BRIDGE – egy sikeres szakmai nap a Lakóépülettervezési Tanszék szervezésében

A Lakóépülettervezési Tanszék 2024 szeptemberében rendezte meg BRIDGE szakmai napot, mely kiváló lehetőséget teremtett a magyar és szlovák építészeti szakma közötti együttműködés erősítésére. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megszervezett konferencia célja a kortárs építészet oktatásában és gyakorlatában megjelenő közös kihívások és lehetőségek feltérképezése volt, miközben teret adott a két ország közötti szakmai párbeszédnek.

A regionális egyetemi és szakmai kapcsolatok erősítése amellett, hogy uniós forrásokkal támogatott direktíva, racionális és hosszú távon fenntartható együttműködéseket ígérő cél is. Közvetlen szomszédaink, a közép-kelet-európai országok egy része hasonló történelmi pályát bejárva, hasonló adottságokkal, lehetőségekkel és problémákkal bír, mint Magyarország. A vélhetőleg közös, de legalábbis sok esetben összecsengő és összefüggő kérdésekre a válaszok közös keresése, a bevált gyakorlatok bemutatása és eltanulása jó lehetőség, ehhez azonban közösen szervezett eseményekre, személyes találkozásokra van szükség.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Lakóépülettervezési Tanszékén nagy örömünkre szolgált, hogy tanszékünk 2023-ban sikeresen elnyerte az INTERREG Magyarország-Szlovákia Program Kisprojekt Alapjának támogatását, így idén meg tudtunk valósítani egy olyan szakmai napot, ami elő tudja mozdítani a környező országok állampolgárai közötti eszmecserét. Az elnyert támogatásból az általunk szervezett „BRIDGE – International Conference on Connecting Contemporary Architecture in Slovakia and Hungary" eseménynek a BME Építészmérnöki Kara adott otthont 2024. szeptember 20-án.

Felsőoktatási intézményként programunkhoz kapcsolatokat északi szomszédunk építészképző helyei között kerestünk, így partnerünk a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem (STUBA) Építészmérnöki Kara lett. A partnerintézmény részéről a program motorja – a komáromi születése miatt magyar kötődéssel is rendelkező – Pavol Paňák, a pozsonyi egyetem egykori tanára, valamint Martina Uhríková, az egyetem Építészmérnöki Karának jelenlegi projektmenedzsere volt. Bár Szlovákiában, akárcsak Magyarországon, több építészképző hely működik, a partnerintézmény kiválasztásánál a STUBA és a BME strukturális hasonlósága és léptékében közel megegyező hallgatói létszáma volt a döntő.

A Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen éppúgy a műszaki tudományok mellett jelenik meg az építészet, mint a BME-n és a karon belüli szervezeti felépítés is sok hasonlóságot mutat a nálunk működővel. Célunk az volt tehát, hogy e sokszínű szakmai közösségnek hozzunk létre kapcsolódási pontokat, teremtsük meg az együttműködés lehetőségét, építsünk hidat szomszédunk irányába. Meghívottjaink között egyetemi oktatók, az STUBA építészmérnök hallgatói, valamint sikeres, az építészeti minőség iránt elkötelezett szlovák és magyar építészirodák szerepeltek.

A konferencia megnyitója után az előadók két szekcióra bontva tartották meg prezentációikat. Az előadássorozat tematikájában nyitott volt, hívószóként az oktatás és a gyakorlat kettőssége jelent csak meg.  Az első blokk a fókuszában az építészet oktatása, míg a második blokkban az építészeti gyakorlat állt, majd a szakmai előadások után egy kerekasztalbeszélgetés adott lehetőséget a gondolatok ütköztetésére az EU és a közép-kelet-európai építészet viszonya kapcsán. Az egyetemen szervezett programelemeknek egy 20 magyar és 20 szlovák hallgató munkáit bemutató kiállítás teremtett inspiráló keretet, majd a nap zárásaként egy építészeti sétára invitáltuk a vendégeinket.

A szakmai nap során először az Építészmérnök Kar dékánjaként Alföldi György, majd a Lakóépülettervezési Tanszék részéről Nagy Márton köszöntötte a résztvevőket. A partnerintézmény részéről a STUBA kutatási dékánhelyettese, Zuzana Čerešňová mutatta be a pozsonyi építészképzés strukturális és fizikai kereteit.

Az oktatási szekcióban szereplő öt előadás más-más fókuszt választva feszítette ki az építészoktatás horizontját. A szlovák előadások rávilágítottak a pozsonyi specializációs rendszer budapestitől eltérő karakterére, valamint a szlovák műtermi rendszer sajátosságaira. A specializációk az STUBA-n az egyes konzulensekhez kötődő funkciók mentén alakulnak, melyeket több évfolyamnak együtt, vertikális műtermekben oktatnak. A specializációk között így megjelenhet a lakhatás, az egészségügyi épületek építészet, csakúgy, mint a külképviseletek tervezésének elmélete és gyakorlata.

