A budai vár díszvilágítása
A budai vár meghatározó nappali látványát a különböző korokban épült díszvilágítások megpróbálták súlyának megfelelően kezelni. Már a díszvilágítás hőskorában megvilágították a Mátyás templomot és a Halászbástyát, továbbá a várpalota központi traktusát, a kupolával.
A budai vár meghatározó nappali látványát a különböző korokban épült díszvilágítások megpróbálták súlyának megfelelően kezelni. Már a díszvilágítás hőskorában megvilágították a Mátyás templomot és a Halászbástyát, továbbá a várpalota központi traktusát, a kupolával.
A háború után sokáig romokban hevert a palota, de a viszonylagos újjáépítést követően 1970-ben, soha nem látott teljességben, épült meg a díszvilágítás (1. kép).
Kis iróniával azt is mondhatnánk, a díszvilágítások maximális élettartamát is igazolva, 30 év múlva, 2000-ben vált esedékessé a rendszer újbóli teljes rekonstrukciója.
Az akkor két ütemben átadott, ma is látható díszvilágítás több újdonságot hordozott. Először teljesedett ki a látvány a Gellérthegy és a Nap-hegy felé néző oldalakra, a paloták mellett körben a várfalakat, a bástyákat is kezelte, és a világítás a belső udvarok, szobrok esti megmutatására is törekedett. Ez utóbbi eredményezte azt az azóta „iskolaként" is számon tartható lépcsőzetes, tagolt világítási struktúrát (2. kép), melyet számos más épület díszvilágítási kialakításánál is követtek (esztergomi bazilika, új Nemzeti Színház, stb.).
Ennek a világítási módnak a megalkotásához persze kellettek azok az újszerű világító testek, melyekkel az elképzelt világítást meg lehetett valósítani. Ilyen kuriózumnak számítottak a többféle optikával rendelkező járószintbe süllyeszthető lámpatestek, a kis méretű, de viszonylag nagy teljesítményű, a homlokzatokon feltűnés nélkül elhelyezhető fényvetők, és az olyan igen keskeny vonalas jellegű lámpatestek, melyek a párkányok fölé elrejtve is képesek voltak a ballusztrádok egyenletes megvilágítására.
Az egyszerűnek tűnő palota homlokzatok, várfalak világítása sem a szokásos módon történt. Ahol oszlopot lehetett állítani, csak az itt tradicionálisnak számító „Budavár" oszlop- lámpatest kombináció jöhetett számításba, és törekedni kellett a díszvilágítási fényvetők elrejtésére. Ekkor született meg a Góliát nevű Budavár kombinált lámpatest, melyet a közvilágítási funkció ellátása mellett a magába foglalt fényvető díszvilágítási célra is alkalmassá tett (3. kép).
És, hogy milyen lényeges volt a már említett kis méret azt a 4. kép is bizonyítja, mely egy lőrésbe szerelt Superlight fényvetőt mutat.
A Budavári palota díszvilágítási sikere vitathatatlan, számos külföldi előadás, publikáció is hivatkozott rá, és jelenleg a budapesti dunai panoráma leghatásosabb látványa. Ezt nem csak méretének, súlyának köszönheti - hiszen a több mint 1100 lámpatestet tartalmazó berendezés Magyarország legnagyobb díszvilágítása - hanem a már említett többféle és többszínű világítási módnak is. A világítás ugyanis megfelel a távoli nézőpontokból, Duna-part, Gellérthegy (5. kép), Nap-hegy stb. szemlélők igényeinek is és a Hunyadi – vagy az Oroszlános udvaron sétálók elvárásainak egyaránt.
Ezt a különféle világítási megfelelést több mint húsz-féle lámpatesttel és igen széles teljesítmény skálájú fényforrásokkal lehetett megoldani. A legkisebb teljesítményű fényforrások (5 W) a vonalas jellegű Agabekov típusú lámpatestekben sorakoznak, míg a kupolát 1 kW nátriumlámpás Olimpia fényvetők emelik ki.
Az önmagában szép és kiteljesedett palota látványa azonban újabb hiányérzetet kelthet. Felborult a korábbi egyensúly a várpalota és a Mátyás templom – Halászbástya együttes között, továbbá kapcsolat nélkülinek tűnik a két súlyponti létesítmény.
