A hercegszántói zárdaiskola új élete

Milyen esélyei vannak a feltáratlan, a figyelem fókuszától távoli építészeti örökségnek? Pusztulás, átalakítás, állagmegóvás vagy szakszerű értékmentés. Egy art deco stílusjegyeket mutató, százéves iskolaépület története, építészeti értékei és kulturális célú újrahasznosítása.

A két világháború közötti építészetünk sajátos példája a hercegszántói zárdaiskola[1], amely új életszakaszába lépett 2023 őszén. A szomszédos telken új, korszerű általános iskola épült[2], a régi iskola így megüresedett, de kulturális célú felhasználásával továbbra is a falu fontos közintézménye maradhat. Az épületben Szurcsik János[3] festőművész életművéből rendezett állandó kiállítás nyílt ezév szeptemberében, később a falu neves szülötteit[4] bemutató emlékszobákat is kialakítanak benne. Emellett a tervek szerint rendezvények és nyári művésztelepek helyszíne lesz az épület és ősfás kertje; az új funkciók szakaszosan, a felújítás előrehaladta szerint költöznek be a terekbe. A finanszírozást a falu önkormányzata pályázati támogatásokból igyekszik biztosítani. Elsőként a földszinti Szurcsik Képtár készült el, a felújítás azonban még itt is folytatódik az emeleti szint és a külső felújítása mellett.

Az 1925-ben felszentelt egykori zárdaiskola épülete a déli határszélen fekvő, háromajkú (szerb, horvát, magyar) falu patinás, központi fekvésű, eddig kevéssé méltatott helyi nevezetessége. 100 éve fogalmazódott meg a gondolat, hogy egy új, tágas, világos, modern iskolaépületet kapjon a falu. Az akkori kormányzat az iskolaépületek országos hálózatát építtette föl, a kor építészeinek méltó feladatot kínálva. A századforduló iskolaépítési előzményei folytatódtak, különös gondot fordítva az addig elhanyagolt alföldi körzetek, a tanyavilág és a kistelepülések korszerű iskolarendszerének megteremtésére. Tanfelügyelők járták az országot, hogy az oktatási körülményeket felmérjék és javaslatokat tegyenek a megfelelő megoldásokra. Az állami népiskolák építése mellett az egyház is bekapcsolódott az iskolahálózat fejlesztésébe.

A hercegszántói iskola megépítése is ebbe a hullámba illeszkedett, sőt, megelőzte az 1926-os népiskolai törvény megszületését. 1922 nyarától többször megfordult Hercegszántón Faragó János királyi tanfelügyelő, aki a faluban működő egészségtelen, szűkös korábbi elemi iskola helyett egy tágas, többtantermes épület megépítésére tett javaslatot. Az építésre Gadits Béla műszaki tanácsos alapterve s számításai szerint pályázatot írt ki a település és a kivitelezést „a legolcsóbb egyszersmind legmegbízhatóbb cégre: Engler és Kóbor Ferenc építészekre" bízták 1924 áprilisában.[5] A zárdaiskola 1925 tavaszára el is készült.[6] A bátaszéki, később bácsbokodi építőmester, Kóbor Ferenc mint tervező-kivitelező a környék számos épületén dolgozott, lakóházakat, középületeket, főleg iskolákat tervezett, kivitelezett.[7]

Az új iskola építéséhez a kalocsai érsekség jelentős összeggel, 13 vagon búzával – azaz 400 millió koronával – járult hozzá,[8] és a környék több iskolájához hasonlóan, az oktatást a Szegény Iskolanővérek apácáira bízta. Az iskola építésével egyidejűleg, az odaküldött “iskolanénék" részére zárda létrehozását is elrendelték. Az akkori kalocsai érsek, gróf Zichy Gyula dr. számos építkezés támogatója volt, a Bácskában tett 1925-ös bérmakörútja során felszentelte a hercegszántói zárdát és átadta a közösségnek a frissen megépült zárdaiskolát is. Régi képeslapok tanúsága szerint a homlokzaton a Róm.Kath.Elemi Népiskola felirat állt, amit a háború után lebontottak.

