A Zaha Hadid Architects legtöbb projektjénél AI-generálta képeket használ, állítja Patrick Schumaher

A parametrikus tervezési módszerének köszönhetően jellegzetes formavilággal dolgozó építésziroda vezetője egy kerekasztal-beszélgetésen beszélt arról, hogy a legtöbb új projektjüknél szöveg alapú képgeneráló programokat használnak. A német származású építész az új technológiák szabályozása ellen is felszólalt, az ezzel járó kockázat magas megtérülésére hivatkozva.

Patrik Schumacher, a Zaha Hadid Architects vezetője egy, a mesterséges intelligenciának a tervezésre gyakorolt potenciális hatásáról szóló kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy a stúdió olyan mesterséges intelligenciával működő szöveg-kép generátorokat használ, mint a DALL-E 2 és a Midjourney, hogy tervezési ötleteket generáljon a projektekhez. Schumacher elmondta, hogy bár nem minden projektnél használják a technológiát, a legtöbb esetben igen, és minden tervezőcsapatot arra bátorít, hogy a korai ötletelés során fedezzék fel a benne rejlő lehetőségeket – olvasható a Dezeen beszámolójában. Az építész bemutatott egy katalógust, amely az AI-eszközökkel létrehozott képzeletbeli épületekről készült képeket tartalmazott, amelyek mindegyike a stúdió jellegzetes stílusát viselte. Schumacher elmondta, hogy az eszközök által generált eredmények szerzői jogát az ötletek validálása, kiválasztása és kidolgozása tekintetében magáénak vallja.

Schumaher, párhuzamba állítva az MI alapú képalkotó eszközöket a hagyományos, élő találkozásokon történő ötleteléssel amellett érvelt, hogy a mesterséges intelligencia alapú képgenerátorok kimenete ugyanolyan hatékony tud lenni az ötleteléshez, mint a hagyományos módszer. Hozzátette, hogy a stúdió a mesterséges intelligencia-képgenerátorok eredményeinek 10-15%-át választja ki kidolgozásra a 3D modellezési fázisba.

A Q&A ülés során Schumacher bírálta a DALL-E 2-nél erősebb mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésére vonatkozó moratóriumjavaslatot, arra hivatkozva, hogy a kockázatvállalásra a haszon és a befektetés érdekében több szinten is szükség van. Schumacher szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos "súlyos kérdéseket" nem lehet szigorú szabályozással megoldani, és ehelyett azt szorgalmazta, hogy "nyitottan, szabadon, energikusan és optimistán álljunk hozzá e kérdések megoldásához".

Schumacher lelkesen szabadpiac-párti, szabályozásellenes nézetei jól ismertek. 2016-ban az Építészeti Világfesztiválon tartott beszédében azzal keltett megdöbbenést, hogy a szociális lakhatás és a közterületek megszüntetését követelte.

A mesterséges intelligencia elterjedésének építészetre gyakorolt hatásait korábbi cikkünkben érintettük, a témáról pedig az idei Építészfesztiválon is szó lesz egy kerekasztal-beszélgetésen, június 3-án, a budapesti Füvészkertben.

Forrás: Dezeen