Egyéb cikkek

Ulcisia Castra, Szentendre - nyílt nemzetközi tervpályázat

1/12

koncepció

helyszínrajz

földszinti alaprajz

emeleti alaprajz

torony alaprajzok

metszet

?>
koncepció
?>
helyszínrajz
?>
földszinti alaprajz
?>
emeleti alaprajz
?>
torony alaprajzok
?>
metszet
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

koncepció

helyszínrajz

földszinti alaprajz

emeleti alaprajz

torony alaprajzok

metszet

Ulcisia Castra, Szentendre - nyílt nemzetközi tervpályázat
Egyéb cikkek

Ulcisia Castra, Szentendre - nyílt nemzetközi tervpályázat

2006.06.09. 13:25

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Szentendre, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lévai Tamás

I. díj szerző: Lévai Tamás

I. díjas 4. sorszámú pályamű
szerző: Lévai Tamás


Részletes bírálat:
 
A terv egy romantikus megoldást javasol, karéjban elhelyezett épületeket egy befelé forduló terecske védelmében, melynek közepén szökőkút áll.

A múzeum és a romok elkülönülnek, egy gyaloghidat javasol, mely összeköt néhány új idegenforgalmi épületet a romok felett.

A terv a helyiségprogramot szétbontva, a kiállítási területeket egy központi épületben, a kiszolgáló funkciókat az azt körülvevő önálló kubusokban helyezi el. A belső kapcsolatok a földalatti szinteken biztosíthatók. Ezzel olyan tömegelrendezés jött létre, mely a Dunakanyar körút felől alacsonyabb, a környezetbe illeszkedő, kultúrált és igényes épületeket láttat, de a közöttük nyíló réseken a főfunkciót hordozó tömeg önálló donjonként tűnik elő (a műleírás erődtemplom hasonlatot használ, melyben a kiemelkedő szellemiséget eredetileg a fizikailag is kiemelkedő templom jeleníti meg, ez itt maga a kiállítás). A város távlati képében is szinte templomkubusként jelenik meg a kultúra eme új temploma. Szentendre meglévő városszerkezetét gazdagító új vertikális elem jön létre.

A főtömegben az egyes kiállítószinteket a felülvilágított központi térben vezetett rámpákon lehet megközelíteni, az egyes kiállítások így folyamatos egymásutánban és külön-külön is látogathatók. Az egyes termek a kiállított tárgyaknak megfelelő mesterséges fényt kapnak, ezt - az épülettömeget szépen strukturáló - közvetett fénybevezető nyílások egészítik ki. A közönségforgalmi területet - a rámpán kívül is - önálló függőleges közlekedővel kellene kiegészíteni. Az egyes épülettömegek három fínoman komponált külső teret hoznak létre, egyet a 11-es úton érkezők felé, egy olyan városi teret, mely egy oldalán mellvéddel határolt és a teljes castrumterület átlátható róla, és egy harmadik, intim rendezvényteret. A castrum területét a terv egységes városi kertként definiálja, mely növényzetével és az időben változó ásatásokat illetve azok eredményét flexibilisen megközelíteni tudó gyalogossávrendszerével Szentendre valódi pihenőparkja lehet, mely kapcsolódik a szomszédos múzeumegyütteshez és annak főterével fizikai és vizuális kapcsolatban van, azonban a terv filozófiájához túl merev a castrum és a múzeumi tér között alkalmazott elválasztás.

A castrum kert kialakítása az egyes telkek, telekrészek tulajdonviszonyainak változását is követni tudja.

A terv a pályázati kiírásnak megfelel, az épület(ek) kialakítása, szerkezeti rendszere és anyaghasználata egyszerű. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.