkbe alkalmazható expandált polisztirolhab hőszigetelés, de a tapasztalatok és a szabványossá vált megoldás meggyőző lehet számukra is, és egyre több költséghatékony, energiatakarékos fordított tető fog megépülni.

Sajtóközlemény