Az Építészeti Múzeumba került Pintér Béla és Botló Márta építészeti hagyatéka

Az örökösök, Pintér Ilona Eszter és dr. Pintér András Pál nagyvonalú felajánlásaként a MÉM MDK Múzeumi Osztályának gyűjteménye gondozza tovább a kiváló építészházaspár, Pintér Béla (1925-1992) és Botló Márta (1927-2020) építészeti hagyatékát.

A hagyaték a házaspár egykori, Apostol utcai lakásából került a múzeum gyűjteményébe. Ezt az ötlakásos sorházat maga Pintér Béla tervezte, aki 1958-ban éppen lakóépületeiért kapta meg első Ybl Miklós-díját. A több mint ötven doboznyi iratból, tervtekercsekből, tárgyakból, diafelvételekből álló hagyaték fél évszázadot fog át, a házaspár egyetemi éveiig nyúlva vissza, és az építészeti tervezéssel kapcsolatos dokumentumok mellett ízelítőt kínál Pintér Béla képzőművészeti munkásságából is. A hagyaték átadásával kapcsolatos dokumentumot 2022. július 26-án írták alá az örökösök, Pintér Ilona Eszter és dr. Pintér András Pál, valamint a MÉM MDK igazgatója, dr. Almássy Kornél a múzeum Jász utcai telephelyén.

Pintér Béla építész tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Ezt követően a VÁTI, majd az IPARTERV és a KÖZTI tervezőjeként dolgozott. 1952-ben, az elsők között elkészült épülete, a tolnai kultúrház nagy visszhangot váltott ki: a hazai klasszicista hagyományokhoz igazodó épületet ma is a magyar szocialista realizmus kulcsművei között tartjuk számon. Az újpesti Szent László térre tervezett lakóházaival már visszatért a modern formanyelvhez, amelyet aztán számos lakó- és közcélú beruházásban tökéletesített.

Legjelentősebb épületei közé tartoznak a budafoki Rendőrség épülete, a Gubacsi úti iskola (1959), a nagykőrösi Élelmiszeripari Iskola (1964), a Magyar Kereskedelmi Kamara Kossuth téri székháza (1969, lebontva), valamint a budapesti Török u. 7-9. alatti sarokház és könyvtár. A KÖZTI exportmunkájában is szerepet vállalt, több épületet tervezett Algériába és Líbiába, valamint irányította Tripoli revitalizációja és városrendezési koncepciójának kialakítását. Pályamunkája, a Nigéria fővárosa, Abuja városrendezésére a KÖZTI által kiírt tervpályázat nyertese volt. Talán legismertebb munkája, a műemléki részek helyreállításának, bemutatásának és kiegészítésének tervezésével az Országos Műemléki Felügyelőség közreműködésével tervezett budavári Hilton Szálló, az első kelet-európai Hilton, amely mind a tervezési folyamatot, mind a megvalósítást illetően hatalmas kihívást jelentett a hazai építészetnek. A Hilton szálló két évben is a világ 10 legjobb építészeti alkotása között szerepelt. Alkotó munkája mellett aktívan részt vállalt a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolájának posztgraduális képzési munkájában. Munkásságát többek között, 1958-ban és 1978-ban Ybl Miklós-díjjal ismerték el.

Botló Márta 1952-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán. 1951-től a KÖZTI munkatársa; eleinte helyreállításokkal foglalkozott, többek között a budavári Tárnok u. 5. és 20. számú polgárházakkal. 1953-tól közegészségügyi beruházásokba kapcsolódott be: szülőotthont, bölcsődét, kórházi konyhaüzemet tervezett. Az ötvenes évek végén tervei alapján épült fel az Árpád fejedelem út 43-45. alatti OTP társasház. 1958-tól a Bányászati Tervező Intézet munkatársa, majd 1963-tól az IPARTERV dolgozója lett, ahol többek közt a Csepeli Papírgyár rekonstrukciójával, a Tiszamenti Vegyiművek, a Híradástechnikai Vállalat és a Békéscsabai Téglagyár építkezéseivel foglalkozott. Később a Szilikátipari Kutató Intézethez munkatársaként a Sajószentpéteri Üveggyár rekonstrukcióját tervezte. 1969-től hét éven keresztül a MÁV Tervező Intézet létesítményi főmérnöke, majd 1981-től a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat önálló tervezője. Mindezen munkái mellett kifejezetten foglalkoztatta a Tapolcai kórház-barlang pulmonológiai és Kessler Huberttel együttműködve Budapest hévíz-örökségének és természetes barlangrendszereinek hasznosítása; erre számos elképzelést dolgozott ki.

A MÉM MDK a hagyaték feldolgozását követően szeretné azt önállóan is bemutatni. Egyes tárgyai, dokumentumai emellett a kapcsolódó témákban rendezett saját kiállításain, illetve kölcsönzött műtárgyként is meg fognak jelenni. Ez a folyamat már megindult: Pintér Bélának a Magyar Kereskedelmi Kamara székházához készített akvarellje a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítótermében volt látható 2022-ben, Andreas Fogarasi kiállításának részeként.