Nézőpontok/Kritika

Az aránytalan büntetés kategóriája

1/8

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Bálint, Beleznay Éva, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Csaba, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

?>
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Bálint, Beleznay Éva, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Csaba, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
?>
1/8

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Bálint, Beleznay Éva, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Csaba, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

Az aránytalan büntetés kategóriája
Nézőpontok/Kritika

Az aránytalan büntetés kategóriája

2008.11.24. 10:30

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt

Vélemények:
4

Dosszié:

A Budapest szíve, városháza fórum tervpályázat a „legállatorvosibb ló" az utóbbi évek magyarországi tervpályázatainak körében. ... A hivatalos állásponttal ellentétesen ez a pályázat nem sikersztori, hanem az építészet elbürokratizálásának története...A pályázatból a titkosság megsértése miatt kizárt egyik pályázó, Gunther Zsolt (vezető tervező, 3h építésziroda) véleménye

Véleményem szerint a Budapest szíve, városháza fórum tervpályázat a „legállatorvosibb ló" az utóbbi évek magyarországi tervpályázatainak körében. Sok olyan kérdést vet fel, melyet széles körben meg kell vitatni, és úgy levonni a következtetéseket, hogy valóban érdemi változás történjen. A hivatalos állásponttal ellentétesen ez a pályázat nem sikersztori, hanem az építészet elbürokratizálásának története, melynek során a kreatív alkotó folyamat egyértelműen háttérbe szorult.

A pályázattal kapcsolatos írásomban a hard facts oldaláról közelítek, előrevetítem, nem fogok irodalmi magasságokba emelkedni. Mint tudjuk, az építészeti tervpályázatok immár a közbeszerzési törvény hatálya alá esnek. A Budapest szíve, városháza fórum tervpályázat két fordulóból állt, melynek első fázisa egy előminősítő rész volt, ahol megfelelő kritériumok alapján lehetett a második fordulóba jutni. Az építészpályázatoktól eddig teljesen idegen bürokratikus hangulat lengte be a folyamatot (hivatalos igazolások garmada, külföldi építészektől hiteles magyar fordítással rettenetesen rövid határidőkkel). A mi irodánkban ketten egy héten keresztül azon dolgoztak, hogy az előminősítő anyag előálljon, amelynek nagy része teljesen felesleges véleményem szerint.

 

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
1/8
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Bálint, Beleznay Éva, fotó: vj
2/8
A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Bálint, Beleznay Éva, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Csaba, fotó: vj
3/8
A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Csaba, fotó: vj

 

Ezek után nem csoda, hogy a nívós külföldi pályázók távol maradtak, holott a feladat olyan horderejű, hogy erre Európában százas nagyságrendben adnának le pályaműveket. Magunkat zártuk ki egy olyan kreatív és öngerjesztő folyamatból, mely több – valószínűleg jobb – megoldást hozott volna, és egy nyitott magyar pályázati rendszer hírét is öregbíthette volna. Ehelyett ma Magyarországon a piacvédő, magába forduló építészeti attitűd továbbra is elfogadott norma. És ennek folyományaként olyan épületet kapunk, amit meg is érdemlünk.

Az előminősítés nagyobb projektekhez kötötte a pályázaton való részvételt. Ez az előmunka mennyiségét növelte, de kijátszható volt. Elmondható, hogy zömében a nagyok voltak képesek ezt a felesleges tortúrát végigcsinálni. Teoretikusan ezek után csak a nagy nyerhetett, a mindent lehengerlő mennyiséggel. És itt felmerül a kérdés: miért zártuk ki a kicsik által felkínált alternatív minőséget? Ha egy fiatal építésziroda nyer, még mindig mögé lehet állítani egy mérnöki jellegű irodát, akik rendelkeznek azzal a nagyságrenddel és tapasztalattal, amivel egy ilyen projektet végig lehet boxolni.

