A legapróbb részletekig - művészet és rend egy házban

@liquideyes: Örülök, hogy megjött a főitész szava: a ház rendben van, a többiek csak pufognak. Mondjuk ez nem hiányzott, mert köszönjük, jól elvoltunk a tervezőkkel, pufogva. A ház pedig - amint azt első hozzászólóként már írtam - nekem is tetszik.

@onodi.andras: A rejtvény viszonosságra sarkall. Aki a tervezők közül megírja, hogy a külső feljárati lépcső melletti terasznak hogy lehet, hogy nincs oldalkorlátja, megkapja tőlem a "Pajkos építész" 1912-es karácsonyi számát. A választ "Másodszor kérdezem" jeligére kérem, a kiadóba.

@Pákozdi Imre: Rákérdezhetek? Eredetileg azt hiszem azért nem került oda korlát, mert csúnye lett volna. Később galád terveink között szerepelt, hogy onnan zúdítjuk a mélybe a helyi építési osztály küldöttét, aki a használatbavételi eljárás szemléjénél valahol hibát mer találni. A szemlén végül nem voltunk jelen, a legenda szerint a háziasszony pedig két hatalmas kaspóval hiúsította meg merényletünket. Onodi András | ZOA Építész Iroda

@onodi.andras: hasonlóan cinikus humoros, az építész hivatás felelősségének mélyrétegeiben megferedőző válasz reményében kérdezem én is _ismét_, most egyszerűsítve (mert fentebb _pont_ a kérdésre nem sikerült válaszolni, csak arra amit nem kérdeztem): „miért nincs EGYETLEN rendes előtető vagy védelem sem egyik nagy megnyitás (értsd: nappali, két irányban) előtt-felett sem?... tavasszal-ősszel hogy lehet belakni ezeket a helyeket? (és a főbejárat:) hogy lehet ide esőben hazaérni?” (értsd: miért nincs ember-méretű előtető?) bónusz: mekkora az udvar, milyen széles a telek déli irányban? csak mert az épület nagyon határozottan és egyértelműen határolódik el tőle, gyakorlatilag semmi nem nyílik ide a wellnessen és egy (fedett terasszal valóban erősen megünnepelt) közlekedőn kívül.

@másik: Kedves Endre! -A tömegformálás lényege az, hogy nem additív módon operál, azaz nem toldozgattuk az egészet, hanem elvettünk belőle. Így alakult ki a szülők és az étkező terasza valamint a gyalogos főbejárat visszaugrasztott része is. Nem teljesen értem, hogy a nagy terasz, ami közel 20nm az Ön ízlésének miért nem rendes? A belakás szó alatt mit ért? -A gyalogos kapu felett 1 méteres tető van, fent fsz-en a bejáratnál 70cm. Ha valaki valami miatt véletlenül gyalog jön haza, akkor a buszmegállótól ideérve garantáltan bőrig ázik. -A nappali déli homlokzata és a kerítés között kb 5 méter van. Utána a szomszéd kertje jön, ami még üres. Az szempont volt, hogy a nappalit ne nyissuk közvetlenül erre. A nappali mögött az udvar kitágul. Ez a nagybetűs kertrész. Itt a füves rész talán 150-200nm lehet. Remélem sikerült választ kapnia kérdéseire. Onodi András | ZOA Építész Iroda

@Pákozdi Imre: Pákozdi úr! Csak a teljesség kedvéért, mert valóban nem reagáltunk az első észrevételeire: Az étkezőben lévő sárga asztal 90cm széles, csak a nagy látószög miatt tűnik olyan torznak. Onodi András | ZOA Építész Iroda

@onodi.andras: Rákérdeztem, értem. Azért hagyták korlát nélkül a mélység felső peremét, hogy az ezt kifogásoló hivatalnokot ott, illetve onnan.... Kisded még nem zúdult ott alá?

@onodi.andras: A 90 centi, az bensőséges, ráadásul pont annyinak saccoltam, amikor - fentebb - megkifogásoltam. Bár nincs izgalmasabb, mint a velem szemben étkező szájának illata, látványnak meg a borotvált szőrtüszői.

