Biciklis kígyó Koppenhágában
A felfutóban levő koppenhágai belső öböl tervezésének egyik első eleme a kerékpáros közlekedés elősegítése volt. Ennek praktikus, látványos és kellemes eleme a DISSSING+WEITLING iroda tervezte, tavaly átadott biciklis híd, ami szabályosan áthullámzik az öböl felett.
A dán főváros belső öblének partján az elmúlt években nagyszabású funkcióváltásba kezdtek. A korábbi kereskedelmi kikötőrész lassan lakó- és üzleti negyeddé kezd átalakulni kiskereskedelemmel kiegészítve. A terület újrafogalmazásának egyik első lépése a gyalogos- és kerékpáros közlekedési útvonalak kijelölése, biztosítása volt. Koppenhága 2011-ben átfogó tervezés stratégiát dolgozott ki arra, hogy négy éven belül a dán főváros legyen a világ „legkerékpárosabb" városa. Az elképzelést jó pár évtizedes, a gyalogos-és kerékpárforgalmat a motorizációval szemben jelentősen előtérbe helyező városrendezési szemlélet előzte meg, már az 1960-as években felismerték, hogy a város központi utcáit át kell engedni a gyalogosoknak, a belvárosi felszíni parkolókat pedig idővel mind hagyományos terekké alakították vissza. Mindemellett a város most azt is megcélozta, hogy 2025-re szénmonoxid kibocsájtás semleges legyen, ennek egyik első lépése, hogy már idén a városi közlekedők 50%-a a kerékpárt válassza.
Ilyen előzmények mellett nem meglepő, hogy az átfogó öböl rehabilitációs program egyik első lépése a kerékpáros útvonalak kialakítása volt. A nagy bicikliforgalom azonban bizonyos helyeken jó, ha elválik a gyalogosok lassabb áramlásától, így az öbölbe egy különálló útvonal kialakítására írtak ki pályázatot, amit az Arne Jacobsen munkásságának folytatására 1971-benalapított, a közterek humán kialakítását célul kitűző dán DISSSING+WEITLING iroda nyert. A munka előzménye a 2006-ban átadott, az öblöt a város többi részével összekötő Bryggebroen gyalogos- és kerékpáros híd megépítése volt – szintén a DISSSING+WEITLING munkája –, amit a vártnál lényegesen nagyobb biciklisforgalmat bonyolít le. A híd és az új öbölparti városrész csatlakozásához rendelt a város új útvonalat és rámpát.
A tervezők úgy gondolták, hogy egy egyszerű, a kerékpárosokat biztonságosan kiszolgáló, a gyalogosoktól elzárt útvonal kialakításánál jóval többre érdemes a projekt, így egy olyan, hullámvonalban haladó hidat építettek a víz felszíne fölött 6-7 méteres magasságban, ami kényelmes ritmusban szeli át magát az öblöt. Ezzel egyrészt kellemessé, látványossá teszi magát az átkelést, hiszen a kisívű kanyargásokkal együtt a bicikliző horizontjába mindig az öböl más-más perspektívája kerül, ugyanakkor olyan építészeti elem, ami egy könnyed mozdulattal teremt kapcsolatot az öböl partján külön álló, alapvetően kockoid épülettömbök között. A 240 méter hosszú kerékpáros hidat este a korlátba beépített LED izzókkal világítják meg, így ekkor még élesebben kirajzolódik jellegzetes hullámvonala. A burkolat csúszásgátlóságát a hídnak szintén jellegzetes látványt adó narancssárga akrilfestékbe kevert apró kőzúzalékkal biztosítják. A többszörösen díjnyertes kerékpáros híd, a tervezők és a város szerint új lehetőségeket biztosít, egyben más megoldásokra is inspirál, hogy minként lehet az öböl épített környezetét, az emberléptékű közlekedést a város élhető részévé tenni. Speciális megoldást kínál egy speciális problémára.
Bán Dávid
09:14
Dánia mindössze 1%-kal előz meg minket a biciklihasználatban (DK: 23%, HU: 22%, Eurobarométer 2014). Úgyhogy a dán főváros mini-ikonikus projektjei valójában a dán várospolitika értékválasztását tükrözik, és érdekes módon nem megtérülési számokkal kívánják bebizonyítani a város élhetőségét...
06:04
Ördöngős dánjai, nem csak a kerékpárút kiváló (elég széles, élénken színezett, jól megvilágított, érdekes, de nem veszélyes vonalvezetésű), hanem az épületek is szépek, amelyeket összeköt. Bár sima, jellegzetesen hermetikusra formált, üveg-uralta homlokzatukkal, hat-hét emeletükkel távolról sem teljesítik a Jan Gehl-i élhetőségi kritériumokat, dicséretes, hogy nincs köztük durván túlméretezett és mindegyik - vagy a legtöbb - a városrész egészéhez alkalmazkodó "egyéniség". Egyedül a növényekkel álltak hadilábon a várostervezők. A városnegyed legnagyobb zöld foltja a Tinsoldaten nevű turistabárka, már ha épp arra jár.
14:51
@Pákozdi Imre: Imre! Kígyó biciklin ? Marhaság.
19:44
@Huszti István: 1. Miért pont én?
2. Nem a kígyó van a biciklin, hanem fordítva.
3. Miért marhaság?
20:44
@Pákozdi Imre: 1. Mert Te szóltál hozzá és gondoltam kezdeményezek egy mélylélektani szakmai diskurzust.
2. Akkor a bicikli elütötte a kígyót ? Bár lehet benne valami, mert ha a kígyó van a biciklin, akkor hogyan hajtja a pedált, mert ugye nincs lába. Ha meg a farkával, akkor az rátekeredik a tengelyre és elesik. Szegény kígyó, akár így, akár úgy megszívja a dolgot. Vonjuk le a tanulságot, nem jó a kígyónak bicikliznie, akár rajta van, akár a bringa van rajta.
3. Miért, nem marhaság?
ui. Lehet, hogy csak hülyéskedtem, de a cikk tetszik és a bringa út irigylésre méltó, sőt a környezet is. (Vagy mégsem hülyéskedtem, a kígyó tudja)
09:52
@Huszti István: Sziasztok!
Becsszóra ki akartam hagyni ezt a poént, komolyan... De nem lehetett. :)
Amúgy nagyon szívesen végiggurulnék ezen a piros úton, még ha Ózhoz a sárga vezet is.
10:46
@Mizsei Anett: http://www.mek.hu/media/files/2015/kuldottgyules/20150409/Szabalyzat-2015_03_08_Egyeztetesre_TA_UT_VEGL1.pdf