A pályázaton 1:200-as léptékben kellett mintegy 100 000 m2-t feldolgozni. A pályázati munkarészek tartalmaztak gépészeti, épületvillamossági, statikai, közmű és közlekedési munkarészeket, melyektől a feladat mennyisége robbanásszerűen megnőtt. Ismerjük a helyszínt, a belváros közlekedési rendszerében nem lehet csodát tenni, a közműveket valahogyan ki lehet váltani, a gépészeti csöveket pedig „tól-ig" el lehet vezetni... Egyszóval a felesleges munkarészek arányban álltak a 100 000 m2-rel.

A mai magyar pályázatokon sikk az összemérhetetlenség elvét követni, és a pályázati kiírástól eltérőket magasan – sokszor egy első díj erejéig – jegyezni. Ez a zsűri felelőssége, és sokszor következetlen magatartásának az eredménye. Ezzel bünteti azokat, akik a programatikus játékszabályokat komolyan veszik. Tény az is, hogy a pályázatok előkészítetlenségéből fakadóan sok bizonytalansági faktor marad a kiírásban. Éppen ezért a zsűri szemében jópofa gesztusnak tűnik az, ha valaki a pályázati kiírástól eltér, és mintegy felülírja a mások által kötelezően betartott feladatot. Ebben a pályázatban is volt a díjazottak között példa arra, hogy hol a műemléki épület intaktsága sérült, hol egy-két szabályozási előírás nem teljesült.

 

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
4/8
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
5/8
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
6/8
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
7/8
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

 

A beadott 18 pályaműből 6-ot (köztük a mi irodánkat is) az anonimitás megsértése miatt zártak ki. Erre lehet mondani, hogy ezek az irodák dilettánsok, de vegyük figyelembe azt is, hogy ezek az irodák a közbeszerzési törvény szerinti előminősítésen átestek, és mindent tökéletesen teljesítettek, tehát nagyon jó folyamatszervezéssel rendelkeznek. Az anonimitás megsértésének az oka pedig csupán az volt, hogy a kötelezően leadandó munkarészek között szerepeltek cd-re kiírt pdf-fájlok, melyek tulajdonság menüjében véletlenül benne maradt valami, amiről rá lehetett ismerni a pályázóra (nálunk kati volt az árulkodó jel). Mi Apple számítógépen dolgozunk, ahol a szerző eltüntetése illetve fellelése valóban komoly számítástechnikai ismereteket igényel. Apple-dealerünk nem is tudta először, hogy a pdf-fájlokban megjelenhet elrejtve a szerző neve...

A pályázat kapcsán következő javaslatok fogalmazódtak meg bennem:

  • A zsűri szakértői bizottságában ne kapjon helyet gépész, villamos stb., hanem a szakértői bizottság működjön építészekből álló elő zsűriként, mely a pályázatokat bontja, a pályázati programnak való megfelelést vizsgálja, és csak ilyen tartalmú ajánlást készít a zsűri számára,
  • szűnjön meg a műszaki leírásban a nem a szorosan a pályázathoz kapcsolódó munkarész (közmű, közlekedési, energetika stb.). A gépész, villamos és statikai munkarész ne haladja meg a 3 db A4 oldalt. A tömörség mindenképpen az építészetre engedi fókuszálni a zsűritagok figyelmét, és a felesleges többletmunka mennyiségét korlátozza. Ezenfelül nem fordulhat elő, hogy valaki azért nyeri a pályázatot, mert a szakági munkarészei nagyon alaposak voltak.
  • maximalizálni kell a feladat függvényében a leadható tablók, perspektívák számát és méretét (a nyertes pályázó perspektívája alig fért rá 2 db 70 x 100 cm méretű lapra...). Ez a korlát is a pályaművek esszenciáját engedi előtérbe, a felesleges, de annál költségesebb előállítású „narráció" megszűnne.
  • a digitálisan leadott anyag csak a titkos borítékban lenne elhelyezhető, annak bontásakor lenne ismertté. Így elkerülhető lenne egy olyan számítástechnikai tortúra, amely az utolsó pillanatban nem mindig sikerül.
  • a pályázat nyelve legyen a jövőben magyar vagy angol (ez a balti országokban bevett gyakorlat) – a zsűri tagjai pedig értsenek annyit angolul, hogy a tervet így is tudják értelmezni.

