Budafoki Közösségi Ház – Lombár Eszter diplomaterve
Lombár Eszter diplomaterve Budafok központjába készült, az egykori mozi telkére, mely jelenleg elhelyezkedéséhez nem méltó módon, kevésbé ideálisan kihasznált. A projekt várostervezési kutatáson alapul, melynek tanulságait felhasználva a cél Budafok funkcionális diverzitásának növelése és az elmúlt évek fejlesztéseinek megfelelő kiegészítése volt. A tervező szavai következnek.
Urbanisztikai kutatás
A kutatás a Borhegy és a történelmi városközpont területével foglalkozik, kitér a funkcióelemzés mellett a közlekedés, a közterületek és a kihasználatlan telkek vizsgálatára is. Ez a komplex csoportmunka adott megfelelő alapot a közös fejlesztési koncepciónkhoz, mely alapján kutatótársaimmal olyan telkeket választottunk ki egyéni diplomamunkánkhoz, melyeken egy-egy beavatkozás a legnagyobb fejlődési lehetőséget jelentheti. A városrész társadalmi diverzitásának növelése, a minden korcsoportnak megfelelő funkciók elérésének biztosítása, gyalogos központ kialakítása, a Duna kapcsolat erősítése és a megfelelő turisztikai és kulturális fejlesztés voltak az elsődleges céljaink.
Helyszín
A telken 2017-ig egy eredetileg moziként később kereskedelmi létesítményként üzemelő épület állt, melynek jövőjére változatos tervek készültek. Az elbontását követően az ezeket az ötleteket kiváltó hiány és érdeklődés továbbra is fennmaradt, így helyére egy városszerkezetbe jobban illeszkedő, a központot élettel megtöltő épületegyüttes terve készült el.
Mesterterv
A telken és környezetében készült mesterterv a jelenlegi közterületi viszonyokat rendezi és a funkcionális hiányokat tölti be. Az épületegyüttes magában foglal fedett-nyitott tereket, sportlétesítményt, irodaházat és kulturális létesítményt. Ezek tömegét és elhelyezését a városi szövetbe való illeszkedés és a jól használható terek kialakításának szándéka határozta meg.
Épület koncepciója
A régi épület, mint identitást adó elem, inspirált a mozi funkciójának visszahozásában is. Megfelelő léptékben és ideális kiegészítő funkciókkal ez egy olyan kulturális és közösségi színtér lehet, amely családias hangulatot biztosít a távolabb működő nagyobb mozikhoz képest. Emellett kiszolgálja a helyi növekvő művész társulatokat és környékbeli iskolákat, amennyiben előadó térre van szükségük. A kulturális funkciók kiegészítése egy kávézó/bisztró, amely szorosan együttműködik az eredeti funkcióval, segíti az üzemeltetést, és előadások/vetítések idején kívül is élettel tölti meg az épületet.
Tömegformálás
A tömegformálásnál a mestertervbe illeszkedve egy valamilyen szinten a teret körbeölelő, befele nyitó formát képzeltem el, amelyből tömegileg ki tud emelkedni a lelátóval rendelkező vetítő/előadó tér.
Ez alapján született meg az elképzelés az egyszerű téglatest és a kiemelkedő geometrikus tömeg összemetsződéséről, ahol a konzolos épületrész az azt körülvevő köztérrel is szoros kapcsolatban van.
Ez a bemetsző tömeg ad egy olyan formai identitást, amely a régi épületnél is, más jelleggel ugyan, de megjelent. A forma tehát részben a régi épület visszhangja, a funkcióbeli hasonlóság és a „landmark" képző tömeg hangsúlyozása révén.
Belső téralkotás
A belső téralkotásnál fontos irányelv az átláthatóság, illetve a kávézó, az előadó és a kiegészítő terek szoros együttműködése. Részben ebből ered a galériás kialakítás, mely az épületbe belépve egy reprezentatív, átlátható, fényes belső teret eredményez. A léptékhez illeszkedő családiasságot is ez az átláthatóság erősíti, hiszen nem egy nagy központról, hanem egy helyi, kisebb léptékű találkozási pontról beszélhetünk.
Tájolás
Mind a tömeg, mind pedig a belső téralkotásnál nagyban befolyásolt a bevilágítás kérdésköre. Az épület használati szempontból északi irányba nyit, így a közösségi, vizuálisan is arra nyitó helyiségeket az északi homlokzati oldalra pozícionáltam. Ez felveti a kérdést, hogy hogyan lehet megfelelő mennyiségű természetes világítással ellátni őket. A galéria tehát nem csak a térképzés, hanem a természetes bevilágítás alapján is előnyös döntés.
Alaprajzi elrendezés
Ahogy a térérzetnél, az alaprajz elrendezésben is a következetesség és átláthatóság volt az elsődleges szempont.
A földszinti előtér és a kávézó egy légterű, belsőépítészeti eszközökkel elhatárolt helyiségek. Ez az épület reprezentatív tere és ez adja meg a térrendszer koncepciójában megfogalmazott átláthatóságot is a dupla belmagassággal. A kávézó konyhai háttérhelyiségeit és a mosdóblokkot egyberendezve a déli homlokzatra húztam, ezzel erősítve a tömb belső köztere felé nyitást. A lelátó az előcsarnokból nyílik, ez közvetlenül hívogatóvá teszi az eseményeket. Az előadótér alkalmas mozivetítésekre és művészeti előadásokra is, emellett akár nagyobb rendezvényekhez is kibérelhető. Ez a multifunkciós tér teszi lehetővé az épület kihasználtságának növelését.
Az előadó leválaszt az alap tömbből egy kisebb részt, itt kap helyet a fölszinten a színpadi háttérhelyiségek együttese és a művészbejáró, az emeleten pedig az üzemeltetési irodák és gépészet. Elmondható tehát, hogy az előadótól nyugati részen vannak a dolgozói terek, a keletin pedig a közhasználatúak.
Az emeleten körbejárható a galéria, a keleti végében három egybenyitható helyiség nyílik, melyek foglalkozások tartására alkalmasak.
Lombár Eszter