A közel észak-déli tájolású főépület egyemeletes, a hozzá derékszögben illeszkedő keleti szárny földszintes, a két épületrész L alakban tágas belső udvart övez. Az emeletre kerültek annak idején az apácák szobái és a kápolna, míg a tantermeket a földszinten alakították ki.

Az épület jellegzetes stílusát az art deco elemek egyszerű, népies-barokkos változata adja.  Nyugodt, racionálisan tagolt tömegével, funkcionalitásával az iskola modern benyomást kelt. Visszafogott díszítése elsődlegesen az ablakokon jelenik meg. A két szintet átfogó, az ablakokat függőlegesen sávba kötő struktúra és az ablakokat vízszintesen is összekötő hangsúlyos szemöldökpárkányok gyakori art deco építészeti megoldások, amit az épület elkészültekor festéssel is kiemeltek. Az eredeti fotón látható, hogy a külső falak felületeit játékosan tagolják a kötött ablakstruktúráktól elkülönülten kiosztott ovális ablakok, az íves szemöldökpárkányok, illetve a dél-nyugati sarok felől, csak az emeleten elhelyezett hármas ablakok.

Az eltelt évtizedek alatt történtek ugyan átalakítások, de tömegében, főbb díszítőelemeiben az épület megőrizte eredeti formáját. A zárda megszűnése után az emeleten is tantermeket alakítottak ki, a nyugati homlokzat ovális emeleti ablakát a szomszédos ablakokhoz igazították; az ugyanezen homlokzat déli sarkánál lévő hármas ablakot a párkányzat meghagyásával befalazták. A legutóbbi átalakítás során erre a hosszanti homlokzatra, a középtengelyben egy földszinti ablak helyén bejárati ajtót nyitottak, fölötte esővetővel, később az ablakokat a régi osztást követő, szigetelt ablakokra cserélték. Eredetileg az épülettel összhangban tervezett, masszív pillérekkel és ráccsal tagolt, falazott kerítés vette körül a zárdaiskola telkét, a bejáratokat az udvar felől alakították ki. A háború után a kerítést elbontották és csak a homlokzat síkját folytató szakaszban rekonstruálták.

A nyugati homlokzat középrizalitjának lapos ívű oromzata mellett különösen jellegzetesek a nyeregtetőkre merőleges északi és keleti homlokzatok oromzatai. Ezek az oromzatok adják az épület egyedi karakterét. A két hasonló, lépcsőzetesen, két-két konkáv ívvel kontúrozott oromzatot fölül ugyancsak konkáv ív zárja. A párkány közbeeső, derékszögű kiszögellései bábos díszítést kaptak egykor, ami mára ugyancsak hiányzik. 

A nyeregtető elé épített oromzat külső szélein szögletes és ívelt elemekkel szabadon tagolt. Ez a motívum az északi, német és németalföldi, illetve a lengyel és cseh városi házaknál is évszázadok óta igen gyakori, Angliában holland stílusú házaknak nevezik. Magyarországon a hasonló északi, nyugati példákat követő városi lakóházakon, de a falvak egyszerű parasztházain is megtaláljuk az oromzat – parasztbarokként is emlegetett – hol konkáv, hol konvex ívekkel, kiszögelésekkel tagolt sziluettjeit. Előképük a reneszánsz és barokk templomok homlokzatán megjelenő oromzat, amit aztán kastélyoktól a magtárakig, és egyszerű parasztházakig megtalálhatunk. Az ilyen típusú oromzatokra Bácskában a kibli elnevezést használták, elterjedésüket a német származású építőmestereknek tulajdonítják.[9]

A historizáló, középkori északi építészetből példát merítő 19. századi német építőművészet, illetve a szecesszió különböző irányai is szívesen alkalmazták a tagolt, sokszor egyedileg formált oromzatokat. Az összetett tetőszerkezetű villák, városi bérházak és középületek (városházák, iskolák, stb) a nyeregtető két végének lezárása mellett vagy helyett a homlokzaton, a bejárat fölé elhelyezett fióktető díszes lezárására is építettek ívesen tagolt kontúrú oromzatokat. A szecessziós magyar építészetben mint hangsúlyos motívumot alkalmazták Lechner és követői is.

