Nézőpontok/Vélemény
A MUT Elnökségének állásfoglalása a budapesti múzeumi negyedről
2013.05.13. 08:51
A Társaság nagy érdeklődéssel kíséri figyelemmel a kormányzati elképzeléseket a Városligetbe tervezett múzeumi negyed terveiről, mert igen fontosnak tartja a városok - s köztük az ország fővárosának – lehető legjobb irányú, minden szempontot figyelembe vevő, azokat megfelelően súlyozó, értékteremtő fejlesztését.
Egyetért azzal a különböző médiumokban olvasható és hallható szándékkal, hogy a tervezett beruházást, mint minden hasonló nagyságrendű beavatkozást, nemzetközi építészeti tervpályázat előzzön meg, de annak ez évi kiírását elsietettnek látja.
A településfejlesztés a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a helyi önkormányzat feladata, ami azt jelenti, hogy a különböző elképzeléseket olyan területen és úgy lehet megvalósítani, ahol és ahogy azt a helyi tervek lehetővé teszik. Jelen pillanatban – ismereteink szerint – a Főváros és a Kerület ide vonatkozó dokumentumai a Múzeumi Negyed (öt jelentős múzeum) városligeti elhelyezésével nem számolnak.
Ilyen esetben az építést és az azt megalapozó építészeti tervezést meg kell, hogy előzze a településfejlesztési elképzelések és az annak megfelelő településrendezési tervek kidolgozása vagy módosítása. Ezek a tervezési folyamatok összetettek és időigényesek, mert olyan horderejű döntésekről van szó egy város életében, amelyek széleskörű szakmai-társadalmi egyeztetést kívánnak. A települési összefüggések előzetes tisztázása minden esetben, de különösen ilyen összfővárosi, vagy országos jelentőségű, a város arculatát és működését igen hosszútávra meghatározó értékű fejlesztési elképzelések esetén a további tervezési-előkészítő munka alapja, azaz jelen esetben a tervpályázat kiírását megalapozó, annak realitását valószínűvé tevő munkarész kell hogy legyen.
2/2
A Városliget
A Városliget
Példaként említve, a fejlesztési szándékok városi szinten történő előzetes értékelése során az alábbiakra is választ kell keresni:
A Városliget majd’ százhektáros városi jelentőségű, védett közparkja az év szinte minden időszakában erősen igénybe vett, ezért további tömegeket vonzó létesítményeket nem kívánatos ide telepíteni. Az ennek ellenére felmerülő ilyen szándék esetén a létesítmények tervezett nagyságrendjét, telepítési helyét, a tágabb városszerkezeti (közlekedési és közmű) kapcsolatait, városképben betöltendő értékteremtő voltát stb. részletes, több változatos, sok szempontú hatástanulmánnyal kell igazolni, vagy – ennek eredményeként – akár más kedvezőbb helyszínekre javaslatot adni.
Múzeumi negyed már ma is létezik: a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Mezőgazdasági Múzeum, a Közlekedési Múzeum mellett a Hősök tere közvetlen közelében található a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum, a KOGART Galéria és a Zelnik Gyűjtemény. Ha a város e területére zsúfolunk további idegenforgalmi fejlesztéseket, akkor a terület és környéke élhetőségén rontunk, s a fejlesztési erőket elvonjuk a város más, fontos, a nevezett térségnél sokkal jobban rászoruló, ugyanakkor kiemelkedő értékű területei elől. Ilyen például a 2. világháború óta (azaz csaknem hetven éve) romos épülettel és foghíjakkal éktelenkedő, az országot is szimbolizáló jelentőségű Várnegyed (ahol szintén létezik már múzeumi negyed), de ilyen lehet a méltatlanul elhanyagolt és teljes megújításra szoruló Népliget (ahol a Városligettel ellentétben csupán a Planetárium vonzza a látogatókat).
Mindezek mellett a Szépművészeti Múzeum térszín alatti bővítésének szakmai-társadalmi kritikája (pl. a művészettörténészek részéről) is figyelmeztető jel arra, hogy egy ilyen volumenű (70-120 milliárd forintról szólnak a hírek) fejlesztés, beruházás lényegesen alaposabb, a fentiekben vázolt előkészítettséget igényel, hogy a tervezett folyamat eredménye valóban a város, az ország, a nemzet érdekét szolgálhassa.