@onodi.andras: köszönöm a választ - érdemes tehát többször kérdezni, a harmadikra általában megjön az elsőhöz tartozó reakció ;). a teraszdolog viszont csak a másodiknál tarthat, így ezt tovább nyomom: semmi olyasmit nem mondtam, hogy 'nem rendes' valamelyik nagy terasz -- ennek ellenkezőjét volt szerencsém állítani (az ehhez tartozó kérdéssel), azaz: ha _két_ ekkora (bizony: 'rendes', nagy, jókora) terasz nyílik a nappaliból kétfelé, akkor nem érdemelt-e volna meg legalább az egyik egy rendesebb előtetőt? tavasszal-ősszel az eső, nyáron a nap ellen igazán természetes védelem (lett volna); van egy fogadásom, hogy idén nyáron már meg fog jelenni legalább a belső oldalon egy felcsavarozott, mondjuk ponyva előtető. (ezzel szemben a pici ajtókkal valóban a külső térbe is nyíló közlekedőt fedett terasszal megünnepelni... hát: furcsa viszonyulás a külső terekhez...) ezt értem amúgy a belakás szó alatt: mennyire és milyen konforttal használható egy tér - a terasz remek átmenet lehetNE kint és bent között -- ezzel most nem kíván élni, sőt: a dolog ha jól látom úgy működik, hogy az árnyékolást egy külső lamellarendszer biztosítja. jól érzem hogy ha ez le van eresztve, akkor se ki se be (már közlekedésileg)? ha így van, akkor tovább csökken a terasz használhatósága: télen azért nem megyek i mert hideg van, nyáron, mert az árnyékoló lamella nem enged, ősszel-tavasszal meg mert nincs esővédelem...

@másik: Érdekes gondolatmenet. Köszönöm a kritikát. Az, hogy a térszervezés ennyire egyszerű és tiszta nem tudom, hogy valóban a ház értékeinek rovására megy-e, attól azonban óva intenék, hogy egy családi házat egy kislakással akármilyen szempontból összevessünk. Onodi András | ZOA Építész Iroda

@onodi.andras: bocsánat: nem 'tiszta', hanem 'szimpla' térkezelésről beszéltem - van különbség. :) az 'óva intés' hogy értendő?... ;) miért ne lehetne összehasonlítani két lakókörnyezetet? két téri világot? azok gazdagságát? problémakezelését? hacsak az attól való félelem okán nem, hogy az egyik alulmarad - a területi és anyagi fölények ellenére. avagy? mert másra tényleg nem tudok gondolni... az összevetés azonban tervezői oldalról is érdekel: vajon a tervezők érzik-e azt a gazdagságot, ami praktikum, téri hierarchia, az ennek megfelelő okos odafigyelési 'arányok' tekintetében kiolvasható a kis földszinti lakásátalakításból. de mindentől függetlenül is _tényleg_ érdemesnek gondolom tanulmányozni - és igen, sőt nagyon: összevetni is. (de tényleg: miért nincs EGYETLEN rendes előtető vagy védelem sem egyik nagy megnyitás, terasz előtt-felett sem?... tavasszal-ősszel hogy lehet belakni ezeket a helyeket? hogy lehet ide esőben hazaérni?... illetve miért akar - látható erőlködéssel és többletköltséggel /ld. a nappali kútmélységű alapozását/ - vízszintes platót gyártani a szövegben többször is hangsúlyosan előkerülő erős lejtésre?... a gyerekszobák előtti kb. 90 centis terasz - bocsánat: max kilépő - meg _tényleg_ panel-lépték... stb stb.)

@zapata: Talán nem voltam világos - nem tartom böhöm nagynak a házat, de a tapasztalatom az, hogy 200 négyzetméter fölött kell egy bentlakó háztartási alkalmazott... a szuterén kialakítása is erről árulkodik. Ez nem szégyen. A lakás alaprajzában lévő aránytalanságok számomra sokkal zavaróbbak. Nem tartom meggyőzőnek azt, hogy a tulajdonos szabad kezet adott a tervezőnek... Nem emlékműről, hanem egy használati tér-kapcsolatról van szó. Az unortodox csomópontokról éppen ma meséltem egy barátnőmnek, akit végigvezettem Tel-Avivon, és a Bauhaus házak gyors erodálásának okait ecseteltem: az egyenes vonal bűvöletében a ház fennmaradásához szükséges részleteket is lehántották, csak erről elfelejtették értesíteni a vizet, a szelet és a napot... Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

@EMA: Kedves Hozzászólók! Szégyen, nem szégyen,bent lakó alkalmazott nincsen. A tulajdonos nem adott nekünk szabad kezet, inkább úgy fogalmaznék, 1 évet szántunk a tervezésre, az ismerkedésre. A tulajdonos nem tervezett-ahogy az lenni szokott-, hanem az igényeit akarta minél jobban megértetni velünk. Ha az alaprajz aránytalannak is tűnik, a legfontosabb, hogy bevált. A tulajdonos szereti a házat, kívül, belül. Nem a mi, hanem az ő ízlését tükrözi, amit lehet szeretni vagy nem szeretni. Biztosan vannak rajta hibák, de egyelőre a műszaki megoldásokkal sincsen semmi probléma. Én is kiváncsian várom, hogy öregszik a ház,milyen érzésekkel fogok ránézni 10-20 év múlva. Bauer Polla

