Vitafórum - pályázat iskola átalakítására középiskola és könyvtár céljára - Esztergom

Építészeti, városépítési szempontból kiemelkedő terv született a közelmúltban lezárult tervpályázaton.

Vitafórum a 'Volt Balassa Általános Iskola felújítása és átalakítása középiskola és városi könyvtár céljára' - Esztergom című tervpályázatról (2005. november 12.)

Építészeti, városépítési szempontból kiemelkedő terv született a közelmúltban lezárult tervpályázaton. Ám a vitafórum láthatóan csak az első alkalom volt arra, hogy erről meg lehessen győzni azokat, akik sajnos korábban csak kevés információhoz jutottak a pályázat céljaival kapcsolatban. Az építészek derekasan állták a sarat ezen az estén, ám minden bizonnyal az ügy jó irányú folytatásához még további ténykedésre, más vitaalkalmakra lenne szükség, elsősorban Esztergom Önkormányzatának kezdeményezései révén.

Az esztergomi Duna Múzeumban kiállításon mutatták be az idén nyáron sikerrel megrendezett tervpályázatra beérkezett 30 pályaművet (a kiírást 60 példányban váltották ki). A téma iránt a városban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik, erre való tekintettel közvetlenül a kiállítás bezárása előtt, 2005. november 12-én, szombaton délutánra hirdették meg az építészeti vitafórumot a tárlat helyszínére.

Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a termet, és ahogy a vitafórumot vezető Szalai András építész, építészettörténész megemlítette, a levegőben már kezdés előtt némi feszültség volt érezhető. Mindennek a magyarázata az lehet, hogy a pályázat előkészítése nem kapott kellő nyilvánosságot, sokan csak annak eredményéből értesülhettek arról, hogy "valami készül" a városnak erre a fontos pontjára. Ezért érdekfeszítővé vált a téma, de annak nyitó vitafórumán sajnos nem voltak jelen az önkormányzat vagy a témában érdekelt katolikus egyház magasabb rangú illetékesei, csupán a szakma képviselői, művészettörténészek: dr. Nagy Klára és dr. Prokopp Mária; valamint építészek: Arnóth Ádám, Balázs Mihály, Golda János, Karácsony Tamás, házigazda volt Faragóné Godó Mária, a város főépítésze.

A beszélgetés elején, még az érdemi megszólalások előtt elhangzott két kérdés. Faragóné Godó Mária, Esztergom főépítésze arra a kérdésre, hogy miért nem a pályázat előtt rendeztek vitát, annyit mondott: a sikerrel megrendezett pályázat, ami a város elképzelése szerint felszínre hozta a lehetséges megoldásokat, most ad alapot a vitára.

A másik kérdés jó indítást nyújtott a témához: mi is voltaképp a tervezési feladat veleje? Szintén a főépítész válaszolt: aktuálisabb, minél hamarabbi megoldást kíván a Bazilika előtti tér végében álló Balassa iskola bővítése, a gimnázium elhelyezése, ez a tervezett munkálatok első lépése. A Városi Könyvtár új épülete, áttelepítése a szigetről lesz a következő - és a pályázattal már erre is értékes megoldási módokat kapott a város. A kiírás szerint nem volt kötelező foglalkozni a térrel, a színvonalas pályaművek szerzőinek mégis természetes volt, hogy tervükben erre is megoldást adjanak. A pályaművek szerzői kétféle módot javasoltak, az egyik a tér tengelyét meg kívánta tartani, a másik valamilyen módon lezárta a hatalmas teret - éppen ezt tette az I. díjas terv (szerzői: Benárd Aurél, Fejérdy Péter, Natta Anikó, Pálóczi Tibor, Sárosi Zita, Bartók István) a kolonnád-soros, áttört tömbbel.

Jól érzékeltette a tervezők gondolatmenetét, mely pont ehhez a megoldáshoz vezetett, Benárd Aurél vetítettképes expozéja. Röviden bemutatta irodájukat (Fejérdy és Bartók Építészeti Kft.), ami kis cég ugyan, de gyakran kap egyházi megbízásokat. Majd elmondta, hogy a kiírás szerinti programnak megfelelő iskola az adott helyre nem fért volna el, de tervükben nem csak emiatt keresték a megoldási módot a tér lezárására, eleve szükségét látták ennek. Röviden elemezte a tér beépítésére született eredeti tervet, ami annak idején félköríves lezárással számolt (1820 - Kühnel Pál, később Packh János). Bár igen látványos eredeti rajzok, metszetek maradtak fenn a tervről, megvan annak a magyarázata, hogy közel kétszáz évvel ezelőtt miért nem épült meg - és mára már véglegesnek kell tekinteni a terv papíron maradását.

A tér lezárása, komponált befejezése most végre megoldást nyújt az oly régi befejezetlenségre. A kolonnáddal elképzelt, rajzos mészmárga kővel burkolt ház, mely természetesen nem épül közvetlenül a kétoldali tömbök mellé, két nagy áttöréssel még arra is alkalmas, hogy kapcsolatot adjon a tér mögötti városrész felé, mégsem magasodik ki annyira, hogy elvenné a Bazilika tömegének kibontakozását a látképben, amikor Visegrád felől közelítünk a hegyhez. A tervezők az épületben turistaközpont számára is helyet biztosítanak, ami az egyre bővülő kulturális turizmus szempontjából jó elképzelés. A könyvtár belső formálásához - a tér kiképzéséhez hasonlóan - tanulmányozták a történeti építészet példáit, és így arra a döntésre jutottak, hogy az olvasóterem dongafedésű lesz, például a zirci Apátság könyvtárát idézve.