A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége részletesen megtárgyalta a kérdést, s rendezvényen biztosított lehetőséget a kormányzati tervek megismerésére és vitájára minden érdeklődő számára. Az itt részvevők többsége s az elnökség – a fentieken túlmenően – nem látja biztosítottnak a város területén előkészítés alatt álló nagy állami beruházások összehangoltságát, és nem látja alátámasztottnak azt, hogy a százmilliárdos nagyságrendű múzeumfejlesztések valóban érdemi hozzájárulást jelentenének a gazdasági prosperitás megteremtéséhez, továbbá azt sem, hogy az ilyen fejlesztéseket a Városligethez csatlakozva lenne a legelőnyösebb megvalósítani. Megítélésünk szerint – ha valóban új múzeumok szükségesek az ország számára – azokat a város elhanyagolt területeinek értéknövelésére célszerű felhasználni, lehetőleg funkcióvesztett objektumok újrahasznosításával (mint ahogy az történt például a Millenáris Park esetében). Európa építészetének java már túljutott az ikonikus épületek hajszolásán, s a legújabb múzeumok több esetben is egészen egyszerű épületben valósulnak meg: átadva a „szerepet" a belső tartalomnak, a kiállítási tárgyaknak, műveknek. Nem tekinthetünk el attól sem, hogy a gazdasági fellendülést célzó európai uniós forrásokat valóban a legnagyobb eredményt hozó, lehetőleg más területekre is minél nagyobb továbbgyűrűző hatást kiváltó módon fektessék be, széles körű szakmai-társadalmi egyeztetés nyomán.
Feltétlenül szükségesnek látunk ezért legalább egy olyan stratégiai tervet, amely gazdasági szempontokat is számba véve a kormányzati hatáskörben lévő legfontosabb igazgatási és kulturális épületek, területek jövőbeli hasznosításáról, azok legjobb kialakításáról intézkedik, továbbá egy, az országos múzeumhálózat korszerűsítésére, annak területi szempontjaival együtt kidolgozott koncepciót, amely megalapozhatja a fejlesztési források optimális elköltését.
Budapest, 2013. május 9.
A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége
07:04
Dr. Schneller István: "a Városliget új múzeumi negyede pazarló és elhibázott..." Vita Puczkó László turisztikai szakértővel a Heti Válaszban: (39 - 42. old.).
07:25
Volt főépítészek a Múzeumi Negyed ellen. Aczél Gábor, Beleznay Éva, Kerekes György és Schneller István ellenzi a Múzeumi Negyed egy tömbben való megépítését és elhelyezését a Városligetben. Ezen túlmenően rengeteg megfontolandó tanácsot adnak a Liget alakítását illetően. ("Budapest" 2013. június, 24 - 26. oldal)
05:14
A témáról a nol.hu kommentárjait is érdemes olvasni, és nem csak azért, mert írtam oda egy portugál népmesét :-), hanem mert a hozzászólók ritka egyöntetűséggel ítélik el Baán stílusát. Nagyon tetszett a legutóbbi, az általa használt nyelvezetről szóló bejegyzés. ( http://nol.hu/belfold/muzeumnegyed__amikor_jo_lehet_a_vizfej?ref=sso )
20:59
Amúgy nem külföldi sztárépítészek után kellene futkosni, ebben is egyetértek a MUT-tal, ha állásfoglalásában ezt képviseli. Sőt, a Clark Ádám téri foghíj beépítésére néhány éve kiírt tervpályázat kiábrándító eredménye, a Zaha Hadid-féle, Szervita téri tojás nonszensze és a felháborító Zeppelin-story után kifejezetten javaslom a külföldiek mellőzését. Nem örökre, csak most, a múzeumépítési szezonban :-).
22:00
@Pákozdi Imre: Nekem a "sztárépítészezés" (a fenti és az eredeti szövegben is) inkább csak apropónak tűnik arra, hogy ne valós városrészekről és azoban álló valós épületek valós problémáiról és erényeiről beszéljünk, hanem egyetlen sommás jelzővel intézzünk el mindent, egyszer s mindenkorra.