@pocska: Bocsánat, én csak a cikk szövegéből szereztem az információmat: "A belső világ kialakításában is szabad kezet kaptak a tervezők" Azzal semmi gond, hogy ha egy ház a kliens izlését tükrözi - és amikor erre azt mondtam, hogy kivagyi divat-design, akkor nem a tervező vagy a megbízó izlésvilágát becsméreltem, csupán megjegyeztem, hogy a lakótér sokat elárul a benne lakókról. Természetesen, az a legfontosabb, hogy a tulaj érezze magát jól a saját házában, de attól még a ház funkcionális elosztása lehet aránytalan. A tervezőnek, éppen a nagyobb szakmai tudása, tapasztalata okán kötelessége felhívni a figyelmet bizonyos összefüggésekre, persze, ha maga is tisztában van azokkal. Egy jó lakástervező (nem lakberendező) majdnem olyan jó pszichológus is kell legyen, mint építész, azért, hogy a megrendelő vágyait és valós igényeit hosszú távra ki tudja elégíteni. A külső csomópontok működőképessége nem egy-két év alatt dől el, de bízzunk benne, hogy nem lesz probléma. Csak aki már sok évet eltöltött az építőiparban az tudja, hogy csodák ezen a területen nincsenek, a tökéletes funkciót felülíró esztétizálás egy idő után bumerángként visszaüt. Nem árt ezzel számolni. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

@EMA: Jókat derültünk azon, amikor pl. a hg-n "gennyedző tájsebnek" titulálták a házat. Ott tudtuk, hogy nem volt szükség dialógusra. Némileg meglep, hogy Ön ezt itt igényli. Annál is inkább, mert a hozzászólásaiban egyetlen kérdőjelet sem látok. Annál több kijelentést, olyanokat, amiket nem csak a szövegből és a fotókból vett. (cseléd, kivagyiság, elkényeztetettség, szerkesztői szándék, wtf...?) Feltételezem, hogy megnézte a rajzokat - Én is remélem, hogy nem lesz baj a csomópontokkal. Minden tiszteletem a kora előtt, és kérem, hogy most Ön ne érezze magát megsértve: Ezt kevés érvnek érzem amellett, hogy az épületszerkezeteket - amelyeket a lehető legjobban megoldottunk - egy ilyen ház esetében miért ne lehetne alárendelni az esztétikának? Az alaprajz aránytalanságaival kapcsolatban szeretném megvédei a tervünket: A nagy fürdőszoba nem csak a szülőké. Csak itt van kád, és ezt a gyerekek is haszsnálják. Az itteni wc-t pedig a wellness-helyiséget és a teraszt használók is igénybe vehetik. A garderobehelyiség kétlépcsős: ezért a jelenlegi is óriási. Az alsóruházat került a fürdő-háló közé; zakó, öltöny kabát a terasz melletti folyosón - A ház funkcionális elosztásában nincsen semmilyen aránytalanság. Onodi András ZOA Építész Iroda

@onodi.andras: Nem én igénylem a dialógust, hanem azt hiszem, hogy a magyar építésztársadalomnak lenne nagy szüksége arra, hogy szavakban is tudjon kommunikálni. Kétségtelen, ezért én teszek is, nem csak írok erről - http://podo-pro.hu/fokusztema-epiteszeknek/, http://podo-pro.hu/ujrapozicionalva/, vagyis a felvetéseim sokszor provokatívak. A dialógust nem úgy gondolom, hogy a szemlélő kérdez, az építész meg kioktatja... ezért ritkán kérdezek. De ahogy látom, a módszerem működik, mert Önök belemennek azokba a részletekbe, amelyek fontosak lennének a ház megértéséhez. Jól feltételezi, alaprajzokból tájékozódom, és nem vesznek le a lábamról a legjobb fotók sem, ha az alaprajzot furcsállom... A garderobe esetében nem arra gondoltam, hogy miért nincs kétszer ennyi szekrény - a garderobe-szoba, mert ennyi hasznos alapterületnél igazán nem lehet probléma, olyan helyiség is lehet, amiben öröm öltözködni, nem pedig csupán ruharaktár. A kor nem erény és nem hiba, nem tudom, hogy miért sértődnék meg, viszont az évek során az ember tapasztalatot szerez, és látja, hogy egy nagy gonddal megépített épület miként mehet tönkre. A Bauhaus előtt számoltak az esővel, nappal, széllel, hóval, azóta nem divat, pedig ezek a lényegtelen dolgok csúnyán beleszólnak abba, hogy mi lesz a házzal 10-20 év múlva. Ennyit a korról...:) Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