Ha ezekben a témákban nem sikerül előrelépnünk, akkor a magyar pályázatok európai szinten marginalizálódnak, mi magunk meg halálra dolgozzuk magunkat olyan munkarészeken, melyek józan „műszaki" ésszel egy későbbi tervfázisban úgyis megoldható lennének. Viszont ha változtatunk a mai gyakorlaton, akkor az aránytalan büntetés, mely a végén kizártakat annyi munka után érte, mérsékelhető lenne egy arányos büntetésre; így minden pályázó az építészetre koncentrálhatna, és a munka öröme felülírhatná a befektetett energiát.

Gunther Zsolt
3h építésziroda

Vélemények (4)
szaboso
2008.11.27.
12:29

Teljesen egyet lehet érteni Gunther Zsolt azon írásával, amelyet az építészfórumon jelentetett meg, s amely írás általában is foglalkozik a hazai pályázati gyakorlattal (annak kritikájával), s foglalkozik e tarthatatlan gyakorlat és a „Budapest szíve, Városháza fórum” pályázat negatív tanulságával, úgyszólván botrányosnak is mondható zsűrizési „technikájával”.

Noha érteni vélem azt, hogy az Építész Kamara a pályázatok védelmében, ill. a pályáztatási kötelezettség érdekében emelhette be azokat a a”közbeszerzések” kategóriájába, szomorú és tarthatatlan az a hazai mentalitás és gyakorlat, a vizuális és építészeti kultúra ama hiánya, amely MIATT e közbeszerzési álságos JÁTÉKOT kellett segítségül hívni etárgyban. E közbeszerzési eljárás félreértelmezése eredményezett olyan tragikomikus kiírást, mint amelyre a BUDAPEST SZÍVE sikeredett. Az e pályázaton alkalmazott előminősítő rendszer egyértelműen építész- és építészetellenesnek minősíthető, mert követhetetlen pontozásos értékelő módszerével a kisebb irodákat kizárta a versenyből, függetlenül attól, hogy ezekben az irodákban milyen talentum koncentrálódhat. De kizárta a versenyből ez a követelményrendszer, követelményhalmaz a kisebb cégeket, azzal is, ahogyan megmagyarázhatatlanul és úgyszólva kivitelezhetetlenül felduzzasztotta a beadandó munkarészeket – azok helytelenül megállapított léptékét, a szakági műszaki leírások minőségét, az üzemeltetési költségszámításokat, helyiség-kimutatásokat – s folytatni lehetne e sort…           

Ha a hazai pályázati rendszert összevetjük pl. az európai északi (és déli) országok ilyetén rendszerével, azzal a rendszerrel, amely úgyszólván minden pályázati kategóriában MEGŐRZI AZ ÖTLETPÁLYÁZAT jellegét, s amely a beadandó munkarészek tört mennyiségét követeli meg a mi szokásainkkal szemben,- és amely a pályázati LAPOK kidolgozási követelményeinél is EGÉSZEN MÁS GYAKORLATOT FOLYTAT,- nos, evidenssé válik effajta szokásaink TARTHATATLANSÁGA. De tarthatatlan az is, amilyen módon a zsűrik (és szakértői stábok) összeállnak. A KAMARÁK ÉS A MÉSZ ASSZISZTÁLÁSÁVAL e grémiumokból lassacskán kikopnak a GYAKORLÓ ÉPÍTÉSZEK, DE A GYAKORLÓ ÉPÍTÉSZ – KRITIKUSOK IS. Az építész – arányt a jelen gyakorlat a HIVATALNOK – ÉPÍTÉSZEK egyre nagyobb zsüror – létszámával éri el! Immáron követhetetlen az a joggyakorlat, amely a zsűritagok és a szakértők befolyását a pályázat végkifejletében úgyszólván fedésbe (egyenlő erőt képviselő szintre) hozza és értelmezi, miközben a szakértő felelőssége a pályázati folyamatban sehol sem deklarálódik.

