„Amikor a teljesítmények nem összeadódnak, hanem összeszorzódnak” – A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új weboldaláról
Milyen legyen egy építésziroda weboldala? Milyen iskolák léteznek a honlaptervezés terén? Mit jelent a fenntarthatóság egy designer stúdió esetében, és mitől lesz fenntartató egy weboldal? Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körül a Classmate Studio designereivel, G. Kiss Józseffel és Ács Attilával, illetve Hartvig Lajossal, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda társalapítójával. A beszélgetés során az is szóba került, hogy a Helsinkiben is működő Classmate mit tapasztal munkája során a különböző designkultúrával rendelkező országokban. Molnár Zsuzsanna interjúja.
Megújult a Bánáti + Hartvig Építész Iroda (BH) weboldala. Új design, új struktúra várja a honlapra látogatókat. Mi vezetett arra a döntésre, hogy átalakuljon a megszokott oldal?
Hartvig Lajos (HL): Az előző honlapunkon nagyon sokat dolgoztunk, ezért abban reménykedtünk, hogy legalább öt-hat évig kiszolgál bennünket. Ez végül közel tíz év lett, így az elmúlt időszakban sokszor eszünkbe jutott, hogy ideje lenne megújítani, felfrissíteni a felületet, hiszen a trendek már más irányba mutatnak. Majd egyszer csak kaptunk egy bemutatkozó emailt a Classmate Studiotól. A munkáik meggyőztek bennünket, így megszületett a döntés, hogy vágjunk bele a honlap átalakításába.
G. Kiss József (GKJ): Bennünket a BH fenntarthatóság iránti elköteleződése ragadott meg elsősorban. Célunk olyan megbízókkal dolgozni, akik kiemelt figyelmet fordítanak erre a területre. A korábbi honlapot átnézve az volt az érzésünk, hogy érdemes lenne az iroda építészeti nívójához emelni a weboldal designjának kvalitását.
Ács Attila (ÁA): A projekteket bár magas minőségű fotók mutatták be, ezek nem voltak megfelelően előtérbe hozva. A kis méret miatt mondhatni elvesztek az előző oldalon.
GKJ: Ma már modernebb struktúrával működnek a honlapok, ezért szerettük volna egy strukturáltabb kommunikációs rendszerben elhelyezni a weboldalon megtalálható információkat. Ennek is megvan a maga iskolája.
Milyen iskolák léteznek a honlaptervezés terén, pontosabban az építészirodák honlapjait illetően?
GKJ: Két nagy irányt különböztethetünk meg az építészirodák esetében. Az egyik az experimentális portfólió oldal, a másik pedig a strukturált cégbemutató oldal, de ezek ötvözeteivel is találkozni. A BH esetében úgy döntöttünk a közös egyeztetések során, hogy inkább egy strukturált, kreatív megoldást hozunk létre, amelyben jelentős szerepet kap a fenntarthatóság üzenete.
Többször elhangzott a fenntarthatóság fogalma, ami a BH és a Classmate Studio számára is kiemelten fontos. Mit jelent a fenntarthatóság egy építésziroda életében és mit jelent egy designer stúdió munkájában?
HL: Építészekként azért tartjuk szem előtt a fenntarthatóság, ezen belül pedig a körforgásos építészet alapelveit, mert a világ karbonkibocsátásának 39 százalékáért az épületek felelősek, aminek 11 százaléka az építkezésekkor keletkezik, a többi pedig az épületek üzemeltetéséből származik. Mindez arra mutat rá, hogy nagy a felelősségünk ezen a téren, ezért kötelességünk felvállalni a környezettudatosság üzenetének terjesztését, ismertté tételét. Igyekszünk a megbízóinkat és a szélesebb közönséget is edukálni. Több esetben sikerült elérnünk, hogy épületek ne kerüljenek bontásra, vagy ha ez elkerülhetetlen volt, szelektív bontásra kerüljön sor. Azt is rendszeresen propagáljuk, hogy a befektetők célozzák meg a zöld épületminősítési rendszerek minél magasabb fokozatának megszerzését. Ha jól sáfárkodunk, akkor az általunk tervezett épületek környezettudatosabbak lesznek.
ÁA: A mi munkánk kapcsán azt emelném ki, hogy jelentős figyelmet fordítunk arra, milyen vizuális tartalom támogathatja hosszú távon az ügyfél kommunikációját. Ehhez olyan designt alakítunk ki, amit nem kell három-négy év múltán eldobni, hanem továbbfejleszthető, építhető vizuális rendszer. Egy folyamatot festünk le, amely lehetőséget ad a márka, a brand folyamatos fejlődésére.