@Pákozdi Imre: A drámai hálószoba egy gyerekszoba... ma már az elkényeztetett gyerekek nem alszanak 80 centi széles "priccsen", illetve a kamaszgyerekek első kívánsága, hogy széles ágyuk legyen... Nyilván szerkesztői szándék volt az, hogy lakóház témakörben a hétvégén három cikk is megjelent, három különböző szemléletet tükrözve. Talán nem illendő hozzászólnom ehhez, hiszen a három közül az egyik az én cikkem, vagyis már letettem a voksok valami mellett, de ez a ház annyira irritál, hogy nem tudom visszafogni magam...:) Annál a mondatnál akadtam ki, hogy "A szinteket összekötő, kevésbé szerencsés, húzott karú lépcső a helyhiány számlájára írható." 320 m2-es netto szintterületnél helyszűkéről beszélni elég furcsa megállapítás. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a tulajdonos lényegtelen funkciónak tartotta a szintek közti átjárást. A szuterénben lakó cselédnek (mert ekkora ház rendben tartásához és a ház kialakításából nyilvánvaló életformához hozzá tartozik a házban lakó háztartási alkalmazott, akár bevallják, akár nem) nem kell kényelmes lépcső, a műgyűjteményt sem kell mindenkinek látnia. Számomra ez a ház tökéletes lenyomata a kivagyiságnak, ahol a hétköznapi praktikumot felülírja a divatos design. A bálteremnyi szülői fürdőszoba például, hozzá képest a garderobe aprócska, érthetetlen módon nem közvetlenül a hálószobából nyílik - elképzelem a ház asszonyát, amint fürdőlepedőbe csavarva magát átoson egyik helyiségből a másikba... A gyerekek fürdőszobája viszont a hatalmas előszobához mérten kicsi. Mindenesetre, a most, gondolom, a negyvenes éveikben járó tulajdonosok, öregkorukra nem nagyon maradhatnak ebben a házban, mert az akadálymentes megközelítés nincs megoldva. Ha ez a művészet, akkor megérdemlik, akik ebben a műalkotásban laknak. Érdekes, ahogy ez a vidéki villa a nagy semmi közepén ül, vagy kiphotoshoppolták a szomszédokat. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

@EMA: "320 m2-es netto szintterületnél helyszűkéről beszélni elég furcsa megállapítás." Igen, ez egy kicsit vicces :-)) Még egy gondolat: az ilyen stílusú házaknál valahogy üzenet értékű az a tény is, hogy a fotók a sterilségig lecsupaszított külső és belső tereket ábrázolnak. Hogy is festene egy ilyen környezetben egy régi, örökölt karosszék, egy odahajított kardigán, néhány ott felejtett kávéscsésze a tükörsima dohányzóasztalon. Ujjlenyomatokról az üvegfalakon már nem is beszélve...

@EMA: A tulajdonosok becsmérlése, és tények kijelentése a valóság ismeretének hiányában nem hiszem, hogy egy szakmai fórumra való. Bauer Polla

@pocska: Kitérő válasz helyett lehetne a felmerült kérdésekre is reflektálni - azt nevezik dialógusnak, és nem ártana, ha egy szakmai fórumon lenne ilyen. A folytonos sértettség állapotában élő építész nem lesz jobb... Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

@EMA: A felmerülő kérdésekre szívesen válaszolok,a kritikának örülök, de az Ön hozzászólásában inkább kijelentéseket olvastam. A gardrób nem kicsi, így is félig üresek a szekrények. Van, amikor a megrendelő olyan kívánságokkal áll elő, melyet a tervező sem hisz el. Én sem hittem pár éve, hogy van Magyarországon olyan család, aki egy végletekig leegyszerűsített környezetben képes élni, és teljesen ismeretlen számukra a tárgyhalmozás. Ez itt megvalósult. Engem nagy örömmel töltött el ez a különleges feladat. Nem hiszem, hogy a tervezői pályafutásom során mégegyszer részem lesz ilyenben. A szülői fürdő valóban kicsit lötyög, sokkal több épített elemet szántam ide, melyek sajnos egyéb okokból nem készülhettek el.