A mádi zsinagóga rekonstrukciója

A felújítás tervezői: Benkő Ágnes és Wirth Péter

Europa Nostra Örökség Díj 2004 címet kapott a felújított mádi zsinagóga.

A felújítás tervezői: Benkő Ágnes és Wirth Péter

A Tokaj-Hegyalja régióban található település zsinagógája 1785-ben, későbarokk stílusban épült, és Magyarország egyik legrégebbi zsinagógájának számít. Tervezői ismeretlenek, de a feltárás rávilágított, hogy lengyel-litván hatások mutathatók ki rajta.

A zsinagóga Mád középpontjában helyezkedik el, a gótikus katolikus templom és a későbarokk református templom közelében. Az együttes zsidók és nemzsidók sok évszázados békés egymás mellett élését jelképezi. A holokausztot túlélő kisszámú zsidóság visszatért Mádra, ám az ötvenes évekre a közösség tagjai kiöregedtek vagy elköltöztek, és a templom azóta elhagyatottan áll.

Bár a zsinagóga 1953 óta szerepel a történeti műemlékek listáján, az állagmegóvási, felújítási kísérletek sokszor több kárt tettek benne, mint segítettek volna. A nyolcvanas években volt próbálkozás az épület megmentésére, melynek teteje addigra félig beomlott. Könyvtárat alakítottak ki benne, és felújították a tetőszerkezetet, de a munka abbamaradt, ráadásul közben a 19. századi falfestmények is tönkrementek. Az ezredfordulóra a zsinagóga ismét veszélyes állapotba került: a tető beázott, a falak megrepedeztek, megfakult és lepergett az alacsony minőségű falfestés.

A látszólag reménytelen helyzeten az a tény változtatott, hogy a New York-i World Monuments Fund Jewish Heritage Grant programja kezdeményezte a zsinagóga feltárását - ami aztán az épület tulajdonosát, a Kincstári Vagyon Igazgatóságot arra ösztönözte, hogy megbízást adjon a rekonstrukció tervezésére. A kivételes nemzetközi összefogásban megvalósult rekonstrukció 2000-ben vette kezdetét. Ennek során az épület új tetőfedés kapott, hagyományos cserepezéssel, új bádogmunkával, új esőcsatorna-rendszerrel látták el, a homlokzati vakolatot lecserélték és a rekonstruálták a vakolatelemeket, újrafestették a homlokzatokat. Továbbá restaurálták a bejárati ajtót, az ablakokat hagyományos fakeretesre cserélték és hőszigetelő üveggel látták el; megerősítették a tégla boltozatokat és oldalfalakat, belül újravakolták a falakat. Végezetül kijavították a nagyterem eredeti kőborítását, visszaállították a régészeti munkával feltárt téglapadlózatot, és kijavították illetve lecserélték a sérült vagy hiányos kőszerkezeteket.

A restaurátori munka főleg a mennyezeti freskók feltárását, javítását és rekonstrukcióját érintette, a bimát, a tóraszekrényt és környezetüket. A restauráció izgalmas része volt a hiányzó bútorok pótlása: a beépített és mozgatható bútordarabok és a világítóberendezések megtervezése és gyártása. A tervezők olyan bútordarabok tervezésére törekedtek, melyek illeszkednek a történeti belsőhöz és felidézik az eredeti atmoszférát, amit a fennmaradt fotográfiák érzékeltetnek - ugyanakkor kiszolgálják a zsinagóga vallási és kulturális használatát. A helyreállított zsinagóga új funkciókat is kapott: koncerttermet, konferenciaközpontot, előadótermet alakítottak ki benne. Az épületet 2004 tavaszán adták át.

A zsinagóga belső és külső rekonstrukciója 162 millió forintba került, ennek nagy része a Kincstári Vagyon Igazgatóság költségvetéséből származott. A World Monuments Fund Jewish Heritage programja 80.000 dollárral járult hozzá a rekonstrukcióhoz, és mintegy 5000 dollár szponzoroktól származik.

Történeti kutatás: Dávid Ferenc
Tervezés: Benkő Ágnes, Wirth Péter
A kivitelezés vezetője: Román András
A restaurátori munka irányítója: Kisterenyei Ervin

szerző: Benkő Ágnes, Wirth Péter (szöveg + kép)