Fentiek értelmében a KAMARÁKNAK ÉS A MÉSZNEK az alábbiakat kellene a legsürgősebben tisztázni, egyértelműsíteni, érvényesíteni:

1. A pályáztatás kötelezettsége semmiképp se függjön össze a közbeszerzési törvény tender-kiírási gyakorlatával.

2. A kiírásokban megfogalmazott követelmények egyenes arányban álljanak a tervek minőségének (tartalmának) elbírálhatóságával, s ne a beadandó anyag VOLUMENE határozza meg a pályázatok zsűrizhetőségét.

3. Ezzel összefüggésben, a KAMARÁK ÉS A MÉSZ a legsürgősebben dolgozzák ki az ún. ÖTLETPÁLYÁZAT gyakorlatát – alkalmazhatóságát egy ilyetén eljárás céljainak eléréséhez – (nota bene a legjobb TERV, TERVEZŐ kiválasztásához.)

4. Törekedni kell a pályázati anyagokat a LEGTÖMÖREBB, s a pályázat témáját a legvilágosabb, legracionálisabb, legérthetőbben, a zsűrizés számára legkezelhetőbben kidolgoztatni. (Elképzelhetetlen, hogy egy zsűri becsületesen és értelmesen dolgozzon fel 7-800 db 70/100-as lapból álló pályázat anyagát, 1000 oldal feletti műszaki leírás és táblázat elolvasására kötelezve a bíráló grémiumot)

5. A KAMARÁK ÉS A MÉSZ a legszigorúbban ügyeljenek arra, hogy a pályázók számára rendelkezésre álló idő alkalmas legyen a feladat megoldására. A pályázati kiírások félreértelmezhetetlenek, követelményeik egzaktak legyenek.

6. El kellene érni, hogy MINDEN ZSŰRI legalább harmada olyan GYAKORLÓ ÉPÍÉTSZEKBŐL ÁLLJON, akik az adott témához értenek, s alkalmasságuk a zsűritagságra MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN (beleértve a megkérdőjelezhetetlenségbe a perszonális – munkakapcsolati – munkaviszonyi állapotokat is!)

7. Olyan pályázatokat, amelyek a fenti elvekkel szemben íratódnak ki, a KAMARÁK TILTSÁK LE, tagjaiknak ne engedjék meg az indulást. (E kamarai JOGOT sürgősséggel tisztázni kellene!)

8. Pontosítani kell a hazai kiírású NEMZETKÖZI PÁLYÁZATOK feltételrendszerét, s törekedni kell arra, hogy pályázataikra minél több külföldi építész vegyen részt. Ezzel együtt meg kell vizsgálni, hogy milyen módon, milyen módszerekkel lehetne megkönnyíteni a MI indulásainkat külföldön.

9. Egyértelműsíteni kell a SZAKÉRTŐK státusát a zsűrikben, s törekedni kell arra, hogy a szakértői grémium a lehető legkisebb létszámú legyen. Olyan szakterületek elbírálásához, amelyek NEM, VAGY ALIG BEFOLYÁSOLJÁK a pályázat végeredményét, ne kelljen munkarészeket beadni, ill. elbírálásukhoz ne kelljen külön szakértőket foglalkoztatni.Meg kell szüntetni azt a mai gyakorlatot, hogy a pályázatok a prezentációk, a kidolgozások, a 3D-k versenyei legyenek!