A könyvtár tehát lezárja a teret, és mögötte áll a kibővített iskola, melynek tömege összhangban áll mind a meglévő beépítéssel, mind a könyvtárral - a két épület között kicsiny új városi terecske képződik. Mind a könyvtárépület áttörésein, mind az iskola sarkára komponált, kiemelkedő könyvtárteremből láthatóvá válik a Bazilika. Gond ugyanakkor, hogy a terv a meglévő tornaterem lebontását indítványozza, ám nincs hely annak pótlására.

Az első hozzászóló, dr. Prokopp Mária művészettörténész (ELTE) nem a tervről szólt, hanem elmondta, hogy eleve nem tartja szerencsésnek a kiírást. Véleménye az, hogy Kühnel és Packh eredeti tervét valahogy be kéne fejezni, hiszen ők annak idején magyar Vatikánt gondoltak volna létrehozni, és e hely fontos a magyar államiság miatt is. Az iskolát le kéne bontani, mert a teret nem lehet rövidíteni.

Szalai András, aki zsűritag is volt, azzal reagált, hogy Prokopp Mária felvetése nem reális, a vitaest témája eleve a pályázat ismertetése és értékelése. Az önkormányzat a pályázat kiírójaként tűzte ki a feladatot, és a zsűri meggyőzőnek találta a győztes tervet. A jelenlévők közül érezhetően mások is magát a kiírást kívánják bírálni, de ennek nem szívesen ad teret, az estet nem ezért hirdették meg.

Balázs Mihály építész szerint a feltett kérdésekre az első díjas terv kitűnő választ adott, a terv mindenképpen alkalmas a továbbgondolásra. Ám arra már a vitafórumra készülve gondolt, hogy nem tisztán építészeti beszélgetés folyik majd, és az elhangzottak pont ezt mutatják. Végső soron egyre többször juthatunk arra a következtetésre, hogy a városokat nem az építészek építik... Későbbi felszólalásában pedig még azt említette, hogy vitáink során mintha a szavak, fogalmak jelentése is mindenki számára más és más lenne, alig tudunk közös nyelven beszélni.

Karácsony Tamás esztergomi építész, zsűritag, valóban jól ismeri a helyszínt, korábban évekig az iskola mellett lakott. Ezért is határozottan állította, hogy a térrel foglalkozni kell, bár nem minden pályázó jutott erre a következtetésre. Voltaképpen ezt a hibát követte el a meglévő iskola tervezője is, sőt több más épület már régen ott áll azon a területen, melyen az íves lezárás kapott volna helyet. Többek között ezért sem reális a régi terv megépítése. A tér szerepe ugyanakkor mára alapvetően megváltozott, hiszen a kanonoksort is oktatási célra jelölték ki. E mai akaratra a terv nagyon jó megoldást nyújt, kérdés, hogy egyáltalán létezik-e olyan másik akarat, mely meg tudná valósítani a régi tervet.

Arnóth Ádám építész, a KÖH Műemléki Tervtanácsának elnöke, zsűritag, hasonlóképpen foglalt állást. Mindazonáltal hogy az 1820-1822-ben született terv formailag a maga idejében zseniális felvetés volt, különböző okokból mégsem épülhetett meg, és azóta sok építés már kimondottan keresztbe tett a megvalósításának. Ma éppen az a kötelesség hárul az utódokra, hogy méltó folytatást találjanak a tér lezárására, és erre kimondottan ráleltek az I. díjas terv szerzői. Kiemelte még, hogy mennyire jó elképzelés a turisztikai fogadóépület integrálása a kolonnádos könyvtár tömbjébe.

Golda János, tapasztalva az ellenérzést az esztergomiak részéről, köszönetét kívánta kifejezni elhivatott patriotizmusukért. A kiállítást értékelve hangsúlyozta, hogy nem csupán az első díjas terv, de számos helyezett munka is megfontolásra méltó, és kifejezte reményét, hogy ezen értékek hangsúlyozásával az ellenérzéseket hatékonyan tompítani lehet.

Kaposi Endre, esztergomi festőművész-tanár szerint az eredeti terv 80%-ban kész, ezért azt be kell fejezni. Véleménye, hogy az értelmiségi gondolkodást az különbözteti meg a technokrata gondolkodástól, hogy utóbbi csupán végrehajtja mások - nem egyszer hibás - elképzeléseit. Szerinte ez a terv idegen marad, ha elkészül. Szalai András határozottan visszautasította, hogy a pályázat győztes terve technokrata munka lenne, és a későbbiekben meglehetősen ingerülten reagált további felszólalásokra, melyek teljes értetlenségről, a probléma abszolút át nem tekintéséről, mindenféle építés zsigeri elutasításáról tanúskodtak.

Arnóth Ádám szerint, még ha el is fogadjuk, hogy 80%-ban kész a régi terv, áll mellette 20%, ami kimondottan rossz, abszolút nem igazodik az eredetihez. Most van itt a lehetőség arra, hogy jó mai megfogalmazásban épüljön mellé a hiányzó 20%.

A nagy érdeklődéssel kísért vitafórum jól mutatta, hogy mennyire szükség van ilyen rendezvényekre, sőt már a hasonló jelentőségű tervpályázatok előtt fontos lenne "beharangozó" ténykedést folytatni mind vitaestekkel, mind a média széleskörű felhasználásával. A konkrét esetben pedig minél hamarabb el kéne készíteni a győztes terv munkamodelljét, és lehetőség szerint azt odahelyezni a Bazilika meglévő makettje mellé - természetesen kellő nyilvánosságot adva az akciónak.

vm

'Volt Balassa Általános Iskola felújítása és átalakítása középiskola és városi könyvtár céljára' - Esztergom - a tervpályázat eredménye