”A” mint Autóklub

@lenienn: hehehe, esetleg ha tele lenne napelemekkel, akkor el is hinném, mert az, hogy helyben nem füstölög a kazánja, az még távolról sem jelenti azt ugyebár, hogy a világításhoz használt energia megtermeléséhez például nem szennyezik a környezetet. kicsikét gondolkozni is kéne ám, mielőtt az ember lelketlen píárosként épp megmenti a Föld nevű Anyabolygónkat ,-))))))))))))))))

@sponcsak: Ne vegyen ilyen komolyan minket, hiszen "mink" nem is létezünk. Ráadásul én, nem lévén építész, szavatoltan nem fogok irodaházat tervezni. Annál viszont sokkal több irodaépületet láttam belülről, hogy ne legyen véleményem: jó és rossz, egyaránt. És egyáltalán nem, még áttételesen sem az Autóklub leendő épületét bíráltam, csupán a vita kapcsán leírtam nyolc év teliablakos vs. normál parapetes tapasztalatomat, amelyet ugyanabban a házban szereztem. Ezt pusztán a tanulság kedvéért tettem, úgy, hogy nem cikiztem senkit: még csak azt sem írtam/írom meg, hogy ki volt a ház tervezője.

@sponcsak: Hol hangzott el, hogy nem kell ablak? Szerintem senki nem írt ehhez még csak hasonlót sem, de ha volna kedves citálni a kérdéses hozzászólást, most már komolyan érdekel...

@Mizsei Anett: Pakozdi ur hozzaszolasaban: "amelyet a nyitottság túlzó gesztusával előzőleg túlüvegeztünk" ezt én ugy értelmezem, hogy nem kell sok ablak

@sponcsak: Igen, pl. tetőtől talpig üveghomlokzattal láttunk el. Végülis ezt az esetet kifogásoltam. De amúgy javaslom, borítsunk szalagfüggönyt az ügyre.

@Pákozdi Imre: all az alku :) Egyébbként is az, hogy nem értunk egyet az nem jelenti azt, hogy barmi problémam lenne onnel. Ugyan ugy joga van a sajat véleményéhez, mint nekem.

@városjáró: Nagyon jó megfigyelés. Érdemes óvatosan bánni az irodák üveghomlokzatával. Megtapasztaltam, hogy egy gyönyörű és mindössze háromszintes irodaház keleti, déli és nyugati oldalán, ahol a talpig üveg ablakokból páratlan kilátás nyílt a természetre, az ott dolgozók a nap 24 órájában behúzott szalagfüggönyök mögött dolgoztak. A függönyök egyedül azokban a szobákban voltak többé-kevésbé széthúzva, ahol az ablakok alatt szokványos magasságú fal épült. Ott a függöny valóban rugalmas fényszabályozó szerepet vitt, míg a talpig üveges felületeken egyszerűen a falat pótolta.

@Pákozdi Imre: Erre van mas megoldas is, tukoruvegnek hivjak, bar itthon az most nem meno sajnos.

@sponcsak: Kedves sponcsak, mi nem biztos, hogy mindenben egyetértünk, legalábbis, ami az építészetet illeti. Szerintem ha utólag el akarunk butítani egy homlokzatot, amelyet a nyitottság túlzó gesztusával előzőleg túlüvegeztünk, továbbá ha az átláthatóság helyett a kifelé kukkoló elzárkózás, valamint a nagyképű csillogás élményét akarjuk nyújtani a városjáróknak, akkor kell a tükörüveg. Aki tükörüveg mögött ül, az vagy az építész áldozata, vagy a fentebbi magatartásformák bajnoka.

@Pákozdi Imre: Hadd csatlakozzam, a tükörüvegnél kevés irritálóbb dolog van. Az üveget megfosztani a transzparenciától sokféleképp lehet - jól is - lásd különböző homokfúvott, rétegezett, színezett, stb. üvegek, amik bizonyos helyeken, gondosan tervezve izgalmasak és funkcionálisak lehetnek. A szalagfüggöny még az "elmegy" kategória, bár igazán szép az lenne, ha - akár födémbe süllyesztve, tervezett módon - az üvegfelületek mentén növényzetet telepítenének. A bent dolgozók alighanem meghálálnák, képzeljük csak el a "lugast". És a befelé nézőknek sem épp kellemetlen a látvány.

@Mizsei Anett: A Semmelweis Egyetem Thaly Kálmán utcai új, elméleti tömbjének belső-hátsó udvarrendszere jó példa erre. Üdítő és árnyékoló, ahogy a felfutó növényzetű, felülről zárt kertre néznek az ablakok. (Terv.: Noll Tamás)

@Pákozdi Imre: Az egyébként is egy figyelemreméltó ház, de a belső udvarát még nem ismerem, azt hiszem, hamarosan meglátogatom belül is, mert még csak kívülről ismerkedtem vele.