A hercegszántói zárdaiskola szép példája a hangsúlyos oromzat letisztult alkalmazásának 1925-ből, az épület végső formáját köszönhetjük akár a pár évre Bajára kinevezett Gadits Béla mérnök, műszaki tanácsos alaptervének, vagy az építkezéssel megbízott és a környéken sok megbízást teljesítő, tervezéssel és kivitelezéssel egyaránt foglalkozó Kóbor Ferencnek. (Díszes oromzattal készült lakóházaira példa Puhl Ferenc háza Katymáron és az Ulrich-Csauser ház Bácsalmáson.)

Az új iskola mellett a régi iskola újjászületése révén új kulturális intézménnyel is gazdagodik a falu. Az új funkciók bevezetése nem jár nagy átalakítással, a felújítás jelenleg a fizikai állapot frissítéséről, korszerűsítéséről szól. Az épület eddig megőrződött értékeire azonban feltétlenül vigyázni kell, hisz korának jellegzetes, értékes építészeti emléke. Ha anyagi lehetőség nincs is komolyabb beruházásra, egy minimál programot ki lehet alakítani. Fontos lenne a külső, architektúrát hangsúlyozó festést igényesen kivitelezni, a kerítést az eredeti elemek alapján kiegészíteni és a homlokzat felújításánál a hiányzó oromzati bábokat rekonstruálni építész szakember bevonásával. Az iskola régi tágas udvarát érdemes volna megőrizni központi fekvésű közösségi kertnek, hűsölő ligetnek, rendezvények, nyári művésztelepek szabadtéri helyszínének, a félévszázados nagy fák mellé újakat ültetve, egyik sarkában szolid játszótérrel, hintával, padokkal.

A kismesterek építészeti munkái fontos emlékei hazai építészetünk történetének. Hiteles, szakszerű felújításuk, megőrzésük, újrahasznosításuk fontos feladatunk. A magas építőművészet leszivárgó hatásában keletkezett, helyi jelentőségű épületeinket a tradíció, a múltunk megbecsülése és az esztétikai környezet védelme miatt is érdemes felértékelnünk és méltóképpen megőriznünk, amíg még lehet.

Sz. Molnár Erika
művészettörténész

[1] Helyi védettségű épület, Dózsa György út 10.
[2] Az országos beiskolázású Hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Kollégium. Az intézmény épületei két fázisban, óvoda és kollégium 2012-ben, majd a tantermek, konyha és ebédlő 2022-ben készültek el.
[3] Szurcsik János, hercegszántói születésű festőművész, Munkácsy-díjas, Érdemes Művész
[4] Albert Flórián és Villányi Zsigmond sportolók emlékszobái
[5] Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Egyhazkozseg_iskolaszek_Parochia_Schola, Hercegszanto_Isksz_JKV_1917-1936_vol_512_0023
[6] Az iskolaszék 1925. március 26-i jegyzőkönyve szerint a királyi tanfelügyelő örömmel fogadta “az új iskola felépülését, osztályainak helyes elrendezését, beosztását és azt, hogy a követelményeknek mindenben megfelel." Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, u.o. 1917-1936_vol_512_0024 
[7] Munkáiról hírt ad a Vállalkozók Lapja több korabeli száma, illetve P. Szojka Emese in.: Néprajzi értesítő 76. évfolyam, 1994. 1. Az 1994. május 26–27-én Szegeden tartott muzeológus konferencia előadásaiból • A falusi ház és berendezésének alakulása Bácskában. A változások 20. századi formái Katymár példáján / P. Szojka Emese = 76. évf. 157–176., ill., 14 ábr., bibl. 175–176., Deutsche Zsf. 163. o.
[8] Zichy gróf érsek bérmakörútja Bácskában, Dunántúl, 1925. október 8. 4.o.
[9] Eredetét, bácskai elterjedését elemzi BESZÉDES VALÉRIA: Hol volt... ■ Néprajzi és műemlékvédelmi tanulmányok, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta 2011, 64., 65., 142., 218., 219.o.

Szerk.: Borenich Levente