A fenti háromhoz: a.) a Clark Ádám téri pályázatot magyar tervező nyerte, b.) Hadid nem pályázaton jutott a szervita téri megbízáshoz, ellenben mindenben teljesítette a hatóság kéréseit (az építékezést a válság állította le), c.) A Zeppelin-botrányt elmosta a jogos tiltakozás. Így a fentiekből sok következtetés azt hiszem nem vonható le (a majdani tervezők nemzetiségére vonatkozóan biztos nem) - hacsak annyi nem hogy ahogy a fenti mondatokban, úgy a kormányhatározatokban sem szabadna egymondatos döntésekkel, kijelentésekkel, átgondolatlan épületelhelyezésekkel (épület-emlékművekkel) maradandó károkat okozni: a válasz csak a MUT közleményében is megfogalmazódó átfogó, város-szintű, hosszútávú, sokakat bevonó gondolkodás eredménye szabad hogy legyen.
00:42
@mB: mB első bekezdése számomra érthetetlen belemagyarázás. Senki sem akarta egyetlen szóval elintézni azt, amiről hetek óta folyik a protestáló vita. E vitában szinte minden résztvevő konkrét városrészeket javasolt.
A Clark Ádám téri pályázat általam megismert külföldi munkái kritikán aluliak voltak. Erre próbáltam célozni. Zaha Hadid, akármilyen alapon is nyújtotta be azt a tojást, javaslatával a létező budapesti városszövet iránti hihetetlen negliganciáról tett tanúbizonyságot. A Zeppelinről írottak utáni szöveg a bevezetés méltó folytatása, amennyiben nem létező árnyakkal harcol.
10:19
@Pákozdi Imre: A hangsúlyt egy picit visszabillentem: az igazán fontos a MUT közleményének alapgondolata és záró bekezdése (saját kiemelésem):
„Feltétlenül szükségesnek látunk ezért legalább egy olyan stratégiai tervet, amely gazdasági szempontokat is számba véve a kormányzati hatáskörben lévő legfontosabb igazgatási és kulturális épületek, területek jövőbeli hasznosításáról, azok legjobb kialakításáról intézkedik, továbbá egy, az országos múzeumhálózat korszerűsítésére, annak területi szempontjaival együtt kidolgozott koncepciót, amely megalapozhatja a fejlesztési források optimális elköltését.”
Ehhez képest csak adalék (amire érzékeny vagyok és amit megjegyeztem), hogy a „sztárépítészet” (jelentsen bármit is) felemlegetése itt pont nem szerencsés és pont máshova teszi a hangsúlyt mint amire az állásfoglalás egésze.
Nagyon egyszerű dolog a környezetünk alakulását a valamilyen típusú építészek nyakába varrni (sztárok, szőkék, magasak, keteliek, nyugatiak, stb…), de furcsa módon azt tapasztaljuk, hogy a minőségi környezet – különösen nagy léptékű beruházások esetében – sokkal inkább múlik a gondos előkészítésen, a város önmagáról alkotott távlati koncepciójának meglétén és annak folyamatos és következetes képviseletén semmint valamilyen építész-csoportosításon. Sztárépítészek részvételével vagy anélkül azt látjuk, hogy az átgondolt, jól előkészített (s minden szempontból nyilvánossá tett, kibeszélt) pályázatokon jellemzően jó tervek születnek, míg az ad hoc kiírásokra vaktában lövöldöző pályázatoknak erre nyilvánvalóan kisebb esélyük van (ez kiválóan illusztrálható lehetne tengernyi külföldi és hazai pályázattal).
(Ezek szerint nehezen érthető) mondandóm lényega annyi csupán, hogy a MUT közleményével összhangban legyen a mindenkori hangsúly a távlati gondolkodáson, az alapos előkészítettségen, az erre épülő világos kiválasztási szempontokon – és csak félreviszi a diskurzust (és ugyanolyan egyszerű igen-nem döntésekre szállítja le a diskurzust, mint amilyen a mostani Múzeumi negyed helykijelölése, vagy amilyen volt a nemzeti színházé), ne keverjük tehát ebbe bele az ilyen vagy amolyan típusú, öltözetű vagy nemzetiségű építész-egyéniségeket vagy azok minősítését.
12:21
@mB: Világos. Amúgy én sem vagyok sztárépítész-ellenes vagy külföldi-ellenes (vicces is vóna), csak utálom, amikor valamelyik neves külföldi iroda - hírnevéhez méltó, nagy csattanással - odacsap a zsűrinek valami íróasztalban érlelt, bárhol megépíthető konzerv-tervet, amit a zsűri, majd a tervtanács, hallatlan reverenciával benyal és sztárolni kezd.