Az előbbi kérdést részben orvosolhatja a Mátyás templom új díszvilágítása (melyet egy másik cikkünk taglal), ami azonban csak a Halászbástya díszvilágítási megújhodásával együtt képes fajsúlyosabban megjelenni. Ezt a hangsúlyt növelheti a nappal jelentős látvány-tényezőnek számító Hilton szálloda visszafogott, de tömegét határozottan kirajzoló megjelenítése. A szálloda díszvilágításáról egyébként már évek óta vita folyik, de előbb-utóbb megkerülhetetlenné válik valamilyen szintű megvilágítása. A két vári épületegyüttes közötti díszvilágítási kapcsot kétféle módon is meg lehet teremteni. Az egyszerűbb, és magától értetődő megoldás a várfalvilágítás továbbvitele a siklótól a Halászbástyáig. A másik a közbenső épületek megvilágítása.
A 6. kép tanúsága szerint ebben az irányban is történtek lépések. A Sándor palota már az évtized elején esti megjelenítést kapott és tavaly karácsonyra a frissen felújított Ybl-féle Lánchíd-palota díszvilágítása is elkészült. Ugyancsak foglalkoznak a Dísz tér közvetlen bejáratánál újjáépítés alatt álló Ybl-villa díszvilágítási kialakításával is.
Ugyanakkor a Várszínházhoz kapcsolódó kolostorépület világítása, melyet viszonylag kis ráfordítással meg lehetne oldani, érthetetlenül régóta húzódik. Pedig a főváros díszvilágítási listáján szerepel, 14 budavári társával együtt. Hozzá kell tennem, hogy ezek közül a kolostorépület és a Hilton szálló mellett csak a Magyar Országos Levéltár épületének díszvilágítása lesz távolról is látványalkotó elem. A többi hiányzó díszvilágítás a váron belül van és az ottani turisták örömére szolgálhatna. A közeljövőben várható egy olyan, a Szentháromság tér és környékének rendezésével foglalkozó terv születése, mely díszvilágítási fejezetet is tartalmaz majd. Ennek eredményeként olyan híres szobrok díszvilágítása készülhet majd el, min a Szent István szobor, a Szentháromság szobor, a Hadik András szobor vagy éppen XI. Ince pápa szobra. Az épületek közül pedig a szándékok szerint világítást kapna a hajdani egyetemi kollégium épülete és a Régi Budai Városháza is.
Az itteni díszvilágításokra a visszafogottság a karakterisztikus kiemelések lesznek a jellemzőek, amint azt a 7. képen látható régi városházi épület esti látványa is bizonyítja. Ez a világítás egyelőre csak képen létezik, de remélhetőleg a közeljövőben valóság lesz.
A Szentháromság tértől tágítva a kört, több szép palota és szobor érdemelne díszvilágítást. Előbbiek többsége azonban magánkezdeményezéseken, szándékokon múlik. Egységes díszvilágítási kép megfogalmazására a vár polgári negyedében aligha van szükség, a berendezések inkább a korhű, romantikus hatású, melegsárga fényű közvilágítás hangulatát egészítenék ki.
A vár északi lezárását jelentő Bécsi kapu és Kapisztrán terek díszvilágítási kialakítása folyamatosnak tekinthető. A már említett levéltári épületen kívül derítést érdemel a jelenlegi városháza épülete, és feltétlenül át kell építeni, a megszületése óta mindenkit irritáló, Bécsi kapu téri evangélikus templom díszvilágítását. Ugyanakkor a Bécsi kapu és a Magdolna torony jelenlegi látványa elfogadható, és az itt megvalósult berendezések közül a Kapisztrán Szent János szobor díszvilágítása (8. kép) például szolgálhat a közeljövőben tervezett várbeli szobrok megvilágításához.
Ha e rövid eszmefuttatásban vázolt díszvilágítások megvalósulnak, akkor a 9. képen mutatott, Margit-hídról fényképezett esti panorámát nem kell a Gellérthegy és a Budavári palota látványaival lezárni, hanem ki lehet szélesíteni az teljes budai vár egészére.
Deme László
műszaki igazgató
Lisys Fényrendszer Zrt.
Megoldandó világítástechnikai feladata van? Válaszolunk.