A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút új szállásépülete
A MÁV tulajdonában lévő Gyermekvasút hűvösvölgyi tábora több mint 50 éven át változatlan állapotban szolgálta az ifjú vasutasokat – egészen mostanáig. A tábor most egy átfogó fejlesztésen esik át, melynek keretében egy új, kétszintes szállásépület épül a faházsorok helyére. A tervek részleteit, melyek alapján már el is indult az építkezés, az építészek, Juhász Kristóf Attila és Gál Róbert ismertetik.
A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút 1948 és 1950 között épült, keskeny nyomtávolságú vasútvonal, melynek a különlegessége, hogy a vasútforgalmi és kereskedelmi szolgálatot 10-14 éves gyermekek látják el. A közösségben töltött idő és a játékos formában teljesített önálló, felelősségteljes szolgálatok során az itt felnövő gyerekek egyedülálló, egész életre szóló élményeket szereznek.
A gyerekek ősztől tavaszig bejárós rendszerben "dolgoznak", míg nyáron a hűvösvölgyi végállomás melletti területen, kéthetes turnusokban táboroznak.
A tábor jelenleg egy központi szociális épületből, egy tornacsarnokból, két faházsorból és különböző egyéb építményekből, valamint az ezek körüli lekerített szabad térből áll, mely az ad hoc elemeivel, befejezetlenséget árasztó hangulatával már 52 éve szolgálja a vasutas pajtásokat.
Feladatunk, a terület átfogó felújítása, újragondolása már régóta aktuális, hiszen a szűkös források ellenére az itt dolgozók szűnni nem akaró lelkesedésének, állhatatos munkájának köszönhetően ez az egyedülálló vasútvonal egyre népszerűbb a turisták és a gyerekek körében is.
Szokatlan, amikor egy nagyváros peremén, néhány lépésre egy tömegközlekedési csomóponttól tábort verünk. Ez a természet nem ugyanaz, amit a civilizációtól messze találunk, de ugyanúgy a szabadságot jelenti a városból kiszakadó gyerekeknek. Ezért az erdei tábor hangulatot nem csak megőrizni, de lehetőség szerint erősíteni szeretnénk.
Alapos elemzések során úgy döntöttünk, hogy a területet az évtizedek során ellepő értéktelen építményektől megtisztítjuk és csak az anyagi értéket jelentő otthonépületet, valamint a tornatermet tartjuk meg.
A táborra úgy gondoltunk, mint egy nagy, közös élettérre, egy tisztásra, aminek a határait a természetes és épített elemek harmonikus rendszere jelenti. Bár az építészet hagyományosan belső tereket határoz meg, itt pont az ellenkezőjére törekedtünk: a meglévő épületek és fák között a tábor helyét kerestük, melynek csak egy térfala az új szállásépület.
Az új épület kétszintes. Ez tudatos döntés: fontos volt, hogy a növekvő létszám mellett se növekedjen a terület beépítése. A minimális méretűre szerkesztett szobák csak az alvást szolgálják, ahogy a vizesblokkokat is feszesre szabtuk. "Cserébe" a közlekedőket már-már közösségi terekké növeltük és a kertnek, mint nappalinak a fedett-nyitott galériájaként fogalmaztuk meg.
A faburkolatnak kettős szerepe van: az erdei környezettel és az elbontandó faházakkal is kapcsolatot teremt. Az egyéb anyagok kiválasztásánál is az egyszerűséget és a tartósságot kerestük, így végül minden választás magától értetődő lett. A födémek és lépcsők látszóbetonból készülnek, a járófelületek műgyanta burkolatot kapnak, a korlátok és egyéb kiegészítők natúr titáncinkből és tűzihorganyzott acélból készülnek.
A tervek elkészültek, az építkezés megkezdődött. A tervezési folyamat sikerében kiemelt szerepe volt a MÁV vezérigazgatóságának, akik teljes elkötelezettséggel támogatták ezt a méretét tekintve kicsiny, de a Gyermekvasút szempontjából hatalmas fejlesztést.
Juhász Kristóf Attila, Gál Róbert
Szerk.: Hulesch Máté