15:09
@Pákozdi Imre: DILETTÁNS FŐÉPÍTÉSZ. Mit lehet tenni ha olyan főépítészekkel kell "együttdolgoznom", akik mióta végeztek egy darab szakmai folyóíratot nem vesznek as kezükbe, nem képzik magukat (minden munkát visznek de itt most nem ez...). Mit lehet tenni ha dilettáns a Főépítész? Ha szakmailatlan ? Dilettáns ? Hogyan ítéli meg a munkámat, ha fényévekkel előtte járok mindenben ? Elég sok gondot okoz minden új jogszabály, minden változás, maga a bénult kezű közszféra ...de amikor egy igazi rendes - elvileg - Kollégával kellene egyeztetni és látom, nem is érti miről beszélek...és valami 90-es években utolájra hallott/ látott dolgokat tud csak vízionálni????? Kamara ! Kollégák ! Kérem a Kamarát tegyék meg azt a szűrést már, hogy jól képzett főépítészek legyenek és MAX 1 éveig, egy helyen. (így nem tud kialakulni belterjesség).
ui ez sem tartozik ide, de nem tudom hol lehet saját topicot nyitni, ha lehet egyáltalán...
IKON
09:32
@epiteszikon: Kedves IKON!
A főépítészek elvileg vizsgakötelezettek. A viszgát szervezi a BM. (De szerintem, számukra a legfontosabb a KET ismerete, mert ők már valódi börökraták. De tudok olyan önkormányzatot is ahol (bár én nem vagyok címmániás) ahol É3-as tervezői jogosultsággal is van főépítész.)
Ryhe
Ui. Ha jelszóddal belépsz (és mivel "arcos vagy"), a szerkesztőben tudzs blogbejegyzést készíteni. De ne fűzz hozzá nagy reményeket, mert a szakmai blogbejegyzéseimet úgy 20-an, 30-an ha olvasták. Ez a honlap nem az ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI tevékenysséggel, hanem az épíítőbűvészettel foglakozik.
10:59
@Pákozdi Imre: Nem lesz itt egy darab múzeum sem! Az építészek megint kiszolgálják a hatalmat, aztán pofára esnek... nem volt még elég? Mi lenne, ha egyszer felelősségteljes honpolgárokként viselkednének, és összefognának abban, hogy az ország valós építési problémáinak megoldásához adnák a tudásukat, munkájukat? Mi lenne, ha nem arra várnának, hogy a hatalom markából csak-csak leesik valami morzsa, hanem a magyar építész-társadalom kreativan fogalmazná meg a népesség nagy részének egetverő problémáit... ?
07:31
@EMA: Sajnos úgy tűnik a lebírhatatlan hatalomvágy mint hegy megszüli a maga gigantikusra pumpált egerét
http://nol.hu/belfold/muzeumnegyed__amikor_jo_lehet_a_vizfej?ref=sso
és sajnos úgy tűnik hatalomalkoholistáék tanultak a korábbiakból és még csak a közelébe sem engedik a szakmai- és civilszférát agyrémeik véghezviteléhez. Nagyon szomorú,lehangoló történet ez.
És igen, lesz aki kiszolgál bármit bármikor.
Ilyenkor nagyon sajnálom, hogy az ÉF-en nem lehet egy halmazban megtekinteni a Múzeumnegyedről szóló írásokat. Legalább az illúzióvá lefokozott szakmai-etikai meggyőződésünk lenne látható, hogy igen, mi elmondtunk mindent és akkor is, ennek ellenére is, íme ez történik velünk.
Mert a mindenkori hatalom válasza az új idők digitális "kultúrájának" szokásai szerint: ellenzők = kimoderálva
19:36
@FenyvesiHK: Baán így nézi hülyének a MUT-ot: "Az mindenképpen változott, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni az urbanisztikai összefüggések vizsgálatára. Azóta már leültünk az urbanisták elnökségével, és biztosítottam őket arról, hogy bevonjuk őket a további folyamatokba. Az alapkérdésben azonban, hogy egy családi élményparkot hozzunk létre, benne a múzeumnegyeddel, ebben nincs változás. És abban sem, hogy ennek a ligetben kell lennie..." Tehát BL biztosította a Magyar Urbanisztikai Társaságot, hogy coki, mondhatnám Maul halten, mert ami ellen a MUT tiltakozott, abban nincs alku. Ugyanakkor megnyugtatta őket, hogy helyeselhetik a város ma legvitatottabb, leginkább ellenzett átalakítását. Hiszen a MUT "bevonása" a fenti premisszával ezt jelenti. (Az idézet forrását ld. FenyvesiHK-nál.)
