Az én Stadionom

A legfölöslegesebb levél a világon - ezzel az alcímmel kaptuk meg Mónus János levelét, aki a Puskás Ferenc Stadion eddig nyilvánosságra került tervei, látványtervei alapján az új kormánybiztos apropóján írta le gondolatait az épület megújításával kapcsolatosan. 

+ Az én Stadionom (a Népstadionba ültetett Puskás aréna) nem szeretne olyan lenni, mint egy új olajbirodalmi főváros labdarúgó palotája.

+ Az én Stadionom szeretne emlékezni a Népstadionra. Kocsis Sándornak a Keleti pályaudvari kapuba háttal, ollózva lőtt góljára vagy Albert Flóriánnak az ellenkező kapuba a 16-osról lőtt kapásgóljára (egy bajnokin).

+ Az én Stadionom minimalista szeretne lenni (leginkább építési programjában) és csupán 65 ezer nézőt, 22 aktuális labdarúgót szolgálni.

+ Az én Stadionom szerény szeretne lenni (nem olyan, mint a Reál Madrid-é jogosan), ha lehet a jelenleginél kisebb helyen meghúzódni (immár atlétika mentesen), nem szeretne égbe szökni (a jelenlegi 35 m-es magasság helyett 51 m-re).

+ Az én Stadionom nem szégyellné torzószerű esetlenségét, hisz 60 évig ilyen volt (hagytuk, hogy ilyen legyen), de azért szívesen korszerűsödne; aréna lenne és fedetté válna, de szellős maradna (önelégültség nélkül). Hisz a futball mégsem teremsport.

+ Az én Stadionom szerkezeteit felújítanám, semmiképpen sem bontanám el. Épített nézőterét lehetőség szerint kihasználnám (új lelátóval egészíteném ki), pilonjait nem kényszerű mementóként kezelném, hanem felfrissítve tovább üzemeltetném.

+ Az én Stadionom nem szeretné befogadni más sportágak edzőtermeit, irodáit és nem szeretne mégis úgy kinézni, mintha csak a labdarúgást szolgálná (nyilván számukra is kompromisszum lenne ez a "befogadás"). Az én stadionom él-hal a labdarúgásért (amely kis híján haldoklik nálunk), ezért sok pénzt szeretne spórolni átépítésével (nem a lebontást követő "újépítéssel") labdarúgásunk felélesztéséhez.

Mellékelt vázlatom valami ilyesmit sugall. A rajz aktualitása az jelenti, hogy a beruházás élére - állítólag - új kormánybiztos került (gondolom az elégedetlenség okán), továbbá, hogy a nyár végén lazúrosan ismertetett terv messze nem ilyen indíttatású, farkasszemet néz környezetével, a közeggel, amelyben megvalósulna. Valójában álságos, mert mégsem "fejleszt" csupán -mint ígéri -, hanem rombolva építkezik, szokásainkhoz híven.

Mónus János építész