Dr, Finta József

Szabó Tamás János DLA

kemtam
2008.11.24.
13:31

Meg lehet valahol nézni egyben ezt a hat kizárt pályázatot?

bardóczi
2008.11.25.
10:00

@kemtam: "BUDAPEST SZÍVE" szakmai vita - másképp a KÉK-ben

(1052 Bp. Szervita tér 8.) 2008. november 29-én, szombaton reggel 9.30-tól szakmai vitanap a "BUDAPEST SZÍVE - VÁROSHÁZA FÓRUM" pályázat kapcsán a pályázók és szakmai érdeklődők részvételével a KÉK-ben. Információim szerint a vitanapon mind a 18 pályázó, tehát a kizártak is szerepelni fognak.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

sityu
2008.11.24.
13:12

Komolyan elgondolkodtam ezen az anonimitás-kérdésen, hogy mennyire fals ez a pdf fájlok tulajdonság mezőjében turkálás.

Merthogy miről is kéne szóljon az aninimitás kérdése?

nyilvánvalóan az esélyegyenlőség alapelvének tiszteletben tartása;arra, hogy ne a név alapján történjen a döntéshozatal, hogy a döntéshozókat a döntés során ne befolyásolja a név, ne legyenek prejudikációi a tervező személye alapján;illetve, hogy adott esetben a döntéshozók ne tudják kiválasztani a nekik más szempontból "kedves" tervező által készített tervet;Mik következnek ezekből? hátulról kezdve:a "csókos" kiválasztás elkerülése gyakorlatilag lehetetlen, ugyanis nem kérik be a zsüritagok nemzetbiztonsági megfigyelésének jelentését arra vonatkozóan, hogy semmilyen módon nem került kapcsolatba a pályázókkal a tervezés során (sem telefonon, sem személyesen, sem egyéb eletronikus eszköz segítségével) - merthogy nem kell hosszasan ecsetelni, hogy még egy mms-nyi kép se kell ahhoz, hogy jelezzem a beépített zsüritag(ok)nak, melyik tervet csináltam én, a csókos;egy felkészült zsüritag pedig segítség nélkül is jó eséllyel tudja, hogy melyik tervet ki csinálta;ergo, ha egy zsüritag a pdf fájlok részleteit vizsgálgatja, az már magában gyanús, a többi zsüritagnak rá kéne koppintania az orrára, hogy mit is csinál, mit, miért vizsgálódik olyan hevesen?mint ahogyan a "törvényszéki igazságügyi szakértői laborban a papírlapokon található nanoszennyeződésekből is kimutatható a készítés helye;nem is beszélve arról, hogy a nyomatok mikroszkópikus vizsgálatával megállapítható a nyomtató tipusa, amiből pedig kinyomozható az olyan nyomtatókkal rendelkezők köre... :)mégsem készülnek ilyen vizsgálatok;illetve hosszasan lenne sorolható azokan a feltételeknek a sora, amiből a szerző kiléte kideríthető lehet a végső döntés előtt (postabélyegző, csomag mérete, jellege, egyedi jellemzője stb.)tehát nem az abszolút anonimitás kell cél legyen, hanem csupán annyi, hogy ne legyen nyilvánvaló, egyértelmű a tervező személye.s nem azért mert én nem lennék híve a lehető legnagyobb semlegességnek, esélyegyenlőségnek;hanem mert (a fentiekből nyilvánvalóan) nem létezik abszolút anonimitás, s az esetleges elfogult zsüridöntés ezeken az objektív tényezőkön túl is könnyen kiderülhet (normális esetben): például a zsürizés folyamatában, a zsüritagoknak jegyzőkönyvben kellene rögzíteniük, ha valami ilyesmi a tudomásukra jut.Egy szó mint száz: botrányos ez az ügy. Botrányos, hogy mennyire elsikkad a lényeg. Botrányos, hogy a pdf-turkáló "közbeszerzési" szakértők mennyire nincsenek tisztában a tevékenységük valódi céljával (olyan ez az ügy, mintha a rendőr lövöldözne a piroson áthajtók után - egyértlemű, hogy piroson áthajtani szabálytalan, de a lövöldözés aránytalan és a jogszabályok szerint is törvénytelen ilyen esetekben). Botrányos, hogy a zsüri tagjai asszisztáltak ehhez a butasághoz. 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.