Én nem tudom, hogy Baán hogyan juthatott el a hatalmi bódulat jelen szintjére. Azt viszont tudom, hogy az a politikai erő és az az államgépezet, amelyet magával ránt ez az ellenvéleményeket és szakmai szempontokat egyaránt semmibe vevő ember, nagyon sokat veszíthet ezen a projekten. Volt egyszer egy Nemzeti Színház-ügy: százan szóltak, ezren csóválták a fejüket, mégis végigvitte és máig hatóan elbukta a Fidesz-kormány. Most itt a Ligetbe tervezett Múzeum-negyed. Ezren szólnak, tízezren csóválják a fejüket. És...?
02:01
"Európa építészetének java már túljutott az ikonikus épületek hajszolásán" - írja a MUT állásfoglalása. Bizonyára így van, de ha tekintetünket Amerikára vetjük, annak is a középnyugati részére, pontosan Milwaukee-ra, akkor találunk még igencsak kortársi múzeum-csodát. Ott készült el 2010-ben Calatrava Art Museuma, az ifjabb Saarinen 1957-es múzeumának (második) bővítéseként. Egy csoda, amely nem annyira Saarinen épületére rímel, mint amennyire - főleg tömegfomálásában - méltó követője a Michigan tó túlsó partján, Muskegonban, 50 évvel korábban épült Breuer Marcel-féle Szalézi Szent Ferenc templomnak. Úgy gondolom, nagyon elférne egy-két igazán invenciózus, kortárs építészeti káprázat Budapesten is, de nem a már megformált, működő, sőt, túlterhelt, belvárosi régiókban, hanem, ahogy a MUT állásfoglalása is javasolja, a kevésbé kultivált, de jó adottságú külvárosi peremvidéken. (Népliget, a volt Ganz-Mávag, a Járműjavító, a Rákosrendező és sorolhatnám...) Nyilván nem felhőkarcolóra, még csak nem is magasházra gondolok. Breuer Marcel vagy Calatrava - nem beszélve az arrafelé honos volt F. L. Wrightről vagy a chicagói Art Institute új szárnyát tervező Renzo Pianoról és a szabadtéri színpadot tervező Gehryről - tehát egyikük sem a függőleges dimenzió hajszolásában alkotott maradandót.
12:00
Világos, hozzáértő, jó szándékú szavak, ha nem is a döntéshozóktól, de a mindenképpen illetékesektől.
16:04
@Pákozdi Imre: Új jogszabály tervezet.
Nem ide tartozik, de hova is írhatnám?
Egy új jogszabálytervezetet fognak a napokban véglegesíteni, ami a tervezői jogosultságok újragondolását, a tervezői foglalkoztatást, a felelősségvállalást, a tervezési díjjakat stb stb mindent érint. Tud erről valaki valamit ? Állítólag elég drasztikus lesz ........
Lehet erről valamit tudni ??? Nekünk miért nem küldik meg ?????
üdv
ikon
11:51
@epiteszikon: Kedves IKON !
Ha kapok egy e-mail-címet, továbbítom a tervezet általam ismert változatát.
Mészi
mebartbt@t-online.hu
meszi2729@gmail.com
www.tuzmuvek.hu
10:11
@epiteszikon: Tényleg nem ide tartozik, de
Bardóczi úr egyik hozzászólásában korábban kikotygta, hogy a MÉK-ben gőzerővel (és a legnygyobb titokba - rosszájú megjegyzés tőlem) dolgoznak a krédéseken,
az e-epités nonlapját érdemes folymatosna figyeleni (ugyan az ÓÉTT-t a megújúlt honlapon jól eldogták, régen legalább ki volt írva, most csak a rövidítése látszik ÓÉTT - ismételeten egy rsosszmájú megjegyzés),
és a gyöngyszem ehhez: áplis elsejétől a miniszterünk által üzemetetett honlpokon több adatbázist is közzé kellett volna tenni, amelyeknek a fele sem elérhetó!,
továbbá érdemes figyeleni (óránként) a BM homlapján is a rendelettervezetetket, mert ott is közzéteszik a tervezteket, még akkor is, ha csütörtökön délután felteszik és péntek délig adnak hozzászólási lehetőséget - mint, ahogy egyes lényeges kérdésekben a legutóbb megesett), és ezzel a NAGY NEMZETI KONZULTÁCIÓT letudták.
