A Resident Art új galériája a Bartók Béla úton

Új helyszínre költözött a Resident Art galériája, a Bartók Béla úti helyiség átalakításának tervezésével a CETTE concept fiatal építészekből alakult csapatát bízták meg. A galéria kialakításánál az elsődleges szempont az 5 méteres belmagasságú üzlethelyiség strukturális és funkcionális újradefiniálása volt.

A galériáról
A Resident Art lassan tíz éve meghatározó szereplője a hazai kortárs művészeti életnek és műkereskedelemnek. Schneller János művészettörténész és Bánki Ákos képzőművész kurátorok programja számos ponton elüt a hagyományos galériás működéstől, hiszen koncepciójuk az edukáción és művészeti ágakon átívelő programokon, valamint a személyességen alapul. Újszerű látásmódjuk és hitelességük révén sok új szereplőt irányítottak a vizuális művészetek felé. Resident Art Fair (RAF) néven 2018 óta rendszeresen szerveznek művészeti vásárokat, ahol pályakezdő és feltörekvő művészeket mutatnak be. Fontos számukra a fiatal tehetségek felfedezése és menedzselése, valamint már lezárult életművek újbóli fókuszba állítása és bemutatása.

Az Andrássy úti lakásgaléria, a pop-up helyszínek és a Horánszky utcában töltött két év után a Resident Art 2024-ben új helyszínre költözhetett, a budai oldal kulturális városközpontjának meghatározó helyén, a Bartók Béla út 39-ben, több mint 100 négyzetméteren folytatja működését.

A Resident Art 2015 óta több helyszínen működött. Az évek során rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk arról, hogy egy művészeti galéria működtetése során milyen funkcionális igények merülnek fel. E tudás birtokában kezdtük el a közös gondolkodást az építészekkel. A beszélgetések során megfogalmazódott, hogy a fő kiállítótér mellett festményraktár, grafikai tároló, tárgyaló, irodahelyiség és kiszolgálóhelyiségek is betervezésre kerüljenek. Ezek kialakítása hasonlóan fontos a hatékony működés szempontjából, mint a kiállítótér vagy a homlokzat. Az 540 cm-es belmagasság és az alaprajzi adottságok lehetővé tették, hogy mindezeket a funkciókat egy ingatlanon belül valósítsuk meg. A tartófalak elrendezése három, jól különválasztható térrészre tagolja az ingatlant: egy jól megvilágított, nagyvonalú fogadótérre, egy kisebb alapterületű és kevésbé fényes, intimebb kiállítótérre és egy ~170 cm széles, kiszolgálóhelyiségek kialakítására alkalmas térrészre. Kézenfekvő megoldás volt egy beépített, de nyitott galériaszint kialakítása, ami a kiállítótér szerves részeként tagolja azt, miközben a raktár, az iroda és a tárgyaló funkcióknak is helyet biztosít. A térszervezés során közös célunk volt a festmények felhelyezésére alkalmas, üres falfelületek maximalizálása, ennek érdekében a kiszolgáló és közlekedő funkciók minimalizálása és elrejtése.

Az építészeti – belsőépítészeti kialakításról
A kortárs művészeti galéria új helyszínének kiváló adottságai, a Megrendelő nyitottsága és folyamatos támogatása, valamint a galéria kurátorainak kreatív energiái azonnal megihlették a fiatal építészekből alakult tervezőcsapatunkat. A tervezési folyamat során úgy éreztük, a Resident Art fiatal művészeket támogató szellemiségének részévé válhattunk.

A tervezési koncepció megfogalmazásánál elsődleges feladatunk volt a földszintes üzlethelyiség új funkciójához méltó, reprezentatív homlokzati megjelenés megfogalmazása, valamint a meglévő, 5 méteres belmagasságával már-már templomszerű tér strukturális és funkcionális újradefiniálása. Az összetett tervezési folyamat célja egy modern, letisztult, de a fiatal alkotóművészek világához illeszkedő, impulzív és játékos belső tér megalkotása volt.

A tervezési alapgondolat a helyszín adottságait kihasználva két fő zóna kialakítása volt. Az utcafronton egy nagy belmagasságú, nyitott, reprezentatív kiállítótér kapott helyet, míg a hátsó részen egy csendesebb, intimebb, kisebb belmagasságú másodlagos kiállítótér. A hátsó traktus felett épített galériaszinttel bővítettük a teret, amely műtárgyraktárként és informális ügyfélfogadó helyként szolgál, valamint egy üvegdobozba rejtett munkaállomást is magában foglal.

A felső galériaszint a "csarnoktér" szabályos geometriáját megtörve a két meglévő falnyíláson keresztül aszimmetrikusan bújik elő a falpillérek közül. A munkaállomás felőli oldalon egy nagyobb, zárt üvegdoboz, az ellentétes oldalon pedig egy kisebb, festménytároláshoz berakodási funkciót is ellátó, nyitható korláttal határolt "erkélyelem" jelenik meg a fogadótérben. A két egység hasonlóképpen aránylik egymáshoz, mint a kiállítótér két traktusa, az egymást ismétlő arányosságok így harmonikus térérzékelést teremtenek.

Az átalakítás szerves része volt az utcai portál újragondolása. A Bartók Béla út védett utcaképi architektúrájának megőrzése érdekében az utólagos, a homlokzati síkból kiugró portálszerkezet elbontásra került, helyére egy, az eredeti homlokzati kialakításhoz illeszkedő, azonban a lehető legnagyobb belátást biztosító, a belső kialakításra reflektáló portálegyüttes került beépítésre.

Kern Anita, Schneller János, Szontágh Zsófia Réka

Szerk.: Hulesch Máté