Edita Vráblová és Sandra Jágriková a lakhatási válságra adható válaszok közül a moduláris építésben rejlő lehetőségekről adtak elő, melyet hallgatói tervekkel illusztráltak. Ján Pavúk az egyetemi műtermében és a magánpraxisában tervezett külképviseletekkel mutatta be oktatás és praxis kapcsolatát. Stanislav Majcher specializációja az egészségügyi létesítményekkel foglalkozik. Előadása fókuszában a vertikális műterem mint oktatási platform előnyeire helyezte a hangsúlyt. A BME Lakóépülettervezési Tanszék Fenntartható lakóhelyek műhelyét Weiszkopf András tervezésmódszertani előadása képviselte, mely az építészeti szabályozás kötöttségeit tervezésmódszertani lehetőségként tüntette fel a világ minden részéről választott esettanulmányokon keresztül. Péteri Zsolt a tanszék Szociális lakhatás műhelyének képviseletében a kutatócsoport építőtáborairól tartott előadást. Az első, oktatás szekció és a második, praxis szekció közötti hidat Nagy Márton előadása képezte, a Kraft műhely kurzusaival és tevékenységével vezetve fel a DMB műterem kézműves attitűdjét, melyet három projekttel mutatott be.

A praxis szekcióban öt szlovák irodát hallgatunk meg. A kis léptékű, jellemzően belsőépítészeti munkáiról ismert, részletekig kidolgozott, a kontextusra érzékeny, friss anyaghasználatú munkákat felvonultató GRAU irodát Andrej Olah képviselte. A GUTGUT iroda változatos léptékű munkáiban a közösségi interakciókat erősíti, az iroda alapítója, Štefan Polakovič a privát, félprivát és közösségi terek közötti határok lágyítására mutatott több példát. Danica Pišteková a négy építésznő által alapított Woven Studio képviseletében a kis léptékű, ideiglenes, diskurzusra sarkalló beavatkozások fontosságát hangsúlyozta. A csapat által sokszor saját kivitelezésben magvalósított a projektek játékosak, nyitottak, rugalmasak és alkalmazkodó rendszerek, keretek, rácsok, melyek interakcióra hívnak és amelyek könnyen alkalmazkodnak a kontextushoz és a használóhoz. A BKPS irodát képviselő Pavol Paňák előadásának témája a különféle kontextusokban rejlő lehetőségek inspiráló erejét helyezte a középpontba két megvalósult épület bemutatásával. Viliam Zajíček és Elena Šoltésová a Sadovsky and Architects iroda nagyszombati tömbrehabilitációjáról tartott előadást, melyben a város történeti összetettsége egyetlen projektben sűrítve jelenik meg, egy funkcionálisan és építészeti karakterben is összetett épített környezetet eredményezve.

A szlovák előadások mellett két magyar iroda mutatkozott be. Hild György vezető tervező a 4. Csoport építésziroda két nyaralóépületét ismertette. Mindkét projekt a változó körülményekre reagáló formák és tömegek játékával világít rá az építészet alkalmazkodóképességére. Sugár Péter a Radius B+S iroda vezetője a műterem elmúlt években tervezett irodaházaiból szemezgetve a homlokzati minta identitáserősítő szerepét, a tömegformálás és a kontextus kapcsolatát, valamint kortárs munkahelyek alaprajzi szerkesztésének lehetőségét mutatta be.

A konferenciát követő kerekasztal témafelvetése a középeurópai kortárs építészet és az európai tendenciák viszonya volt. Weiszkopf András moderálásával a diskurzus olyan alapállítások mentén bontakozott ki, minthogy az építészet eredendően folytonosságon alapul, azonban a posztszocialista országokban, például Szlovákiában és Magyarországon azonban ez a folyamat megszakadt. A kérdések adódtak: hogyan tudják az érintett országok áthidalni ezt a törést? Szükséges-e egyáltalán új identitást kovácsolni a kortárs építészetben? Vissza kell-e tekinteniük a szocializmus előtti hagyományokra, vagy a posztszocialista kontextusban kialakulóban van egy új európai építészeti identitás? Hogyan tudnak az EU értékei segíteni ebben?

A napot egy építészeti séta zárta, az egyetem közelében a közelmúltban épült sikeres alkotásokat látogattak meg a konferencia résztvevői. Az Építész Stúdió tervei szerint megvalósult Szent Margit Gimnázium Tornatermét Gulyás Bálint mutatta be. A Hetedik műterem Móricz Zsigmond körtéri Gomba épületénél Rátgéber László fogadta a séta résztvevőit. Az épületlátogatások sorát Török Ferenc Magyar Szentek temploma zárta, ahol a DMB műterem templomhoz tervezett bővítését Török Dávid mutatta be.

A szakmai nap tartalmas programja mellett a BME képviseletében Nemeslaki András nemzetközi rektorhelyettes, Verseghi-Nagy Miklós kancellár és a STUBA képviseletében Zuzana Čerešňová kutatási dékánhelyettes egy egyetemek közötti együttműködési megállapodást írt alá. A BME Lakóépülettervezési Tanszékével reméljük, hogy ezáltal a Szakmai Nap olyan hosszútávú együttműködéseket alapozhat meg, amelyek kölcsönösen segíthetik a két ország építészképzéseinek fejlesztését. Emellett pedig bízunk benne, hogy a résztvevők között kialakult kapcsolatok megelőlegezhetnek olyan közös workshopokat, nyári táborokat, tervpályázati szerepléseket, amik előre mozdítják magát a közép-kelet-európai építészetet is.

Nagy Márton Kálmán DLA, tanszékvezető egyetemi docens
és Dr. Mándoki Réka, projektvezető tudományos segédmunkatárs

---

Az eseményt a LA_KOM projekt részeként az INTERREG Magyarország-Szlovákia Program Kisprojekt Alapja támogatta. A projekt keretében megvalósuló rendezvényekre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által elnyert ERFA támogatás maximális összege: 21145 euró. Bővebb információ a programról és a támogatott projektekről elérhető a Kisprojekt Alap honlapján: https://rdvegtc-spf.eu/