13:20
@Hartmann György Sándor: Bocsánat, pontosítanék. Nem kikotyogta, hanem leírta (bár a MÉK tagok tájékoztatása nem az ő feladata) és nem a legnagyobb titokban (a rosszmájúság igaz lehet), hanem a tagozatok és sokféle bizottság bevonásával. :-) A BM hozzáállása egyébként aggasztó a jogosultságok terén. "Egyszerűsítés" az állítólagos jelszó, és ez mindig egyet jelent azzal, hogy a szakmai álláspontokat lesöpörve kiöntik a gyereket a fürdővízzel. Mert ami már annyira egyszerű, hogy egy jogász is megérti, az meg nem szakszerű. Így megy ez...
07:27
@bardóczi: Meg is értem, hogy Etelka és Tamás és díszes kompániájuk takargatják az amit művelnek a szakmagyakorlás kapcsán, mert az kopasznak is hajmeresztő!
Most éppen a technikusi gárda negligálása történik. (Csak azt nem tudom, hogy ilyenkor hol van Parrag úr az iparkamarától, Koji úr az ÉVOSZ-tól, vagy Dávid úr a Gyáriparosoktól.)
Mert ugyebár még - legalább is elvileg - folyik a szakmagyakorlással összefüggő ügyek egyeztetése rendőrminiszterünk egy tagnap megjelent rendeletében – korát messze megelőzően -, elvette a lehetőséget attól, hogy egy technikusbók műszaki ellenőr lehessen! Pedig ők – éppen ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk -, az egy-két lakásos lakóházépítésnél igazából el tudnák látni a szakmai követelmények kikényszerítését. (Mint köztudott, műszaki ellenőr kell, ha a megrendelő nem egy „generálkivitelezővel szerződik” a feladat ellátására, és ez éppen falun és a kisebb építkezéseken a legjellemzőbb. )
És maga az a koncepció is úgy ahogy van, eszementség, hogy a mármint, hogy a nyúl vigye a puskát, azaz a tervező lássa el a beruházáslebonyolítói és a műszaki ellenőri tevékenységet, azaz saját magának adja ki a teljesítési igazolásokat, és ellenőrizze a saját munkáját!
Mert éppen a tervező - az a szent tehén – (akinél minden nem tervezésben eltöltött idő elveszik számára a szakmagyakorlás idejéből), fog majd egy szál colstokkal bolyongani a munkahelyen és keresi az építési hibákat, stb. De az is lehet, hogy ezzel csak Kossuth díjasunknak az a lázálma teljesül, nevezetesen az építész a megrendelő lelki szemétládája.
Mert a szakmagyakorlás személyhez kötött jog. Tehát ha nem személyesen az a tervező végzi a lebonyolítói és a műszaki ellenőri feladatokat, aki tervezett, hanem a tervezőnek egy alkalmazottja, akkor ezen privilégium megadása a tervezőnek éppen az elvégzett munka minőségének ellenébe hat! (Mert, hogy van munkamegosztás, és specializáció, azt remélem, senki sem meri tagadni!)
Ryhe
Ui. ha az építészek - mivel ma tényleg alig van munka – a munkát keresik, akkor legalább arra a lóra állhatnának fel, hogy az építési jog ne szarja le nagy ívben a szerzői jogokat. (Az építési törvényből még azt is törölték – ami egyébként evidens – hogy a szerzői jogokat külön törvény védi!) Mert ma a színezés (ami tudvalévő folt, tónus, stb), a nyílászáró osztás (ami ritmus, stb.) és még sorolhatnám, nem tartozik az körébe, hogy az építési előadóknak ne legyen olyan sok munkájuk (pedig mist az évi cca. 12 ezer építési engedélyezési eljárásnál, nem nagyon kell szaggatni az istrángot).
Ragaszkodjanak ahhoz, hogy csak az építési engedélyezési tervet készítő készítheti el a kiviteli terveket. (Tudom, hogy ennek is van hátulütője, mert akkor a két tervezés díját egybe kellene számolni, és ezzel már 25 millió forint fölé kerülne a tervezési díj, és így nem lehetne kikerülni a közbeszerzési törvény, mint ahogy ma ezt rendre megteszik, az ajánlatkérők, és tapsolnak hozzá – Etelkával az élen - a tervezők.) Mert akkor legalább jobban megnéznék mit készítenek engedélyezési terv címén, mert erre nem vonatkozik az az előírás, mint a kivitelei terver, hogy annak megvalósíthatónak kell lenni!