GKJ: Mindezt azzal egészíteném ki, hogy – ahogy korábban is említettem – szeretünk olyan ügyfelekkel dolgozni, akik cégstruktúrájában eleve megjelenik a fenntarthatóság. Bízunk benne, hogy a munkánk segíti sikeresebbekké tenni őket, már csak azáltal is, hogy megjelenésükön keresztül professzionális benyomást keltenek, ami vélhetően több megbízót eredményez, jobb munkaerőt vonz.
Mindez miként történt a BH esetében? Mivel találkozik az építésziroda honlapjának látogatója?
HL: Azt szerettük volna elérni, hogy az első üzenet őszinte legyen és rólunk szóljon, illetve a látogató számára érdekes legyen. Úgy gondolom, hogy a következő szint, ha elkezd nézelődni, böngészni az ember, majd a harmadik, ha már olvasgatja is a tartalmainkat.
ÁA: Mindehhez olyan vizuális eszközöket adunk, amelyek útjelzőként segítik, irányítják a látogatót, hogy mielőbb megtalálja a számára releváns információt.
Kérlek, emelj ki néhány konkrét példát!
ÁA: A főoldalon minden fő elem, fő üzenet megjelenik. A felhasználó nem vész el a felületen, nagy kiírásokkal, kevés szöveggel segítjük, hogy mindenről kapjon némi információt. Ha pedig többre vágyik, egy kattintással eléri a végoldalt, ahol részletes képi és szöveges bemutatót talál egy adott projektről vagy az iroda által képviselt szemléletről. Szükség esetén akár a kapcsolatot is egyből fel tudja venni az irodával. Mindez azért is fontos, mert az építészirodák között nagy a verseny. Sokan ugyanabból a nézőpontból közelítik meg a weboldalak kialakítását, ezért célszerű egyéni hangnemet kialakítani. Jó, ha felismerhető, hogy mely iroda honlapján járunk. A BH esetében ezt sikerült megvalósítani az új színnel és az új formai elemekkel. Az is fontos szempont volt, hogy a grafika ne konkuráljon a honlapon bemutatott projektekkel, ne vegye el róluk a hangsúlyt, inkább helyezze azokat előtérbe.
HL: Az ilyen megoldásokra szoktam azt mondani, hogy a teljesítmények nem összeadódnak, hanem összeszorzódnak.
Tágítsuk ki kicsit a beszélgetés témáját. A Classmate Studio több országban is jelen van. Fölföldi Fruzsina kollégátok az elmúlt éveket Glasgowban töltötte, Józsi, te és Köves Lili Helsinkiben éltek, a többiek pedig Budapesten dolgoznak. Izgalmas lehet, hogy különböző designkultúrával rendelkező országokban szerzitek a szakmai tapasztalatotokat.
GKJ: Nagyon jó egymás közvetlen tapasztalata által megismerni a skandináv, a skót és a kelet-közép-európai korszellemet. Itt Finnországban például nagy az utóélete a Bauhausnak, a funkcionalitás és strukturalitás előtérbe helyezésének, ami a design terén is előnyt élvez.
ÁA: Lili és Józsi jártassága által megtapasztalhatjuk, hogy grafikai szinten érdemes bátrabbnak lenni. Az ottani ügyfeleknek olyan megoldásokkal is elő tudunk rukkolni, amelyek itthon még keveseknél elfogadottak. Magyarországon egyelőre a visszafogottabb terveink kedveltebbek.
A BH-val folytatott munka során megkíséreltetek behozni merészebb stíluselemeket?
ÁA: A bátrabb felülethasználatot emelném ki, illetve az üres terek meghagyását, ami egy építésziroda esetében érdekes megoldás. Legyen szó digitális vagy print felületről, a grafika világában bátrabban hagyjuk lélegezni a területeket, ezzel is ritmust adva az oldalnak.
GKJ: Itt említeném meg azt is, hogy régen bevett szokás volt egy központi, szűk felületre koncentrálni, míg most már szívesebben engedjük szabadjára, egészen a képernyő széléig a tartalmat, ahogy a BH weboldala esetében is tettük.
ÁA: Az eddig kapott visszajelzések azt mutatják, hogy mindez a honlap látogatóinak tetszését is elnyeri. Bár még csak most kezdjük el hírét vinni a weboldalnak, de a Behance máris a főoldalára emelte a projektet, amit sikerként könyvelünk el.
Molnár Zsuzsanna